Májzsugorban hal meg minden magyar
2010 szeptemberében jelentette be a kormány, hogy ettől az időponttól otthon is díj-és jövedéki adó mentesen lehet pálinkát főzni, egészen 50 literig és 86 százalékos alkoholtartalomig. A 2010-es liberalizáció előtt Magyarországon a saját gyümölcsöskertből származó gyümölcsöt kedvezményes bérfőzési szeszadó megfizetése mellett lehetett az engedéllyel rendelkező bérfőzdében lefőzetni, ez a fizetési kötelezettség azonban az új szabályozással megszűnt, mindennek pedig az államkasszára is hatása van az elmúlt időszak tapasztalatai szerint, írja az Adó Online.
A lap pálinkafőzési és adózási körképében számol be arról, hogy a NAV adatai szerint a tavalyi évben Magyarországon a szeszipar 15,6 millió hektoliterfok alkoholt állított elő, amelynek 45 százaléka pálinka volt. A hivatalos adatok alapján ebből a kereskedelmi főzésű pálinka mindössze 850 ezer hektoliterfokot tett ki, a bérfőzésben azonban 6,174 millió hektoliterfok pálinka készült. Mindezek ellenére ez utóbbiból mindössze 15 millió forint folyt be, míg egy évvel korábban ez az összeg 2,8 milliárd, két évvel ezelőtt pedig 8 milliárd forint volt.
Az Adó Online szerint a NAV adataiban szereplő hektoliterfok-adatokat 50 százalékos pálinkára felszorozva 12 millió liter pálinkát készítettek 2011-ben Magyarországon adó- és járulékmentesen, amely azt jelenti, hogy ez a mennyiség hivatalosan a háztartásokban maradt, nem került kereskedelmi forgalomba.
„Ha a személyenként lefőzhető, házi főzésben előállított pálinkamennyiséget nézzük, akkor az 50 hektoliterfokos pálinka átszámítva már 86 liter 50 százalékosat jelent, ami az év napjaival elosztva napi 2,3 dl fogyasztását jelenti. Ez már olyan mennyiség, amely az egészségügyi világszervezet, a WHO ajánlása szerint hosszú távon májzsugorodáshoz vezet” – olvasható a körképben.
Az adatok szerint jó esélye van annak, hogy a törvényi szabályozás mellett feketén több millió liter pálinka került kereskedelmi forgalomba hazánkban. Mindez szerintük nemcsak az államháztartásnak jelent veszteséget az állam elmaradt adóbevételei miatt, de a legális szeszipari szereplőknek is olyan konkurenciát állít, amellyel nehéz versenyezni, így több cégnél is fennáll a csőd veszélye.