A legsérülékenyebb országok között vagyunk

Nemzetközi összehasonlításban is kiugró Magyarország idei és jövő évi finanszírozási igénye − állapította meg az IMF legfrissebb költségvetési kitekintője (Fiscal Monitor). A feltörekvő piacok (emerging markets) között a teljes magyar idei GDP-arányos finanszírozási szükséglet a harmadik legjelentősebb. Jövőre még ennél is nagyobb az ország forrásbevonási igénye, amit csak az amúgy extrém mértékű külső forrásra szoruló Pakisztán ráutaltsága előz meg - írja a Napi Gazdaság.

A feltörekvők között rossz helyen

A 26 vizsgált feltörekvő ország teljes idei átlagos finanszírozási szükséglete a GDP-hez mérten 9,2 százalék, míg a jövő évi átlag ennél mérsékeltebb, 7,8 százalék lesz − az IMF kimutatása szerint. Ehhez képest például az említett Pakisztánnak idén 30, jövőre 31 százalékos lesz a GDP-arányos forrásszükséglete, míg lejáró adóssága a bruttó össztermékének 24 százalékát éri el.

Második helyen Brazília áll a maga 17,9 százalékos idei teljes finanszírozási igényével, és nem sokkal tőle lemaradva Magyarország, 16,7 százalékkal. Jövőre viszont Budapest helyet cserélhet a brazilokkal, itt ugyanis a GDP közel 19 százalékára nő a teljes finanszírozási szükséglet, míg a braziloknál 17 százalék lesz a mutató. A lejáró adósságot a GDP-hez viszonyítva is kirívó a magyar érték az idei 13,8 és a jövő évi 16,2 százalékkal.

A nyugatiakkal is nagy a baj

Szembetűnő a magyar gazdaság pénzügyi sebezhetősége régiós összehasonlításban is. Globálisan akad magasabb finanszírozási igényű ország, a fejlett államok toplistáját Japán vezeti 60 százalék feletti 2013-as mutatóval, majd az USA (27,3 százalék), Olaszország (25,3 százalék) és Spanyolország (21,3 százalék) következik.

Megint a régió leszakadói vagyunk

Az IMF szelektált kritériumai alapján a fejlett gazdaságokhoz sorolt Szlovákia vagy Csehország mutatói jóval a magyar alatt vannak, egyik ország esetében sem éri el a GDP 13 százalékát az idei vagy a jövő évi teljes finanszírozási igény, míg a GDP-arányos adósságlejárat a 10 százalékos szintet súrolja mindkét esetben.

Lengyelország finanszírozási helyzete is lényegesen kedvezőbb a magyarénál, itt a lejáró adósság mindkét évben a 8 százalékos szint körül mozog, míg a teljes finanszírozási igény 11,5 százalékos szinten stabilizálódik a vizsgált időszakban. A román vagy a bolgár adat is sokkal kedvezőbb a magyarénál, vagyis egyértelmű, hogy Magyarország a térség pénzügyileg legsebezhetőbb állama.

A problémát a külső forrásra való nagy ráutaltság jelenti, illetve az adósság devizaszerkezete is rendkívül kedvezőtlen, hiszen nagyjából fele-fele arányban vagyunk forintban és külföldi devizában eladósodva. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. júniusi statisztikája szerint az országnak az  idei harmadik negyedévben 1935,1 milliárd forint, a negyedik negyedévben pedig 1354,7 milliárd forint értékű adóssága jár le. Jövőre összesen 3418 milliárd forintnyi lejáró adóssága lesz Magyarországnak. A bruttó finanszírozási tervben emellett az adott évi költségvetési hiány fedezetével is számolni ki, a teljes finanszírozási igénye ezek összegéből jön ki.

Emiatt is fontos, hogy Magyarországon alacsony szinten maradjon a hiány, mivel az így is tetemes forrásszükséglet gyakorlatilag csak háromféleképpen mérsékelhető: alacsony államháztartási hiánnyal, minél kedvezőbb kamatkörnyezettel, ami az adósságmegújítás költségeit apasztja, továbbá fontos a kedvező árfolyamszint is, mivel a devizaadósság forintértéke ezzel csökkenthető.

Adósséglejárat és teljes finanszírozási igény (GDP százalékában)

	2012		2013
	lejáró adósság	teljes finanszírozás	lejáró adósság	teljes finanszírozás
Pakisztán	23,9	30,2	23,8	31,0
Brazília	15,8	17,9	15,4	17,0
Magyarország	13,8	16,7	15,2	18,9
India	4,4	13,9	2,1	11,3
Lengyelország	8,1	11,5	8,4	11,6
Románia	8,7	10,9	8,8	10,6
Ukrajna	7,2	10,4	11,2	14,3
Törökország	7,6	9,4	8,3	10,3
Kína	6,9	8,2	4,6	5,6
Argentína	3,5	8,1	4,3	6,8
Bulgária	1,6	2,7	2,6	3,7
Oroszország	1,2	0,7	1,1	0,9
Görögország	21,4	28,9	12,9	17,6
Portugália	22,4	27,4	17,3	21,7
USA	17,6	26,3	20,0	27,3
Spanyolország	15,6	22,6	15,6	21,3
Írország	4,3	15,9	5,7	14,4
Szlovákia	7,5	12,3	10,0	12,9
Csehország	9,0	12,3	9,3	12,3
Szlovénia	3,3	7,9	3,3	7,7
Forrás: IMF

Idén minden forintból ment

Az idei negyedéves devizalejáratok 360,1 milliárd, majd 556,1 milliárd, illetve 1479,6 milliárd forint voltak, de eddig még nem sikerült az országnak a piacról devizát bevonnia. Az idei kibocsátási terv szerint a teljes 4589 milliárdos kibocsátás 31 százalékát kellett volna devizakibocsátásból fedezni, ami egyelőre a megnövelt forintkibocsátásokból teljesült (ezt a jegybanknál tárolt devizatartalék terhére történő átváltásból tudta a kormány devizalejáratainak fedezésére használni).

A hazai forrásszűkét és az ezzel párosuló tetemes finanszírozási igényt az uniós források csak tompítani tudják, de a negatív hatást nem kapcsolják ki. Az államadósság Magyarországon jó ideje nem tud érdemben csökkenni (az idei javulást a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások elszedése eredményezte), de várhatóan jövőre újra emelkedik az adósságráta, mivel a recesszió idei beköszöntével (a GDP csökkenése miatt) a változatlan adósságállomány mellett is emelkedik a mutató.