Így lett Magyarországból sereghajtó

Bár a kétezres éveknek nagy reményekkel vágtunk neki, és Matolcsy György még nemrég is arról beszélt, hogy 2025-re megduplázódik a magyar GDP, ebből az elmúlt évek alapján nem sok látszik. A múlt héten nyilvánosságra került adatok szerint az első negyedévben nem várt mértékben, 1,5 százalékkal csökkent a magyar GDP az előző év első negyedévéhez viszonyítva.

Kettészakadt a régió

Figyelemreméltó, hogy miközben a kormány a múlt héten a nemzetközi trendekkel magyarázta a hazai gazdaság silány teljesítményét, a számok azt mutatják: ezeket a trendeket mi régiós szinten is inkább lefelé húzzuk. Bár nem mi vagyunk az egyetlenek a térségben, akikre újabb recesszió várhat – sőt, lényegében abban is vagyunk, az utóbbi négy negyedévből kettő visszaesést, kettő stagnálást hozott –, továbbra is a sereghajtók közé tartozunk.

Az új adatok egyébként megerősítik, amit eddig is látni lehetett: kettévált a régió növekedése. Szlovákia továbbra is 3,2 százalékkal növekszik, és bár Lengyelországról egyelőre nincsenek friss adatok, az előző negyedév alapján náluk is meghaladhatja a 3 százalékot a növekedés.

Három ország, köztük Magyarország azonban nem teljesít jól: Csehország gazdasága 1 százalékkal csökkent, Szlovéniában pedig egyelőre nem látszanak arra mutató jelek, hogy érdemben javulni tudna az előző negyedéves visszaesés, ami megegyezett a mostani magyar adattal, tehát elérte a GDP 1,5 százalékát.

Németország sem segít

Abban, hogy a korábbi negyedévekben minden ország alacsonyabbak növekedési adatokat produkált, jelentős szerepe van a fő exportpiacnak számító Németország gyengélkedésének. Az EBRD legfrissebb jelentése szerint különösen súlyosan érinti ez Magyarországot, ami a régió egyik legnyitottabb gazdasága, így különösen fontos, hogyan teljesít az export.

A németeket pedig szintén sújtja a válság, bár nem annyira mint a térségünket. Az ország gazdasága az első negyedévben meglepetésre 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva, amikor még 0,2 százalékkal csökkent a teljesítménye. Ennek ellenére elemzők szerint továbbra is fenyeget az a veszély, hogy a következő negyedévekben tovább lassulhat a német teljesítmény.

Mindenkit sújt a hitelszűke

„A térség országainak mindegyikére elmondható, hogy a pénzpiaci válság kedvezőtlenül érintette, és akkor még enyhén fogalmaztunk” – mondta az Indexnek Túry Gábor, az MTA Világgazdasági Intézetének munkatársa. Az MTA VKI-ben jelenleg Monitoring jelentés 2012 címmel készül egy összehasonlító elemzés a közép- és kelet-európai uniós országok teljesítményéről.

Túry szerint a visszaesés nem csupán az eddigi növekedés gerincét adó exportban látszik, de az államháztartások finanszírozásának és a befektetések számára létfontosságú hitelfinanszírozásoknak is megnőttek a költségei. A beruházások részben emiatt az előző évhez képest 2012-ben ismét mélypontra zuhannak, és a következő időszakban sem várható jelentős növekedés. A térségbe új tőkét hozó külföldi tőkebefektetések növekvő trendje is megtorpant.

Jönne a pénz, de nem használjuk

„A válság nagy vesztese az építőipar, mely az állami beruházások csökkentését is megérezte” – mondta kérdésünkre Túry, aki szerint a kiutat az európai uniós támogatások minél gyorsabb és célirányosan történő felhasználásával lehetne elérni. Ezzel pedig mi, magyarok nem állunk túl jól: a 2015-ig elkölthető 8209 milliárd forintból május elejéig mindössze 2546 milliárdot fizetett ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pályázatokon nyertes projekteknek (ráadásul már a jövő év végéig le kellene kötni a teljes keretet).

Pedig ezen kívül nem sok fejlesztési forrás áll rendelkezésre. „Látni kell, hogy jelenleg az európai uniós beruházási forrásokon kívül az egyes kormányoknak nagyon szűkösek a felszabadítható forrásaik. A fejlesztéseknek további gátat emel a bankszektor igen rossz kondíciója és a hitelforrások szűkössége” – mondta a szakértő.

Más út pedig nemigen van a gazdaság stimulálására: „Lengyelország kivételével ezeknek a kis országoknak a gazdasági növekedését nem lehet kizárólag belső forrásokra alapozni, a növekedés azonban a belső gazdaság teljesítményén is múlik”. A szakértő szerint a finanszírozási lehetőségek, az adóteher, valamint a termelési költségeket meghatározó bérköltség, a bérre rakódó egyéb közterhek valamint a helyi adók mind meghatározzák a gazdasági szereplők teljesítményét és növekedési lehetőségeiket.

Lengyelország is elhúzott

Az első negyedéves adatok alapján az mondható, hogy két csoport rajzolódik ki a régióban, és mi az alsóházba tartozunk. De ha az egy főre eső GDP hosszabb távú változását nézzük, Magyarország még pocsékabbul szerepel. Míg a többi ország nagyjából együtt mozog, addig mi elszakadtunk a trendtől, és a korábbi középmezőnyből az utolsó helyre kerültünk: tavaly ugyanis már a lengyel gazdaság is lekörözte a magyart (a csehek és a szlovénok már az ezredfordulón is előttünk voltak, a szlovákok 2007-ben előztek).

A lengyeleknek a kilátásaik is jók, hasonlóan Csehországhoz és Szlovákiához, mondta Ruchir Sharma, a Morgan Stanley fő stratégája. „Általában, bár ebben nem egyenletes az említettek teljesítménye elmondható mindegyikükről, hogy politikájuk belső fegyelmezettségről, következetességről, strukturális reformkészségről és a világátlaghoz képest konzekvens költségvetési szigorról tanúskodnak” – mondta Sharma az Alapblognak adott interjújában.

A Morgan Stanley szakértője szerint Lengyelországnak azáltal is kiemelkedőek egy modern ipari hatalommá váláshoz az esélyei, hogy Európában ők fogják a leghamarabb, a leghatékonyabban, a legkorszerűbb technológiák révén kitermelni palagázvagyonukat, és arra új ipari forradalmat alapozhatnak..

Még ha ez utópiának is tűnhet, az EBRD előrejelzése is azt mutatja, hogy ismét Lengyelország lehet a régió éllovasa. Az ország gazdasága idén 2,7, míg jövőre már 2,9 százalékkal növekedhet, amitől nem sokkal maradhat el a maga 2,6 százalékos GDP-bővülésével Szlovákia sem. Ezzel pedig mindkét ország messze jobban teljesít Magyarországnál, hiszen itthon idén 1 százalékos visszaesést, jövőre pedig mindössze 0,7 százalékos növekedést prognosztizál a szervezet.