Mohók a tárcák, 450 milliárddal több kéne nekik

Kemény egyeztetések elé néz a Pénzügyminisztérium az elkövetkező hetekben, a tárcák ugyanis több száz milliárd forinttal több pénzt szeretnének kapni a 2008. évi költségvetésben annál, mint amennyit nekik szán a PM.

A minisztériumok és más, szintén a központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervezetek, például a bíróságok, az Országgyűlés vagy az Állami Számvevőszék - ezeket összefoglaló néven fejezeteknek hívják a költségvetési törvényben - bő egy hónappal ezelőtt kapták kézhez keretszámaikat, vagyis azt, hogy jövőre mekkora összeghez juthatnak az államkasszába befolyó adókból és más közösbe menő bevételekből. Ez teszi ki a tárcák és a többi intézmény forrásainak döntő részét. A saját bevételek elhanyagolható hányadot képviselnek.

Nagyétkű Kóka és Kiss Péter

Pontosabban, a keretszámokat a pénzügyi tárcánál állapították meg. A PM első körben mondott egy összeget, hogy abból oldják meg a feladatokat a minisztériumok jövőre. Most ezt a summát keveslik a tárcák, és jóval többet akarnak kialkudni. Az Index úgy tudja, szeptember közepéig tarthatnak a viták, egyeztetések a költségvetési fegyelmet betartani igyekvő PM és a pluszforrásokért lobbizó többi minisztérium között. Nem lesz könnyű dolga a szaktárcának, mivel körülbelül 450 milliárd forinttal többre tartanak igényt a minisztériumok a nekik ajánlottnál, ám ebből egyelőre mindössze pár milliárd forintot tart jogosnak a PM.

A két legvisszafogottabb fejezetgazda az Országgyűlés, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Ők beérnék azzal, ha az idei keretösszegük 5 százalékának megfelelő forrással kapnának többet az ajánlottnál. A legmohóbbnak a Kóka János vezette gazdasági és közlekedési tárca, illetve a Kiss Péter által irányított kancellária tűnik: előbbi az idei summa közel felével, csaknem 270 milliárd forinttal akarja bővíteni pénzügyi lehetőségeit, a MeH elégedett lenne, ha a 2007-es keret egyharmadával (mintegy 29 milliárd forinttal) kapna többet annál, amennyit neki szánnak a József nádor téri illetékesek.

Hasonlóan gondolkodnak

Ha átnézzük a tárcák többletigényeit, és azt, hogy konkrétan mire kérnek több pénzt, több közös pontra bukkanhatunk. Három minisztérium (az igazságügyi és rendészeti, az oktatási és kulturális, valamint a külügyi) és négy másik fejezetgazda (a tudományos akadémián kívül a bíróságok, az Állami Számvevőszék és az Országgyűlés) sem akarja elfogadni, hogy - mint arról az Index nemrég beszámolt - elvonnák tőlük az idei fejezeti egyensúlyi tartalék címén megképzett biztonsági tartalékot.

Szintén hét minisztérium, illetve intézmény kér fedezetet létszámfejlesztésre. Több mint hatszáz fővel kívánják növeli az érintettek a munkavállalói létszámot (illetve Kókáék felmentést kérnek egy 90 fős leépítés alól), amit megoldanának 6,2 milliárd forintból. Külön érdekesség, hogy hiába jelentette be a nagy nyilvánosság előtt épp egy hónapja Veres János pénzügyminiszter a kormány döntését, miszerint a hatóságokat megerősítik, a munkaügyi felügyelők 150-nel többen lesznek, majd később a kabinet a fogyasztóvédelem fejlesztése mellett is kiállt, az illetékes minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerint erre nem jutna pénz. Ezért kér plusz másfél milliárd forintot a tárca.

Ahogyan a július végén közzétett, a költségvetési tervezéshez iránymutatóul szánt tervezési köriratból már kiderült, az állam spórolni kíván a nemzetközi tagdíjakon, vagyis ahol lehet, nem fizetjük be a tagokra kirótt díjat, vállalva, hogy ezért akár ki is zárhatják Magyarországot az adott nemzetközi szervezetből. Ez tükröződik is a tárcák igényeiben: a gazdasági, a honvédelmi, a szociális és munkaügyi, valamint a külügyi nem akarja felvállalni a kötelezettségszegést. A honvédelmi minisztérium a már több év óta kritikus területen, a NATO-vállalásnál ezúttal legszívesebben betartaná az ígéretet. Igaz, ehhez kereken 20 milliárd forint dukálna.

Öntsünk pénzt a MÁV-ba!

Messze a legtöbb pluszpénzre Kóka János minisztéruma tart igényt. A GKM kívánságlistáján több érdekes tétel is található. Sztrádaépítésre jól kinyitnák a pénzcsapot, a 85 milliárd forintot is meghaladja az az összeg, amit addicionálisan kérnek erre, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek lebonyolítására. Ennek a kétötödét el is vinné az M7-es sztráda utolsó, Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakasza. Sőt az "igényétlapból" az is látszik, hogy eddig ezt uniós forrásból, a közlekedési operatív programból kívánták finanszírozni, ám a projekt kiszorulni látszik a körből, mivel hazai forrást, majdnem 33 milliárd forintot kér rá a közlekedési minisztérium.

Szintén a sztrádafejlesztéhez kapcsolódik, de már lezárt beruházásokat érint az a 10 milliárdos tétel, amit rendelkezésre állási díjra kér a szakminisztérium. (Rendelkezésre állási díjat fizet az állam az adott autópálya-szakaszt üzemeltető társaságnak.) A borzalmas állapotú közúthálózatra további 35 milliárd forinttal kellene többet költeni Kókáék szerint, mint amennyi kijön a nekik ajánlott keretből.

