Vége a pálinkás szabadságharcnak
További Magyar cikkek
Az Európai Bizottság három ügyben is változtatásra szólította fel csütörtökön a magyar kormányt: ezek alapján meg kell szüntetnünk a pálinka teljes jövedékiadó-mentességét, összhangba kell hoznunk az uniós szabályokkal a környezetvédelmi hatástanulmányokra vonatkozó rendelkezéseket, és a lehető leghamarabb be kell tiltanunk a hagyományos tojóketreceket.
A Bizottság további három, ezeknél sokkal súlyosabb, szintén aggályos magyar szabályozás ügyében egyelőre haladékot adott Budapestnek. Így a telekomadó, a kiskereskedelmi különadó és a cafeteria-rendszer átalakítása – az Erzsébet-utalvány és a Szép-kártya bevezetése és sajátos piaci helyzete – ügyében további tájékoztatást kért a magyar kormánytól. A hvg.hu szerint a bizottsági szóvivők felidézték: a távközlési különadó miatt már indítottak kötelezettségszegési eljárást, az új vizsgálat a közvetlen adózásról szóló 2009-es uniós irányelv esetleges megsértése miatt indul.
A házilag főzött pálinkára a magyar szabályok 50 liter alatt teljes jövedelemadó-mentességet adnak, ha az nem kerül kereskedelmi forgalomba, holott az uniós szabályok szerint a kedvezmény mértéke legfeljebb 50 százalékos lehet. A magyar pálinka ügyében már 2010 októberében elindult a brüsszeli vizsgálat, de az – habár látható volt, hogy uniós jogot sért a magyar szabályozás – csak most lépett a kötelezettségszegési szakaszba. Ha a szabályozást nem változtatjuk meg két hónapon belül, akkor az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet.
A tyúktartásra vonatkozó szabályok változásával korábban részletesen foglalkoztunk. Január ót az uniós szabályok alapján a tojótyúkok kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt „feljavított ketrecekben”, illetve alternatív rendszerekben tarthatók. Az irányelv szerint minden egyes tojónak 750 négyzentis területet kell biztosítani a ketrecben; emellett fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy „a tyúkok kielégíthessék biológiai és viselkedésbeli igényeiket”.
Bár a szabályok itthoni életbe léptetésére több mint 10 év állt rendelkezésre, mégis elkéstünk, és nem minden termelő tudott átállni az új ketrecekre. Részben a tojóketrec-szabályok változása áll amögött is, hogy a tojás drámai mértékben drágult az elmúlt időszakban.
A bizottsági döntésre reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: „Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a jövedéki adóról és az ágazati különadóról szóló törvényt. A kormány álláspontja szerint a Bizottság által vitatott magyar jogszabályhelyek teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak [... Magyarország kész arra, hogy álláspontját mindhárom kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje”.
A Matolcsy-tárca szerint a boltadónál logikus lépés, hogy az adóztatás az árbevétel, és nem a nyereség alapján történik, és a külföldi tulajdonú társaságok azért fizetik az adó nagy részét, mert „ezen társaságok súlya az érintett szektorokban, sőt a magyar gazdaság egészében meghatározó”. Az NGM közleménye elegánsan megfeledkezik arról, hogy az egyik legnagyobb forgalmú üzletlánc a közismerten fideszes elkötelezettségű Lázár-fivérek érdekeltségébe tartozó CBA, amely franchise rendszerben működik, így elenyésző a hálózat egészének árbevételéhez képest a tényleges különadó-terhelése.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
