Natália
-3 °C
7 °C

Túlzó reményeket táplál a PM

2004.10.19. 08:39
Szakértők szerint tervezési hiba okozza az idei áfabevételek elmaradását. A költségvetési előirányzathoz képest már kétszer is módosította a PM a bevételi várakozásait, ám ezzel sincs szinkronban az élet. A jövő évi tervek is irreálisnak tűnnek.
Az utóbbi hetekben többször is jelezte a pénzügyminiszter, hogy a tervezettnél jóval kevesebb áfa folyik be a büdzsébe. Ennek - a tárca szakértői szerint - részben az az oka, hogy az elszámolási rendszer változása miatt másfél havi csúszással érkezik be az áfa. De szerepet játszik benne a lazább szabályok miatti adóelkerülés is, ráadásul a határokon átnyúló magánkereskedelem is erősebbnek bizonyult a várakozásoknál. Draskovics Tibor fel is szólította az adóhivatal és a vámhatóság vezetőit: tegyenek meg mindent, hogy ne szivároghassanak el az adóbevételek, s mérséklődjön a feketekereskedelem. Tegnap pedig sajtótájékoztatón jelentették be a PM-ben: szigorú adóhivatali ellenőrzések indultnak október 20-tól - ez ugyanis az az időpont, amikortól olyan negyedéves statisztikák állnak már rendelkezésre, amelyek kizárólag a teljes jogú uniós tagságunk idejéről, az új áfaszabályok szerint befizetett összegekről rögzített adatokat tartalmaznak.

Többszöri módosítás

Időközben egyébként a Pénzügyminisztérium is belátta, hogy túlságosan feszített a bevételi terv, mert az idei költségvetési törvényben előírt 1905 milliárdos előirányzatot több lépésben is "finomította", előbb 1783, majd 1695 milliárdban jelölve meg a várható áfa összegét. Ám a szeptemberi adatok szerint még ez utóbbitól is 23 milliárdos elmaradás tapasztalható. Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint az év végéig 40 milliárd forintra nő a különbség.

Hiába várnak többet
A jövő évi költségvetés áfabevételei az idei módosított prognózishoz képest 20,8 százalékkal emelkednek, 2048 milliárd forintot vár ebből a tételből a kormány. Az erről az évről "átcsúszó" másfél-két havi importáfával együtt sem tartják reálisnak a várakozást a szakértők, szerintük az előirányzatnál 50 milliárddal kevesebb folyik majd be a büdzsébe.

Nyilvánvalóan tervezési hiba történt a költségvetésben - jelentette ki Heinczinger Róbert, az Ernst & Young magyarországi adópartnere. Bár előfordulhat, hogy a cégek kezdeti "ügyetlenkedése" is hozzájárult az áfabevételek nem kellő ütemű beérkezéséhez. Sokszor tapasztalható - tette hozzá -, hogy nincs meg egy vállalkozás valamennyi dokumentuma, ami igazolná, hogy áruja elhagyta az országot, vagy nem szerezte be vevőjének közösségi adószámát, ám ezek a papírok véges határidőn belül pótolhatók. A kezdeti nehézségeket fokozta, hogy rendkívül későn jelentek meg a vonatkozó jogszabályok, alig maradt idejük a cégeknek, hogy kellőképpen felkészüljenek az uniós csatlakozással összefüggő változásokra. Az is igaz, hogy a korábbi áfafizetési gyakorlat szerint a cégek csak úgy jutottak importárujukhoz, ha a vámterhekkel együtt kifizették az áfát is. Ám ez utóbbit később viszszaigényelhették. De a közbenső két hónap alatt gyakorlatilag az államot finanszírozták.

Az uniós csatlakozás óta viszont önbevallás alapján történik az áfafizetés, és egy lépcsőben "lenullázódik" az áfa, s kiesik e tétel a költségvetés bevételei közül. Ám ez valójában csak cash-flow-hiány, tényleges egyszeri hiányként mutatkozik a pénzforgalmi szemléletet használó költségvetésben. E hatással a jövő évben nem kell számolni.

Amíg eltérőek az áfaszintek a környező országokban, addig nehezíti a becsléseket, hogy nincs megbízható statisztika a bevásárlóturizmusra - mondta a szakember. Nem tudni például, hogy hányan mennek át rendszeresen bevásárolni Szlovákiába, ahol mindössze 19 százalékos az áfakulcs.

Zara László, az Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke szintén azon az állásponton van, hogy a rossz tervezés miatt adódik a jelentős eltérés az áfabevételi terv és a megvalósulás közt. Véleménye szerint nem az uniós átállással kapcsolatos nehézségek vagy az új szabályok bonyolultsága az igazi oka a bevételek elmaradásának, hiszen már látható, hogy az eltérés tovább tart az indokoltnál, a hatás nem rövid távú. Hangsúlyozta, hogy a bevallás alapszisztémája ugyanaz, így pusztán magyarázkodás az erre való hivatkozás.

Sokan vásárolnak külföldön

Elvetette viszont a tervezési hiba teóriát a lapunk által megkérdezett független szakértő. Szerinte inkább az történhetett, hogy a fogyasztói magatartás máshogy változott, mint ahogy azt a tervezéskor várták. Az európai uniós csatlakozás óta sokan vásárolnak a szomszédos országokban az áfakülönbségből adódó előnyök miatt, ezt nehezen lehetett előre látni. Némileg nőtt a korábbihoz képest a megtakarítási hajlandóság, ugyanakkor csökkent a reálbér növekedési üteme. Mindez szintén az áfa visszaesését eredményezte. Elképzelhetőnek tartotta ugyanakkor, hogy decemberben megugrik majd a fogyasztás, a karácsonyi vásárlásokra spórolnak most az emberek, így az év utolsó heteiben visszajön egy része az "elveszett" áfának.

A vállalkozások képviselői nem találgatnak, hogy mi lehet az áfaelmaradás oka, ám azt állítják: az érintett cégeken nem múlik a bevételi terv teljesítése. Nem érdekük ugyanis, hogy utólag kiderüljön, bármilyen ok miatt elmulasztották az adó kifizetését.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.