Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Fúrják a minisztériumok a Gyurcsány–Veres-reformot

2007.08.09. 12:50
Folyik a harc a kulisszák mögött a Pénzügyminisztérium és a többi tárca között az állami gazdálkodás megrendszabályozása körül. A minisztériumok mindent bevetnek, hogy a jelenlegi átláthatatlanság fennmaradjon, és kedvükre költekezhessenek.

A Pénzügyminisztérium a többi tárca erőteljes ellenállásába ütközött az államháztartási reformcsomag négy elemének egyikéről folytatott egyeztetéseken, ezért már biztos, hogy a törvényjavaslat a tervezettnél néhány hónappal később léphet hatályba. Az Index birtokába került dokumentumokból látszik, hogy a PM úgy szövegezte meg az állami intézmények gazdálkodásában, feladatellátásában rendet vágó jogszabály tervezetét, hogy már szeptember 1-jétől ennek alapján kellett volna működniük a költségvetési szerveknek. (Bizonyos előírásokat csak később kellett volna alkalmazni a felkészülést lehetővé tevő szakaszos hatályba lépés miatt.)

Az egyeztetéseken a többi tárca lassította a folyamatot, destruktívan állt hozzá az újításhoz, ezért a kormány legfrissebb törvényalkotási programja már novemberre teszi a parlamenti elfogadás időpontját, így legkorábban jövő év közepe tájékától szabhatja meg az intézmények működését a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény. Lapunk megkeresésére a pénzügyi tárcánál azt állították, nincs csúszás, még idén elfogadhatja az Országgyűlés a jogszabályt.

Véget vetni

Az államháztartási reformcsomag egyik elemének (a többi a vagyontörvény, a költségvetési szabályok kialakítása, beleértve a költségvetési hivatal felállítását, valamint az államháztartási törvény módosítása) számító státustörvény nagy vonalakban arról szól, hogy részletekben menően szabályoznák a közfeladat-ellátás folyamatát.

Előírások vonatkoznának a közfeladatot ellátó költségvetési szerv jogállására, alapítására és megszüntetésére, valamint arra, hogy a jövőben meg kellene indokolni, az adott intézmény mire kívánja elkölteni az adóforintokat. Meg kellene tervezni a megvalósítás folyamatát, a teljesítményt pedig mérni kellene, arról be kellene számolni. A törvény értelmében a jövőben nem lenne magától értetődő, hogy egy idén működő állami intézmény jövőre is fennmarad. Az adott közfeladat ellátásáért versenyezhetnének az állami szervek, így az eddig a feladatot ellátó szervezetre megszüntetés vár, ha valaki elnyeri előle a megrendelést.

A jelenlegitől alaposan eltérő új szabályoktól, helyzettől azt remélik a PM-ben, hogy sikerül gátat szabni a pazarlásnak, végrehajtható költségvetés készül, a szolgáltatások pedig finanszírozhatóak lesznek, a folyamat egésze átláthatóvá válik.

Mindenbe belekapaszkodnak

A tárcákat ez a jelek szerint nem hatja meg. Eddig legalább két államigazgatási egyeztetést tartottak a PM és a többi minisztérium részvételével, de a tárcák még mindig több ponton bírálják a tervet. Az első körös, még tavasz elején megtartott konzultáción „a szabályozás alapvető célját és a szabályozás irányait érdemi kritika nem érte”, ám mégis „általános tapasztalat, hogy a véleményezők inkább ragaszkodnak az elismerten rossz, indokolatlan költségtöbbleteket és aránytalan ellátottságot eredményező jelenlegi szabályozáshoz és gyakorlathoz, mintsem, hogy felvállalnák az új szabályozás által előidézett többletmunkát, átgondolást, rendszerváltoztatást” – fogalmaz az Indexhez került dokumentum.

