Eltűnt 410 milliárd az állam pénzéből

A Magyar Nemzeti Bank havi gyakoriságú statisztikai mérlegéből, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (kéthónapos lemaradással közölt) vagyonkimutatásából, illetve az állam által visszavásárolt 21 százalékos MOL részvénypakett napi piaci árfolyamából folyamatosan kalkulálni lehet, hogy hogyan áll a magyar állam különböző likviditású vagyonelemeinek együttes állománya.

Amennyiben feltesszük, hogy az államnál lévő magánnyugdíjpénztári vagyontömeg állománya (655 milliárd forint) a júniusi végi állapothoz képest nem változott (nincs frissebb adat), akkor számításaink szerint az állam augusztus végi pénzügyi tartalékai 2696 milliárd forintot tettek ki, ami ugyanilyen számítási módszer szerint 410 milliárd forinttal alacsonyabb a júliusi végi, szokatlanul magas tartalékszinttől és egyúttal csaknem megegyezik a június végén kalkulált 2707 milliárd forinttal.

A 410 milliárd forintos tartalék-esésből 310 milliárdot magyaráz a kormány által az MNB-ben tartott forintalapú betétállomány esése (676 milliárd forintra), további mintegy 100 milliárd forinttal pedig a devizaalapú betétállomány is esett (972 milliárd forintra). A kormányzati forintalapú betétállomány eséséből jelentős részt tett ki az, hogy augusztusban a Nemzetközi Valutaalap felé törlesztett egy nagyjából 180 milliárd forintot kitevő hitelrészt az állam, illetve hasonló értékben járt le egy diszkontkincstárjegy sorozat is.

Szeptember végén két nap együttesen újabb IMF-hitelrészletek járnak le, amelyek együttesen közel 500 millió eurót (142 milliárd forintot) tesznek ki.

Az állam, mivel EU–IMF-megállapodás hiányában nem tudott még kibocsátani idén devizakötvényt a devizaalapú pénztartalékainak óvása érdekében idén úgy oldja meg a devizaalapú törlesztéseket – IMF-részletek, lejáró kötvényadósság –, hogy forintért cserébe kér devizát az MNB-től, azaz emiatt apadnak a forintalapú tartalékai. Ezeket azonban egyelőre gond nélkül vissza tudja tölteni, hiszen az állampapír-aukciókon viszonylag magas kamatok mellett továbbra is zavartalan a forintalapú forrásbevonás, sőt a kedvező globális befektetői légkör mellett rendszeresen előfordul, hogy a meghirdetett mennyiség felett tud forrást bevonni.

Emellett például egyre jelentősebb forintalapú likviditáshoz jut a lakossági állampapír értékesítés felfutásán keresztül is, hiszen az értékesített állomány havonta 40-50 milliárd forinttal nő és a teljes állomány már 770 milliárd forint felett jár. Orbán Viktor kormányfő hétfői parlamenti beszédében úgy fogalmazott, hogy az állomány el fogja érni majd az 1000 milliárd forintot is. Emiatt tehát ez a terület is egyre nagyobb jelentőségű az állam adósságfinanszírozása számára.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!