A mocskos, büdös IMF-re kennék a vasútbezárást

Pénteken egyeztetést tartottak a magyar vasút jövőjéről és a vasúttal kapcsolatos kormányzati stratégiáról és egy új menetrendi struktúráról. A megbeszélésen a vasutas szakszervezet és a fejlesztési tárca képviselői is részt vettek, a tanácskozás egy részéről egy videó is felkerült a netre. (A VDSZSZ is kitette honlapjára a felvételt, a MÁV őszödi beszéde címmel, a videón a legtöbbet látható és hallható középen ülő szemüveges szakszervezeti vezető Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke.)

A több mint húszperces felvétel elején a Mátészalka és Csenger közötti vonal jövőjéről volt szó – a vonalon áprilisban a nyolc vonatpárból hatot leállítottak –, de ennek apropóján a tizedik percre általános vasúti finanszírozási kérdések is előkerültek. Ekkor, a 12. perc kezdete után a minisztériumi képviselője különös kijelentést tett (szó szerinti idézet):

„Nem biztos, hogy ugyanez a Völner [Völner Pál, az NFM infrastruktúráért felelős államtitkára], vagy ugyanez a Fónagy [Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára] nem fogja azt mondani esetleg szeptemberben, amikor már látszik az, hogy teljesen finanszírozhatatlan a közösségi közlekedés, hogy [...] még további vonatritkításra és igenis vonalbezárásra kerül sor. És nyugodtan rá lehet fogni arra, és egyébként ezt zárt körben elmondta Völner úr, hogy majd akkor, ha lehet kire fogni a vonalbezárásokat, akkor igenis meg fogják lépni”.

Vagyis a minisztériumi szakértő szerint egyrészt elképzelhető, hogy szeptemberre nem marad a közösségi közlekedésre szánt költségvetési pénzből, miáltal az áprilisban leállított több mint négyszáz vonatot újabbak követhetik. Ehhez csak az kell, hogy találjanak ürügyet, amivel ezt magyarázni tudják. És hogy mikor következik el, és mi lesz az apropó, azt is elárulta Völner Pálra hivatkozva:

„Amikor az IMF tárgyalások beindulnak, és azt lehet mondani, hogy igen, az IMF az egy büdös, mocskos karvalytőke, azt erőltette ránk, hogy be kell zárni a mellékvonalakat”.

A megbeszélésen szó volt az áprilisi jelentős vonatleállításról és annak hatásáról is.

A minisztérium azt mondta, a vonatleállítás idén 8, míg évente átlagosan 15 milliárd forintos költségvetési kiadáscsökkentéssel jár. Az NFM annak ellenére állította ezt, hogy a vonalbezárás nélküli vonatleállításokkal csak a vasúti ágazat bevételtermelő részét kurtították, számos kiadási elem megmaradt. Ezért a 8 és 15 milliárdos vállalást a legtöbben a kezdetektől túlzásnak tartották, és látszatintézkedésnek minősítették a vonatleállítást. A minisztériumi szakértő a mostani tárgyaláson lényegében megerősítette ezeket az aggályokat.

A videó végén ugyanis arról beszél, meg kellett hasonulnia önmagával bizonyos ügyekben, amikkel nem ért egyet. Elárulta azt is: az NFM-ben sem hisznek abban, hogy az áprilisi vonatleállításokkal meg lehetne spórolni az államtitkár által ígért 8-15 milliárdos összeget. Megjegyzi, hogy ez nem szakmai döntés, hanem politikai diktátum, és „nekünk kötelességünk megvédeni a mundér becsületét”. A videó 19. percének a közepén hangzik el ez: „ha azt mondja az államtitkár [...], hogy nyolcmilliárd a megtakarítás, én sem mondhatok nektek mást, még akkor is, ha tudom, hogy nem lesz nyolcmilliárdos”.

A pénz pedig elfolyik

A szakszervezeti vezetők felvetik, hogy a vonalbezárások, illetve az azokat részben kiváltó kihasználatlansági kérdések a pályafelújítások megfelelő előkészítésével megoldhatóak lennének, számos vonalon egyszerűen azért nem utaznak, mert túl lassan mehet már csak a pályán a vonat.

Az minisztérium képviselője ezzel kapcsolatban azt állítja:

„Szeretnénk menetrend-alapú pályafelújításokat, pályakarbantartásokat elérni a Pályavasúttal szemben, ennek ellenére a Pályavasút nem így gondolkodik. De ezzel nem tudunk mit kezdeni, erre nincsen ráhatásunk, hogy olyan helyeken újítanak fel vasúti pályát, például a 121-es vonalon – épp olvastam, hogy 1200 aljat cserélnek – amire nem biztos, hogy szükség van. De ugyanakkor azokon a vonalakon, ahol meg szükség van, vagy szükség lenne, mert jobb lenne a csatlakozás, jobb lenne a vonat-találkozás – például a 46-os vonalon bekerülhetne Cece és Vajta bekerülhetne az IC-vonatok megállási helyei közé – az jelen pillanatban nem lehetséges, mert ott speciel nem végeznek semmiféle pályafelújítást.”

