Kevésbé lesz fájdalmas a diákhitel
A ma megjelent hírek között több téves információ is megjelent, ezért fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók reális képet kapjanak az új diákhitel-konstrukcióról – mondta Imre Zita, a Diákhitel Központ marketingvezetője egy budapesti sajtótájékoztatón.
Az FN.24 egy mai, számos lap által átvett cikke szerint a diákhitel-rendszer bevezetése előtt készült egy NFM-tanulmány, amelyből az derül ki, hogy a diákhitelezés új formája 2020-ra agyonnyomná a költségvetést, annak 789 milliárdos terhet okozna. A lap cikke szerint az új hitelkonstrukció nemcsak lenullázza a Széll Kálmán-terv megszorításait, hanem „a fejlesztési miniszter által jegyzett titkos dokumentum szerint a tandíj ellenében létrehozott konstrukció néhány év múlva megduplázhatja az éves hiányt”.
Imre Zita elmondta, a sajtóban megjelent hírek a tőketartozást és a kamattartozást is a költségvetésben elkülönített tételként tünteték fel. A tőketartozás azonban teljes egészében az ügyfelet érinti, míg a kamattartozás 2 százalék feletti része terheli csak a költségvetést. Lovas Attila, a Diákhitel Központ vezérigazgató-helyettese lapunk kérdésére elmondta: az NFM-ben valóban készült egy, az új diákhitel hatásait vizsgáló számítás, az újságcikk írója azonban félreértette az abban szereplő adatokat.
Piaci forrásból
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Index kérdésére közölte, a hallgatói hiteleket a Diákhitel Központ Zrt. a Diákhitel II-t esetében is a pénz- és tőkepiacokról bevont forrásokból finanszírozza. Az ehhez szükséges nyilvános kötvénykibocsátást az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel együttműködésben végzi. A Diákhitel Központ Zrt. a kötvények mellett a Magyar Fejlesztési Bank hosszú lejáratú hiteléből, az Európai Beruházási Banktól felvett hosszú lejáratú hitelből, valamint rövid lejáratú készenléti hitelekből finanszírozza a rendszer működését kedvező forrásköltség mellett. Költségvetési forrást egyedül a Diákhitel II kamatának 2 százalékon felüli részét fedező állami kamattámogatás finanszírozása igényel. A háttérszámításokból kiderül, hogy az állami kamattámogatás miatt jelentkező nettó, ESA-szemléletű költségvetési kiadások várhatóan 2013-ban 3, 2014-ben 7, 2015-ben pedig 14 milliárd forint körül alakulnak.
Idén a kamattámogatás mindössze 100 millió forint körüli tétel lesz a költségvetésben, az első folyósítás csak októberben lesz, a kamattámogatás novemberben és decemberben lesz. A Diákhitel Központ úgy számol, a költségvetésből kamattámogatásra költött pénz tíz év múlva sem érheti el a százmilliárd forintot évente.
Lovas Attila szerint várhatóan sokkal többen veszik majd fel az új konstrukciót, mint a diákhitel 1.-et. „Azt csak minden ötödik hallgató vette fel, a diákhitel 2.-t akár száz százalékuk is felveheti, az idei évre a Diákhitel Központ a hallgatók 75 százalékával számolunk” – mondta Lovas. Szerinte él az emberekben egy ellenérzés a hitelek felvételével kapcsolatban, így hiába érné meg azt mindenkinek felvenni, ők nem kalkulálnak ezzel.
„Az FN24 birtokába jutott, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által jegyzett kormány-előterjesztés [...] szerint már 2012-ben 15, rá egy évre 62, 2014-re 141 milliárd forinttal terheli meg a büdzsét a rendszer bevezetése, és annak kifutásával az összeg továbbra is meredeken emelkedik. 2020-ra már 798, 2021-re 899 milliárd forint államadósság-növelő tételt jelent az új »csodafegyver«” – írta a ma megjelent cikk. A cikk szerint kilenc év múlva csak a diákhitelből adódó állami kötelezettségek a megengedettnél kétszer nagyobb GDP-arányos deficitet eredményeznek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
