A cégeknek nem kell az áfa

"Mi is szeretnénk, ha ezt a pénzt visszakaphatnánk, de úgy tudom, a cég még nem vizsgálta az ezzel kapcsolatos lehetőségeket; de talán a jogászokkal kellene először egyeztetni, mert úgy tudjuk, ennek az ügynek a magyarországi jogérvénye vitatott" - fogalmaztak egy Heves megyei, százmilliós nagyságrendű állami támogatásban részesült könnyűfémöntödei cég pénzügyi osztályán az áfaarányosítással kapcsolatos európai bírósági döntés nyomán bekövetkezett helyzetre. Ez a vállalat volt a legfelkészültebb, hiszen a legtöbb helyen nem is hallottak a bírósági ítéletről, és arról, hogy ezáltal akár tízmilliókat szerezhetnének vissza a befizetett áfából.

A könyvelők sem tudnak róla

Az Európai Bíróság október elején döntött arról, hogy uniós jogot sért az áfaarányosításról szóló spanyolországi jogszabály. Ez - adószakértők szerint a magyarországival szinte teljesen megegyezően - azt mondja ki, hogy az a vállalkozás, amely akár állami, akár önkormányzati, akár uniós támogatásban részesült, nem jogosult az egyébként levonható áfa teljes összegének visszaigénylésére. A le nem vonható áfa aránya megegyezik az állami támogatás összbevételekhez viszonyított arányával, ezért is nevezték az ügyet áfaarányosítási ügynek.

A bíróság kimondta azt is, hogy az EU áfalevonási szabályozása "világos és egyértelmű", azt nem lehetett félreérteni, ezért az áfaarányosítási szabályokat visszamenőleges hatállyal szüntette meg. A magyar vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy a 2004, május elseje óta kapott támogatások után járó, eddig le nem vonható áfára is jogosultak. Ez azonban nem jár nekik automatikusan, pert kell indítaniuk a magyar állam - pontosabban az államot képviselő adóhivatal - ellen, és a magyarországi bíróság ítélet után kaphatják vissza a pénzt.

A pert ráadásul célszerű mihamarabb elindítani, ugyanis a parlament előtt lévő adótörvénycsomag - amelyet várhatóan november elején fogad el az országgyűlés - egyik rendelkezése szerint az áfaarányosítás január elsejétől megszűnik. Ha ezt követően akarnak pert indítani a korábbi időszakban le nem vonható áfáért, annak az eljárásnak a sikere már igencsak kérdéses - állítják adójogi szakértők.

Ennek ellenére úgy tűnik, a vállalatok nehezen ébrednek. Több mint egytucatnyi, legalább százmillió forintos állami támogatásban részesült vállalkozást kerestünk meg, ám a legtöbb helyen nem is hallottak arról, hogy perelhetnének a nekik járó tízmilliókért. Volt olyan cég, amely külön könyvelőirodát bízott be a számviteli feladatokkal, és még ebben az irodában is munkatársunktól szereztek tudomást a bírósági döntésről, és az így megnyíló lehetőségről.

Partnert keresnek

A legelszántabbnak egy Pest megyei vegyipari vállakozásnál tűntek. A cégvezető elmondta "egyértelmű, hogy meg akarjuk kapni azt, ami nekünk jár", ugyanakkor óvatosak, több szempontból is. Nemcsak azért, mert félnek attól, hogy az adóhivatal egy perindítás után rájuk száll, és nem is csak azért, mert most is van benyújtott pályázatuk, és esetleg elbukhatnak, ha beperelik az államot. Az is a szemük előtt lebeg, hogy a per valószínűleg precedensértékű lesz, vagyis ha nyernek, akkor a többiek is megkaphatják az eddig le nem vonható áfát.

"Nálunk csak néhány millió forintról van szó, nem szeretnénk ezért egyedül vállalni az összes perköltséget és egyéb terheket. De ha sikerül néhány partnert találnunk, és összefogva tudnánk pert indítani, azt mindenképpen meglépjük" - mondta ennek a gödöllői cégnek a vezetője.

Partnert viszont, eddigi tapasztalataink alapján, nem lesz könnyű találniuk. A legtöbb cégnél meglehetősen közönyösen fogadták a tízmilliós jó hírt. Noha szinte mindenki bosszankodik a túlságosan nagy adóterheken, és azon, hogy az áfaarányosításos szabály miatt az állami támogatás egy része visszakerül a költségvetésbe, eddig senki nem tett semmit. "A pénzügyi osztályunk szerint nekünk ezzel nincs tennivalónk" - mondta az online foglalási és fizetési rendszer bevezetése és professzionális call-center kialakítására 110 millió forintos GVOP-támogatást kapott Neckermann Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Békefi Veronika.

'Vannak internetes újságok, tényleg?'

Hasonlóan reagáltak a kecskeméti székhelyű Bertrans Rt.-nél is: "úgy tudjuk nem érint minket a dolog, de majd utánanézünk, és visszahívjuk, ha mégis" - nem hívtak. A több forrásból milliárdos támogatásban részesült Electroluxnál kétszer is elkérték a kérdéseinket, ám választ egyszer sem adtak. Két hét alatt sem sikerült elérnünk az illetékes gazdasági vezetőt a Nokia-beszállító Perlos Precíziós Műanyagipari Kft.-nél és az amerikai tulajdonban lévő Guardian Hungary Rt.-nél.

A kissé rejtélyes, miskolci székhelyű, PR Telecomnál sem jártunk sikerrel, de legalább jól szórakoztunk. A "szélessávú internethálózat" tíz településen történő kiépítésére 165 millió forintos támogatást kapott cég igazgatósági titkárságán már az komoly hírértékkel szolgált, hogy egy online újságtól keressük; "az Index.hu-tól"; "miért ponthu?"; "mert internetes újság vagyunk"; "vannak internetes újságok, tényleg?" - így hangzott a párbeszéd.

Ezek után nem lepődtünk meg, hogy innen sem hívtak vissza, viszont arra gondoltunk, hogy talán nem egy ilyen cég támogatására kellene költenie az államnak a súlyos adóforintjainkból nem is keveset. És még az is eszünkbe jutott, hogy nem értjük a vállalkozókat: sírnak az adóterhek miatt, közben viszont semmit nem tesznek azért, hogy csökkentsék ezeket a terheket. Olyan céget ugyanis nem sikerült találnunk, amely már bírsághoz fordult volna, holott az európai bírósági döntés óta három hét telt el.