A lyukas zsákba, vagyis a MÁV-ba tovább öntenék a pénzt. Idén két jogcímen több mint 200 milliárd forinttal dotálták a vasúttársaságot, ehhez jönne még jövőre pluszban 82 milliárd a vasúti és a volántársaságok számára. A korábbi évek tapasztalatai alapján nem tévedünk nagyot, ha arra tippelünk, hogy a summa zöme a MÁV-nak illetve leányvállalatainak, főképp a MÁV Start Zrt.-nek jutna. Ezeken túl még néhány milliárdot emésztene fel, hogy az uniós társfinanszírozással megvalósuló vasúti projekteknél költségtúllépés lesz, amit fedezni kell a magyar büdzséből.

Propagandára még több kell

Több éve nevetség tárgya az akadálymentesítés ügye. Esztendők óta nem képes az állam a közintézményekbe való akadálytalan bejutást biztosítani a mozgáskorlátozottaknak, mondván, nincs pénz. A szociális és munkaügyi minisztérium félmilliárd forintos többlettámogatást kér azért, hogy haladjon a folyamat.

Sokat, az ideinél is többet akar propagandára költeni a Miniszterelnöki Hivatal. Ebben az évben csaknem 2,2 milliárd forintot különítettek el a reformok, kormányzati intézkedések megmagyarázására és ünnepi rendezvények lebonyolítására. Jövőre félmilliárddal emelnék a kommunikáció és az ünnepi rendezvények keretét.

Ugyancsak a kancelláriához tartozik az elektronikus közigazgatás ügye. Nem kispályázik a MEH: összességében majdnem 22 milliárd forintos többletforrásra tart igényt, ami a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához, a Központi Szolgáltatási Főigazgatósághoz informatikai fejlesztésre, valamint az adó- és járulékbevallási rendszer működtetésére és fejlesztésére menne.

Nincs pénz ellenőrizni

Hiába verte nagydobra a kabinet többször is, hogy új mentőállomásokat létesítenek, ehhez a jelek szerint nem akarnak pénzt adni. Az egészségügyi tárca szerint 900 millió forint hiányzik az új mentőállomások létesítésére és működtetésére szánt kasszából. (Ezt nem az EÜM büdzséjéből finanszírozzák, hanem az OEP-nél jelenik meg kiadásként.) A koraszülöttmentés is forráshiányos, 200 millió kellene még, mondja a szaktárca, ahogyan a légi mentőknél is zavarok keletkeznének az igényelt 500 millió forint nélkül.

Nagy sajtóvisszhangot kapott a patikán kívüli gyógyszerárusítás szabaddá tétele. Arra azonban egyenlőre nincs pénz, hogy jövőre a szabályok betartását valaki is ellenőrizze. A Horváth Ágnes vezette minisztérium felügyelete alá tartozó ÁNTSZ ezért 160 millió forintot kér, hogy a 21 fő ellenőrt kifizethesse.

Régóta kritikus pont a rendőrség forráshiánya. Ezt akarja orvosolni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Jövőre 18 milliárdot akarnak kapni, hogy rendezzék a rendőrség működési hiányát. További 3,5 milliárdot, hogy a határőrségnél is ugyanezt tegyék, valamint további csaknem 3 milliárd kellene, hogy a két szervezet nemrég végrehajtott integrációjának többletköltségeit fedezzék.

Bajnai Gordon is panaszkodhat. Az önkormányzati és területfejlesztési tárcavezető kívánságlistáján szerepel, hogy mintegy 5 milliárd forintot kapjon katasztrófavédelmi feladatokra és 2 milliárdot turisztikára. A magyar olimpikonok sikeres szereplését veszélyeztetné a jövőre megrendezésre kerülő pekingi olimpián a tárca szerint, ha nem kapnák meg az 1,1 milliárd forintos pluszpénzt a felkészülésre.

Két izgalmas tételt is felsorolt a tárca, mire akar plusz apanázst. A Puskás Ferenc stadionra további 300 milliót költene, a Moto GP futamának megrendezése 100 milliót emésztene fel. Hogy mire is kívánja elkölteni az utóbbi összeget a minisztérium, talány, szerkesztőségünk sportrovatának sincs tudomása arról, hogy jövőre hazánkba látogatnának a motorverseny királykategóriájának tagjai.

Fennakadás, értékesítés, díjemelés

A listát egy alkufolyamat részeként tanácsos értékelni, vagyis a Pénzügyminisztérium által szűkre szabott kereteket a benne foglalt tételekre való hivatakozással igyekeznek tágítani az intézmények, szervezetek.

Ha nem kapják meg az igényelt summát, három dolog következhet be. Vagy bizonyos feladatokra nem jut elegendő forrás, így azoknál fennakadások lehetnek. A másik kimenetel, hogy meglevő vagyontárgyaik esetleges értékesítésével igyekeznek pénzhez jutni a minisztériumok, hogy feladataikat maradéktalanul elláthassák. Végül az is lehet, hogy ahol valamilyen szolgáltatást végeznek, vagy árut adnak el, a szolgáltatás vagy termék árát emelik. Erre van sansz, hiszen a már említett tervezési köriratból is kiderül, tanácsos az önköltségi szint felé közelíteni, értsd: növelni a saját hatáskörben megállapítot díjakat, a vállalkozási tevékenységnél pedig nyereséget elérni.