Átfogó hadműveletről beszélt Orbán

Ez egy átfogó hadművelet része – mondta az Infó rádiónak Orbán Viktor a Takarékbankban történő állami szerepvállalás kapcsán. A miniszterelnök a rádió Aréna című műsorának adott interjúban kifejtette, hogy a pénzügyi intézményrendszerből hiányzik a takarékszövetkezetek rendszere, amely nyugaton sikeresen működött az elmúlt harminc-negyven évben.

Magyarországon is vannak takarékszövetkezetek, de azok sokkal kisebb szerepet játszanak, mint nyugaton: esetleges a bankszerű együttműködésük és hiányoznak azok a pénzügyi szolgáltatási termékeik, amelyeket egységesen tudnának értékesíteni az államtól kapott felhatalmazás alapján.

A kormányfő emlékeztetett, hogy a 2010-es választások előtt már tárgyalt takarékszövetkezeti vezetőkkel, és abban maradtak, hogy megpróbálják megerősíteni ezt a szektort, de a kormánynak az elmúlt két évben „nem maradt erre energiája”.

Most, hogy a Takarékbank német tulajdonosai úgy döntöttek, hogy kiszállnak, lehetőség nyílik az állami szerepvállalásra. A kormány a takarékszövetkezetekkel megegyezve, új jogszabályokat alkotva egy erős, stabil, a lakosság számára könnyen elérhető, a megtakarításain keresztül tulajdonosi részvételi lehetőséget is kínáló pénzügyi szolgáltatói intézményt hozhat létre – mondta a miniszterelnök.

Az Index korábban úgy értesült, hogy az állami tulajdonú MFB mindössze négymilliárd forintért venné meg a Takarékbank részvényeinek 38 százalékát a német DZ banktól. Már akkor megírtuk: az állam a Takarékbankkal a takarékszövetkezeti rendszerben szeretne meghatározó befolyást szerezni, hogy azon keresztül pörgesse fel a lefagyott hitelezést.

Méltányos közteherviselés

A kormányfő az interjúban beszélt a válságadókról is. Azt mondta: „amikor az eredeti tervek szerint három évre bevezettük a válságadókat, abban reménykedtünk, hogy Brüsszelben képesek lesznek az európai, különösképpen az eurózóna-válságának sikeres kezelésére. Terv volt az is, hogy ha a válság lassabban múlik, akkor meghosszabbítjuk az adók rendszerben tartását”.

A miniszterelnök azonban hozzátette: különböző okokból kifolyólag – de leginkább is az európai bürokraták állásfoglalása miatt – olyan helyzet állt elő, hogy a válságadókból származó bevételeket nem fogadták el a költségvetés rendes bevételeként. Ezért amikor az uniós támogatások szempontjából fontos teljesítményszámokat megállapították, nem vették figyelembe, emiatt a hiány magasabb lett, holott a válságadókkal jelentősen sikerült leszorítani azt.

Magyarországot nehéz helyzet elé állították, és erre valamilyen választ kell adni – mondta a kormányfő, aki szerint ki kell vezetni a válságadókat, de a cégeket bent kell tartani a közteherviselés rendszerében úgy, hogy nem válság- és átmeneti, hanem állandó adókat vet ki a kormány, így biztosítva az ország működését és a méltányos közteherviselést.

A méltányos közteherviselés alanyai (a pénzügyi szolgáltatók és a multinacionális cégek) tehát nem változnának, csak a közcélokhoz való hozzájárulásuk módszere. Orbán Viktor hozzátette: nem várható már olyan európai válsághullám, amelyet ne tudna Magyarország sikeresen átvészelni.

Mi leszünk a növekedés motorja

A felvételről kedd este 7-től teljes hosszában leadott interjúban interjúban a válságot illetően a miniszterelnök úgy fogalmazott, 2010-ben Magyarország rosszabb állapotban volt, mint Görögország, ehhez képest Magyarország ma egy stabil ország, míg Görögország jövője kicsúszott a saját kezéből. Orbán szerint a nemzeti konzultáció eredményét figyelembe vevő kormányzás jó irányba vezeti az országot.

Mint elmondta, a cél az, hogy Magyarország tízmillió állampolgárából legalább ötmillió folyamatosan dolgozzon és adót is fizessen. „A kormányváltáskor olyan 3 650 000-3 700 000 ember dolgozott, és abból 2 600 000 ember fizetett adót, ami azt jelenti, hogy egy tízmilliós ország 2 600 000 adófizetőre támaszkodva akarta fönntartani az életét. Ez lehetetlen! Ennek a vége csak összeomlás és tragédia lehet. Ezen kellett változtatnunk” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, ma már mindenki, aki dolgozik fizet is adót, és a piacon elérhető álláshelyek száma is nőtt 50-60 ezerrel a közmunkaprogramnak köszönhetően.

Európa jövőjét illetően kifejtette, hogy a gazdasági teljesítőképesség súlypontja a következő időszakban áttevődik majd Közép-Európára. „A volt szocialista országok és Németország egységben látott területe lesz majd az, ahonnan az igazi növekedés, a növekedés motorjai majd megemelik Európát” – mondta. Orbán szerint ennek következményeként néhány éven belül sokan, akik most elhagyják az országot, visszatérnek majd.

Nálampapír

Az egyórás interjúban a rezsik befagyasztása is szóba került. Erről úgy fogalmazott a miniszterelnök, hogy nem lehet az emberekre terhelni a válságból fakadó negatív következményeket, azoknak egy részét maguknak a szolgáltató cégeknek kell vinniük. „Tudom, hogy ezek a cégek korábban, az elmúlt 15-20 évben óriási profitra tettek szert, az egy kedvező időszak volt, most egy nehezebb szakaszába lépett az európai gazdaságpolitika, és nekik is vállalni kell ezekből a terhekből, még akkor is, hogyha egyébként nem lesznek nyereségesek a mostani időszakban” – magyarázta. Orbán úgy véli, hogy ugyanakkor a termelő iparágakban, mint a mezőgazdaság, ipar, a turizmus, jelentős teherkönnyítésre van szükség.

A kormányfő hosszasan beszélt az állampapírokról is. Szerinte ez jó hozamot biztosító befektetés, amivel kevés magyar él, ezért olyan akciókat fognak indítani, hogy a megtakarítással rendelkező emberek az interneten, a lehető legkisebb erőfeszítéssel, akadály nélkül tudjanak vásárolni állampapírt. Orbán szerint ez a saját érdekeiken túl Magyarország pénzügyi biztonságát is növelné.