OECD: Ez így nem jó, Magyarország

Magyarországnak gyors intézkedésekre van szüksége ahhoz, hogy stabilizálja a gazdaságot és megalapozza a tartós fellendülést – kezdődik a kedden megjelent Magyarországról szóló OECD-jelentés. A nemzetgazdasági minisztériumban most bemutatott dokumentum – amely kivonatát itt olvashatja angolul – négy témát érint Mikola István OECD-nagykövet elmondása szerint: a fiskális fenntarthatóság, a pénzügyi rendszer stabilitásának, a munkaerőpiac helyzetének, és az egészségügy kérdését, írja a Portfolio.hu.

A Napi.hu tudósítása szerint a közel egy évig készült dokumentumban – amelyben benne van az Európai Központi Bank, az Európai Unió és az IMF véleménye is – egyebek mellett az olvasható: a nyugdíjpénztárak államosítása rosszul hatott az egyensúlyra, miközben a nyugdíjjogosultságok korlátozása ezzel ellentétesen hatott. Erősíteni kellene a harmadik nyugdíjpillért, a nyugdíjakat szja alá kellene vonni, a korai nyugdíjazást pedig vissza kellene szorítani.

A kormány eddig főleg a bevételi oldalra koncentrált, de fontos, hogy a közszférában helyi szinten csökkentsék a foglalkoztatást. Érdemes volna a vagyonadót és környezeti adókat bevezetni/emelni és javítani a beszedés hatékonyságán, a válság- és bankadókat pedig a tervek szerint kivezetni. Az alacsony jövedelműeknek adókedvezményt, a gyermekek után járó kedvezményt pedig jövedelemhez és nem a gyermekek számához kellene kötni.

Az OECD – amely a nemzetgazdasági miniszter kedvenc nemzetközi szervezete, korábban egy forrásunk úgy fogalmazott, „Matolcsy szinte bele van szerelmesedbe” – azt mondja: a gazdaságpolitika hitelességének és kiszámíthatóságának helyreállítására van szükség a gazdasági növekedés támogatásához.

Az országjelentés azt írja: „a sérülékeny és erősen eladósodott magyar gazdaságra kemény csapást mért a növekedés világszintű lassulása és a megnövekedett tőkepiaci feszültség” – tudósít az MTI. A helyzet nem javult, vélik a jelentés szerzői, mint írják: „az ellentmondásos hazai intézkedések növelték a bizonytalanságot, ami aláaknázza az üzleti, a piaci és a lakossági bizalmat”.

A kormány előtt rövid és középtávú kihívások, feladatok állnak, mondta Andrew Dean, az OECD gazdasági osztályának igazgatója. A rövid távú feladatok között említette a hiteles fiskális konszolidációt, a kiszámítható gazdaságpolitikát, a jegybanki függetlenség biztosítását, és az EU-IMF-megállapodás megkötését. A szakértő megjegyezte, hogy a kormány által tavaly összeállított Széll Kálmán-terv helyesen fókuszál a költségvetés kiadási oldalára – írja a Portfolio.hu.

Költségvetési Tanács és IMF-megállapodás kell

A jelentés kiemeli, hogy a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodás nagyon fontos lépés az ország iránti bizalom helyreállítása érdekében. A nemzetközi szervezetekkel kötött hitelmegállapodás támogatná a szükséges költségvetési konszolidációt, és csökkentené az állam devizaadósságát az árfolyam stabilizálásával.

Dean elmondta, hogy az OECD ajánlása szerint a kormánynak a költségvetés kiadási oldalára kell továbbra is fókuszálnia. Konkrétumként említette az állami alkalmazottak számának csökkentését, elsősorban a helyi szinteken, emellett az OECD szükségesnek látja a közösségi közlekedés átalakítását. Ha a kormánynak pótlólagos adóbevételekre lenne szüksége, akkor a nemzetközi szervezet szakértői ingatlanadó bevezetését ajánlják, valamint a környezetvédelmi adók növelését, és az adóbeszedés hatékonyságának növelését.

Andrew Dean fontosnak nevezte a Költségvetési Tanács szerepét a a költségvetési politika hitelességének szempontjából. A jelentés úgy fogalmaz, hogy bármilyen fiskális konszolidációs program hitelessége javulna azzal, ha biztosítanák a Költségvetési Tanács számára a megfelelő forrásokat és kapacitást, hogy elvégezze a költségvetés felügyeletét. Az igazgató azt is tanácsolta, hogy a KT vétójogát is meg kellene szüntetni, miután az potenciálisan a kormány megbuktatásához vezethet.

Magas hiány, növekvő államadósság

Az OECD Magyarországról szóló országjelentésének előrejelzéséből kiderül: 2012-ben 0,6 százalékos gazdasági visszaesés vár a magyar gazdaságra, 2013-ban pedig 1,1 százalékkal növekedhet. A prognózis szerint a kormány mind 2012-ben és 2013-ban elvétheti hiánycélját: a párizsi székhelyű nemzetközi szervezet várakozása szerint idén 3,4 százalék lehet a költségvetés GDP arányos hiánya, míg jövőre is csak 3,3 százalékra csökken a deficit. Emlékezetes, a kormány az idei évre 2,5 százalékos, 2012-re 2,2 százalékos deficitet tűzött ki.

Az OECD anyagának másik szomorú üzenete, hogy a szakértők emelkedő adósságrátával számolnak: 2012-ben 85,1 százalék, 2013-ban 85,9 százalék lehet a GDP-arányos államadósság.