A PM azt érzékelte, hogy a többi tárca jelen lévő képviselője a status quóhoz ragaszkodás jegyében csupán időhúzási szándékkal tett számos kritikai észrevételt, de megoldási alternatívát nem javasolt. Többen azzal igyekeztek húzni-halasztani a törvény megalkotását, hogy azt más, sokszor még nagyobb horderejű feladatok elvégzéséhez – mint például a teljes államháztartás reformja vagy a számviteli reform keresztülvitele – kötötték volna.

A törvény egyik kardinális pontja lenne, hogy a jelenlegi állapot hiányosságait kiküszöbölve végre definiálná, mi minősül közfeladatnak. Ezt követően a meghatározott közfeladatot láthatnák csak el az állami intézmények – elsődlegesen költségvetési szerv formában. A tárcák nem látnák szívesen, ha a közfeladatot az alkotmányból vezetnék le, inkább azt a változatot támogatnák, ha a közfeladat „a törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott, közérdeket szolgáló, az államháztartás körébe tartozó feladat” lenne. De még ennyi megkötést sem akar több minisztérium: vágyaik szerint közfeladatot miniszteri rendelettel vagy más jogi aktussal is lehetne meghatározni. Ezzel azt akarják, hogy maguk találjanak ki feladatot, amire pénzt igényelnek a mindenkori büdzséből. Ez éppen a törvénynek azt a pontját nullázná le, amelynek célja a közfeladatok körének korlátozása és a kiadások kordában tartása.

Jaj a rektoroknak!

Bajt hozhat az új szabályozás a jelenlegi rektorokra is, többen közülük soha többet nem lehetnének egy egyetem, főiskola első emberei. A PM szakértőinek – szintúgy támadott – elképzelése szerint a felsőoktatási intézményeknél (ezek közintézetnek minősülnének, ami a költségvetési szerv négy altípusa közül az egyik) a vezetőnek pénzügyi-gazdálkodási szakképesítéssel kellene rendelkeznie, enélkül nem lehet kinevezni valakit főigazgatónak, rektornak. (Ez a megkötés csak a jövőbeli kinevezéseknél lépne érvénybe.) Ennek az a magyarázata a dokumentum szerint, hogy sok első számú vezető nem ért a pénzügyekhez, a gazdálkodáshoz, mégis jelentős vagyonnal, közforrással rendelkezik.

Sok rektor, főigazgató – esetleg arra aspiráló – féltheti a pozícióját, mivel az oktatási tárcától kapott tájékoztatás szerint a jelenlegi felsőoktatási intézményvezetők 94 (!) százaléka nem rendelkezik a majdani követelménnyel, pénzügyi vagy gazdálkodási szakképesítéssel. Az oktatási minisztérium adatai szerint a 13 főiskolai vezető egyikének sincs szakképesítése, a 18 egyetemi rektor közül pedig mindössze ketten bírnak ilyen oklevéllel.

A minisztériumok minden lehetőséget igyekeznek megragadni, mindenhol puhítani akarják a jelenlegi állapotnál szigorúbb feltételeket teremtő új szabályozást. Információink szerint hevesen ellenzik azt az elképzelést, hogy a közhatalmi szerveknél létszámgazdálkodásra térjenek át a mostani bértömeg-gazdálkodásról. Ha elbocsátanak alkalmazottat, most az ő bérét nem vonják el, hiszen az év elején a költségvetési törvény értelmében meghatározzák az egész kollektívára szabott bértömeget, amit minden hónapban megkap az adott intézmény. Az nem tetszik a tárcáknak, hogy a jövőben a leépítés áldozatául esett köztisztviselő bérét vissza kellene adniuk a központi költségvetésbe, és nem oszthatnák szét a munkahelyüket megtartók között.

Úgy tudjuk, bőven vannak vitás kérdések. A törvény gazdája, a PM viszont hajthatatlannak tűnik, szeptemberben a parlament elé kívánja terjeszteni a státustörvény-javaslatot.