Lenke
17 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Az államosított adósságokra költhetik az MNB devizáját

2012.01.03. 07:44
A megyei önkormányzatok 180 milliárd forintos átvállalt adósságának kifizetésére és gazdaságélénkítő tőkeinjekcióra használná fel kormány a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak egy részét, az Indexnek immár kormányközeli forrásból is megerősítették a szándék tényét. A törvényi feltételeket az új MNB-szabályozás megteremtette, a piaci szereplők szerint azonban hiába a valóban rekordmagas jegybanki tartalék, a tény, hogy a kormány közvetve rendelkezik felette, megijesztené a piacot és forintgyengülést eredményezne.

Az Index információi szerint már februárban bejelenthetik, hogy a magyar államadósság egyes tételeinek rendezésére használják fel a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak egy részét. A 10 ezer milliárd forintot meghaladó, 35 milliárd eurós biztonsági tartalék kisebb hányadának felhasználásától azt remélik, hogy devizatartozások jelentős csökkentése jó pontokat szerezhet majd az országnak a hitelminősítőknél, miután egy ilyen lépés után csökkene devizakitettségünk.

Úgy tudjuk, hogy a kormány elsősorban a megyei önkormányzatoktól tavaly év végén átvett adósságokat kívánja kifizetni a keretből. Az országgyűlés még novemberben megszavazta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát, hogy az állam átveszi a megyei önkormányzatok fenntartásából az egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket, valamint a gazdasági társaságokat, alapítványokat. A döntéssel a megyék adósságállománya is az államra szállt.

Tovább növeli a január elsejei hatállyal átvállalt pénzügyi kötelezettségeket, hogy a fővárosi önkormányzattól az államhoz kerülő budapesti egészségügyi intézményeinek adóssága is a kormányhoz került.

A megyék összesen 187 milliárd forintos tartozással terhelték meg a központi költségvetést. Ez a tétel, amely változatos hitel- és kötvénytartozások formájában került át az államhoz, lenne információink szerint az első számú célpontja a gazdaságmentő akciónak. Valószínűsíthető azonban, hogy a tartozáscsökkentő lépések nem állnak meg ennél a relatíve kis tételnél. Az önkormányzatok helyzetét is alapjaiban könnyítené egy átfogó konszolidáció, hiszen összességében 1000 milliárd forintos tartozást halmoztak fel az elmúlt években. Az 1000 milliárdból a kötvényállomány 550 milliárd forintot, a hitelállomány 450 milliárd forintot tesz ki. A teljes összeg 60 százaléka devizaalapú tartozás, így az önkormányzatokat is mintegy 500 milliárdos tétel esetében nyomasztja a svájci frank árfolyamának elszabadulása.

Előbb megnézik, mit mondanak a bankok?

A terv nyitányát jelentheti Lázár János fideszes frakcióvezető, hódmezővásárhelyi polgármester csütörtökön az Erste Bankhoz intézett ultimátuma, amelyben a város devizakötvényei árfolyamveszteségének megosztását kéri a banktól. Az önkormányzat 2006-ban 173,4 forintos svájcifrank-árfolyam mellett bocsátott ki svájci frankban denominált kötvényeket összesen 69,4 millió svájci frankért, akkori árfolyamon számítva durván 12 milliárd forintért. Lázár a pénzintézet elnökének címzett levelében jogi lépéseket, és parlamenti intézkedést ígért be arra az esetre, ha a bank nem válaszol, vagy elutasítja az indítványt.

Úgy tudjuk, hogy az MNB pénzéből további jelentős keretet, akár több százmilliárd forintot vállalkozásélénkítő programok beindítására és fenntartására különítenének el.

Uniós jogot sérthet

A jegybanki tartalékok kormányzati, gazdaságpolitikai célú felhasználása jogilag problémás lehet. Az unió működéséről szóló szerződés értelmében a központi bankok nem fogadhatnak el utasítást a tagállamok kormányaitól vagy bármely egyéb szervtől. A tagállamok kormányai pedig kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják ezt az elvet, és nem kísérlik meg a nemzeti központi bankok döntéshozó szervei tagjainak befolyásolását. Ezeket a rendelkezéseket a Magyar Nemzeti Bankról szóló, januártól hatályos törvény is tartalmazza.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikke kifejezetten tiltja a monetáris finanszírozást, azaz, hogy Európai Központi Bank, illetve a tagállamok központi bankjai folyószámlahitelt vagy bármely más hitelt nyújtsanak az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, a tagállamok központi kormányzata, regionális vagy helyi közigazgatási szervei, közjogi testületei, egyéb közintézményei vagy közvállalkozásai részére.

Az MNB devizatartalékának célja a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése. A devizatartalék képzése, kezelése az MNB alapvető feladatai körébe tartozik, arról az MNB önállóan dönt. Az EKB legutóbbi, 2010. májusi konvergencia-jelentése is kiemeli, hogy valamely harmadik félnek – például kormánynak vagy parlamentnek – bármely joga, amely lehetővé teszi, hogy befolyásolja a nemzeti központi bankoknak a hivatalos devizatartalékkal való gazdálkodásra vonatkozó döntéseit, nem felelne meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés előírásainak. A tagállamok nem hozhatják nemzeti központi bankjukat olyan helyzetbe, hogy a nemzeti központi banknak ne álljon rendelkezésére elegendő pénzügyi forrás központi banki feladatai ellátásához, ez a helyzet sértené a központi bankok pénzügyi függetlenségét.

