Pleschinger: Nem nálunk van a labda

Pleschinger Gyula azt reméli, az Európai Bizottság csak a jegybank ügyéhez kapcsolja a tárgyalások megkezdését és a másik két ügyet - az adatvédelmi ombudsman és bírák nyugdíjazásának kérdését - hagyja menni "a maga útján", mert azok sem a makrogazdasághoz, sem a finanszírozhatósághoz nem igen kapcsolhatók.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára, aki tagja a nemzetközi hitelfelvételről tárgyaló,  Fellegi Tamás vezette küldöttségnek, a privatbankar.hu-nak adott interjúban reményét fejezte ki, hogy ha sikerül rendezni a jegybank ügyét, akkor pár hét alatt megkezdődhet a párbeszéd.

"A lényeg, hogy jelenleg nem nálunk van a labda, és reméljük, hogy a bizottság gyorsan fog tudni dönteni" - jelentette ki Pleschinger Gyula, emlékeztetve arra, hogy a kormány lassan két hete küldte el Brüsszelbe azt a nagyon-nagyon részletes válaszlevelét az MNB-vel kapcsolatos álláspontjáról, amelyről az államtitkár úgy gondolja, elegendő érvanyagot és kompromisszumkészséget tartalmaz ahhoz, hogy a bizottság pozitívan értékelje.

Pleschinger megerősítette, hogy az IMF részéről udvarias várakozás tapasztalható, mert a tárgyalásokat alapvetően az unióra hagyják. Ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy megértek a feltételek a tárgyalások elkezdésére, akkor az IMF bekapcsolódik azokba.

Az interjúban azt is megismételte az államtitkár, hogy a megállapodás alapvetően a piacok megnyugtatását célozza, és ennek egy 10-15 milliárd eurónyi keret megfelelne, tekintve, hogy kicsit kevesebb, mint 12,5 milliárd eurót hívtunk le a korábbi keretből. Pleschinger becslése szerint egy aláírt megállapodás 1-1,5 százalékpontos állampapír hozamcsökkenést tudna eredményezni, ami jelentős megtakarítást hozna a kamatkiadásokban.

Az államtitkár megerősítette az interjúban, hogy április közepére elkészül a konvergenciaprogram aktualizált változata, készül egy fejlesztési stratégia, egy gazdasági akcióterv. "Újra összeáll az a nagybetűs sztori, ami tavaly Széll Kálmán Terv néven futott ki, ugyanezt szeretnénk folytatni. Szeretnénk elmagyarázni, mi az, ami a Széll Kálmán Tervből hátra van, amit be kell még fejezni" - mondta.

Elismerte, hogy vannak olyan területek, ahol nyilvánvalóan vannak elmaradásai a Széll Kálmán Tervnek. Példaként a nagy közlekedési hálózatok kérdését, a MÁV-ot és a Volánokat, valamint az elektronikus útdíj bevezetésének késedelmét említette. Hozzáfűzte egyúttal: "drasztikusabb lépés már szerintem nem lesz".