Tekla
9 °C
16 °C

Túlzó reményeket táplál a PM

2004.10.19. 08:39
Szakértők szerint tervezési hiba okozza az idei áfabevételek elmaradását. A költségvetési előirányzathoz képest már kétszer is módosította a PM a bevételi várakozásait, ám ezzel sincs szinkronban az élet. A jövő évi tervek is irreálisnak tűnnek.
Az utóbbi hetekben többször is jelezte a pénzügyminiszter, hogy a tervezettnél jóval kevesebb áfa folyik be a büdzsébe. Ennek - a tárca szakértői szerint - részben az az oka, hogy az elszámolási rendszer változása miatt másfél havi csúszással érkezik be az áfa. De szerepet játszik benne a lazább szabályok miatti adóelkerülés is, ráadásul a határokon átnyúló magánkereskedelem is erősebbnek bizonyult a várakozásoknál. Draskovics Tibor fel is szólította az adóhivatal és a vámhatóság vezetőit: tegyenek meg mindent, hogy ne szivároghassanak el az adóbevételek, s mérséklődjön a feketekereskedelem. Tegnap pedig sajtótájékoztatón jelentették be a PM-ben: szigorú adóhivatali ellenőrzések indultnak október 20-tól - ez ugyanis az az időpont, amikortól olyan negyedéves statisztikák állnak már rendelkezésre, amelyek kizárólag a teljes jogú uniós tagságunk idejéről, az új áfaszabályok szerint befizetett összegekről rögzített adatokat tartalmaznak.

Többszöri módosítás

Időközben egyébként a Pénzügyminisztérium is belátta, hogy túlságosan feszített a bevételi terv, mert az idei költségvetési törvényben előírt 1905 milliárdos előirányzatot több lépésben is "finomította", előbb 1783, majd 1695 milliárdban jelölve meg a várható áfa összegét. Ám a szeptemberi adatok szerint még ez utóbbitól is 23 milliárdos elmaradás tapasztalható. Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint az év végéig 40 milliárd forintra nő a különbség.

Hiába várnak többet
A jövő évi költségvetés áfabevételei az idei módosított prognózishoz képest 20,8 százalékkal emelkednek, 2048 milliárd forintot vár ebből a tételből a kormány. Az erről az évről "átcsúszó" másfél-két havi importáfával együtt sem tartják reálisnak a várakozást a szakértők, szerintük az előirányzatnál 50 milliárddal kevesebb folyik majd be a büdzsébe.

Nyilvánvalóan tervezési hiba történt a költségvetésben - jelentette ki Heinczinger Róbert, az Ernst & Young magyarországi adópartnere. Bár előfordulhat, hogy a cégek kezdeti "ügyetlenkedése" is hozzájárult az áfabevételek nem kellő ütemű beérkezéséhez. Sokszor tapasztalható - tette hozzá -, hogy nincs meg egy vállalkozás valamennyi dokumentuma, ami igazolná, hogy áruja elhagyta az országot, vagy nem szerezte be vevőjének közösségi adószámát, ám ezek a papírok véges határidőn belül pótolhatók. A kezdeti nehézségeket fokozta, hogy rendkívül későn jelentek meg a vonatkozó jogszabályok, alig maradt idejük a cégeknek, hogy kellőképpen felkészüljenek az uniós csatlakozással összefüggő változásokra. Az is igaz, hogy a korábbi áfafizetési gyakorlat szerint a cégek csak úgy jutottak importárujukhoz, ha a vámterhekkel együtt kifizették az áfát is. Ám ez utóbbit később viszszaigényelhették. De a közbenső két hónap alatt gyakorlatilag az államot finanszírozták.

Az uniós csatlakozás óta viszont önbevallás alapján történik az áfafizetés, és egy lépcsőben "lenullázódik" az áfa, s kiesik e tétel a költségvetés bevételei közül. Ám ez valójában csak cash-flow-hiány, tényleges egyszeri hiányként mutatkozik a pénzforgalmi szemléletet használó költségvetésben. E hatással a jövő évben nem kell számolni.

Amíg eltérőek az áfaszintek a környező országokban, addig nehezíti a becsléseket, hogy nincs megbízható statisztika a bevásárlóturizmusra - mondta a szakember. Nem tudni például, hogy hányan mennek át rendszeresen bevásárolni Szlovákiába, ahol mindössze 19 százalékos az áfakulcs.

Zara László, az Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke szintén azon az állásponton van, hogy a rossz tervezés miatt adódik a jelentős eltérés az áfabevételi terv és a megvalósulás közt. Véleménye szerint nem az uniós átállással kapcsolatos nehézségek vagy az új szabályok bonyolultsága az igazi oka a bevételek elmaradásának, hiszen már látható, hogy az eltérés tovább tart az indokoltnál, a hatás nem rövid távú. Hangsúlyozta, hogy a bevallás alapszisztémája ugyanaz, így pusztán magyarázkodás az erre való hivatkozás.

Sokan vásárolnak külföldön

Elvetette viszont a tervezési hiba teóriát a lapunk által megkérdezett független szakértő. Szerinte inkább az történhetett, hogy a fogyasztói magatartás máshogy változott, mint ahogy azt a tervezéskor várták. Az európai uniós csatlakozás óta sokan vásárolnak a szomszédos országokban az áfakülönbségből adódó előnyök miatt, ezt nehezen lehetett előre látni. Némileg nőtt a korábbihoz képest a megtakarítási hajlandóság, ugyanakkor csökkent a reálbér növekedési üteme. Mindez szintén az áfa visszaesését eredményezte. Elképzelhetőnek tartotta ugyanakkor, hogy decemberben megugrik majd a fogyasztás, a karácsonyi vásárlásokra spórolnak most az emberek, így az év utolsó heteiben visszajön egy része az "elveszett" áfának.

A vállalkozások képviselői nem találgatnak, hogy mi lehet az áfaelmaradás oka, ám azt állítják: az érintett cégeken nem múlik a bevételi terv teljesítése. Nem érdekük ugyanis, hogy utólag kiderüljön, bármilyen ok miatt elmulasztották az adó kifizetését.