 

A jog nem akadály

Az MNB az általa kezelt devizatartalékokat önálló döntése szerint azonban meghatározott monetáris politikája céljaira is használhatja – persze fontos, hogy a törvény alapján az MNB monetáris politikáját önállóan alakítja ki, abban önállóan dönt, kormányzati ráhatástól mentesen. Ha azonban a kormány belülről, befolyásolni tudja a jegybank döntéseit, a jogi probléma akár át is hidalható – márpedig Simor András jegybankelnök éppen kormányzati hatalom- és irányításátvételről beszélt az Indexnek adott interjúban a jegybanktörvény kapcsán. Független elemzők pedig már akkor, a jegybanktörvény szokatlan időzítése és az IMF-tárgyalások emiatt történt megszakítása kapcsán felvetették: a tartalék feletti rendelkezés kérdése lehet a magyarázat mindenre.

Gulyás Gergely a fidesz politikusa a Népszabadságnak adott interjújában azt mondta, a devizatartalék egy részének felhasználására szerinte a jogi lehetőség adott, illetve szükség esetén megteremthető. „Az európai országok jegybankjai, illetve az EKB is különböző eszközökkel segíti a gazdaság élénkítését. Gazdaságpolitikai szakkérdés, hogy ezt a jegybank a korábbinál lényegesen jelentősebb tartaléka egy szerény részének e célra fordításával, vagy más módon, például a korábbi gyakorlat szerint jelzáloglevelek, illetve kötvények felvásárlásával segíti.” Ugyanakkor Matolcsy György gazdasági miniszter még december elején, a jegybanktörvény tervezett benyújtásának elhalasztása után az MNB-felé tett meglepő gesztusok között éppen arról is beszélt, hogy "a magyar devizatartalék nagy kincs, óvni kell, abból nem lehet forrásokat a gazdasági növekedést támogató programokra felhasználni". Ezzel pedig akkor éppen a miniszterelnök egy héttel azelőtti rádióinterjújában elhangzott, erre történő utalást látszott cáfolni.

A kormány állítólagos terveivel kapcsolatban megkerestük az MNB sajtóosztályát is, ahol azonban lapunkkal közölték, piaci pletykákat nem kívánnak kommentálni.

Az üzenet rossz lenne

A devizatartalék egyik legfontosabb feladata az, hogy a jegybank demonstrálja: képes a pénzügyi piacokat érő sokkok ellensúlyozására, és szükség esetén akár egy esetleges devizapiaci beavatkozásra is. Az MNB többek közt azért tart devizatartalékot, hogy a piaci szereplők elvárásainak megfelelő tartalékszintet biztosításon, támogassa a monetáris politikát, illetve, hogy támogassa az államadósság-kezelést, vagyis a nemzeti központi bankok fiskális ügynöki feladatokat láthatnak el az állam számára. Csakhogy ez utóbbi nem azt jelenti, hogy az állam devizaigényét fedezet nélkül kielégítheti a jegybanki forrásokból, az állam csak az MNB-nél vezetett saját devizaszámlája fölött rendelkezhet, esetleg devizára válthatja forintról a pénzét. Egyszerűsítve kicsit úgy kell elképzelni ezt, hogy egy bank könnyebben ad hitelt valakinek, aki emelett egy komoly betétet is fel tud mutatni – ha viszont elkezdi költeni a betétet, romlik az adós megítélése, nő a hitel kockázata és ezzel ára is.

Idén 4,5 milliárd euró, jövőre 5 milliárd euró tartozás jár le, ez összegszerűen nem jelentős a 35 milliárd euróra duzzasztott jegybanki devizatartalékhoz képest, ha azonban a kormány hozzányúl a tartalékokhoz, annak rendkívül negatív üzenete lenne a piacok számára, jelentős forintgyengüléssel és a befektetői bizalom csökkenésével járna, mondta az Indexnek Samu János a Concorde makroelemzője.

A részleteken múlik

Adósságfinanszírozásra életveszélyes lenne felhasználni a tartalékokat, rossz érzést keltene a befektetőkben, vélte Török Zoltán a Raiffeisen elemzője. Szerinte ugyanakkor megfelelő keretek között és transzparens módon nem feltétlenül lenne rossz a tartalékok egy részét gazdaságélénkítésre használni. A válság egyik tanulsága a tartalékképzés volt, 2008-ban mindössze 17 milliárd euró körül volt a jegybanki devizatartalék, akkor ez kevésnek bizonyult. A válság súlyosabban érintette Magyarországot a kelleténél, a magyar piac védhetőségét különösen nehézzé tette.

Azóta azonban részben a folyófizetési többletből és az első IMF-csomagból lehívott pénzből rekordszintre növeltük a tartalékot, jelenleg nagyjából 35 milliárd euró körül van. Török szerint bár azt nehéz megítélni, hogy mekkora tartalék lenne optimális, nem zárható ki annak a lehetősége, hogy ennek egy részét megfelelő célokra akár biztonsággal el lehet költeni. Ennek megítélése azonban nagyban függ attól, hogy pontosan milyen feltételekkel, milyen körülmények között tesszük ezt.

Az utolsó, ahová nyúlni szabad

A devizatartalék felhasználásának ötletével kapcsolatban az utóbbi hetekben számos szakértő és politikus nyilatkozott, Chikán Attila az Orbán-kormány gazdasági miniszter egy ATV-s interjúban úgy vélte, az MNB devizatartaléka az utolsó eszközök közé tartozik, ahova nyúlni szabad, az ország sérülékenysége szempontjából ez nagyon nem lenne szerencsés. Békesi László volt pénzügyminiszter úgy vélte, akár szükségállapotot is előidézhet, ha a kormány az MNB devizatartalékait gazdaságpolitikai célok finanszírozására használná. „Az infláció az egekbe szökne, a forint árfolyama drámai mértékben romlana, tovább növelve ezzel az ország kockázatát, és ellehetetlenítve egyúttal Magyarország finanszírozhatóságát” – vélte.