„Hasonló egyébként a másik ilyen, nyugodtan mondom, felzúdulást okozott a szakemberek körében (…) a 41-es vonalon is Dombóvár és Kaposvár között lenne szükség a pálya felújítására, erre hol fogják megcsinálni? Gyékényes és Csurgó között. Amire abszolút nincsen szükség.”

„Öt éve nem bírjuk elérni, hogy a MÁV Pályavasútnál a pályakarbantartási pénzeket olyan helyekre csoportosítsák, ahol menetrendi haszna van a dolognak, az egésznek. Tehát így, ilyen körülmények között tényleg beszélgethetünk egymással szerintem délután négy óráig is, de nem fogjuk tudni megváltani a közösségi közlekedés jelenlegi helyzetét.”

„Ha azt nézzük, hogy 2005 óta csak az EU-s pénzek azok, amik a pályafelújításra fordíthatóak, és a pályakarbantartás meg a többi vonalnak a rovására megy, és ezeket ilyen-olyan megfontolásokból döntik el - nem tudom, hogy hol - addig sajnos nem lehetünk optimisták.”

„Mi úgy érezzük, hogy tehetetlenek vagyunk, nekünk – nem azt mondom, hogy nem feladatunk – hanem mi hiába jelezzük, nem történik rá semmi.”

Hűtlen kezelés?

A szakszervezeti vezetők szerint ez felveti a hűtlen kezelés gyanúját, a tárca képviselője ezt nem cáfolja, de úgy véli, ez nem minisztériumi kompetencia. A szakszervezetisek anyagokat kérnek, amik segítségével ők, akár magánemberként is feljelentést tehetnének, mint fogalmaznak, nem csoda, hogy a legkorruptabb országok közé tartozunk, és hiába hitték, hogy ebben 2010 után változás lesz.

Nem a minisztérium dolgozója a minisztérium képviselője

Lapunk természetesen megkérdezte a fejlesztési minisztériumot a felvételről és az azon elhangzottakról. "A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium határozottan elhatárolódik annak a nyilatkozatnak a tartalmától és stílusától, amely a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete által az interneten közzétett, rejtett kamerával készült felvételen hallható. Az elhangzott nyilatkozat nem NFM alkalmazottól származik. Minden alapot nélkülöz, kizárólag a nyilatkozó magánvéleményét tartalmazza, és nem tükrözi a szaktárca vezetőinek, így Völner Pál és Fónagy János államtitkároknak szakmai álláspontját a nyilatkozatban elhangzott témában."

A minisztériumnak abban biztosan igaza van, hogy az egyeztetésen részt vevő szakértő bár a menetrendi kérdésekben hivatalosan is a tárca képviselője, közvetlenül nem a minisztérium alkalmazottja. A szakértő a tárca egyik háttérintézményében, a Közlekedéstudomány Intézetben dolgozik, ami a minisztérium irányítása alatt áll.

A tárca emellett leszögezi: a kormányváltás óta nem zártak be vasútvonalakat, és ilyen intézkedést továbbra sem terveznek. A Széll Kálmán tervben lefektetett a takarékossági célok teljesítése tekintetében a menetrendi intézkedések csak első lépést képviseltek, a további hatékonyságjavulást elsősorban a közlekedési szolgáltató társaságok (MÁV, VOLÁN) működésének összehangolásában, átszervezésében és működési korszerűsítésében rejlő tartalékok adhatják, közölte az NFM.

Ugyanakkor, bár a videó már péntek este óta elérhető a Youtube-on, és linkjét is átküldtük, a felújításokkal kapcsolatos részletekre, a bűncselekmények gyanújának felvetésére egyáltalán nem reagált a minisztérium.

Beletörött a bicskájuk

A közösségi közlekedésről március elején Orbán Viktor is beszélt, mint a kormányzati kudarcok egyik területéről. Egy nyilvános rendezvényen azt mondta: a közösségi közlekedés átalakítására kudarcként tekint. „A MÁV átalakításába beletörött a bicskánk, vagy ha bele nem is törött, benne maradt”. A miniszterelnök most már nem csodálkozik, hogy annyi próbálkozás ellenére, eddig senki nem járt sikerrel, de „nekünk azért még talán van rá esélyünk”.

A kormányfői szavakat követően született döntés a vonatok leállításáról, illetve jelentősen átalakították az állami vasúttársaság menedzsmentjét. A MÁV és a MÁV-Start élére is a GYSEV-től érkezett új vezér (de lemondott a Volánbusz első embere is), emellett májustól egy évre egy tömegközlekedési kormánybiztost neveztek ki – ő éppen Fónagy János.