A jövedelemeltitkolás drága mulatság

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal április végéig 184 vagyonosodási vizsgálatot végzett, a megállapítással zárult 138 esetben összesen 1,8 milliárd - átlagosan 13,04 millió - forint adókülönbözetet tárt fel - jelentették be az adóhatóság szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Hajdú Miklósné főosztályvezető elmondta: néhány vizsgálat most is folyamatban van, s az év végéig 400-420-at még biztosan elvégeznek. Az APEH a rendelkezésére álló információk alapján évről évre több vizsgálatot rendel el, s hiába bővülnek az adózók által kitalált jövedelemlegalizálási módszerek, a vizsgálat mind nagyobb arányban zárul megállapítással. Az egy vizsgálatra jutó adókülönbözet összege ugyancsak emelkedik: az előző két évben 7,67, illetve 8,42 millió forint volt.

Duplán fizetni

A jövedelemeltitkolás drága mulatság. Mivel nem csupán az adót kell utólag megfizetni, hanem az adóbírságot (főszabályként ennek mértéke az adóhiány 50 százaléka) és a késedelmi pótlékot is (a jogosulatlan pénzhasználat díját a jegybanki alapkamat kétszeresével számolják), a befizetendő összeg elérheti a megállapított adókülönbözet dupláját is. Az adóbírság és a késedelmi pótlék ugyan méltányosságból csökkenthető, de az adóhivatal szerint ezekben az esetekben kevés méltánylást igénylő körülmény szokott felmerülni.

A vagyonosodási vizsgálatok esetében is előfordul továbbá, hogy az adóhiány megállapításán és a szankciók kiszabásán túl az adóhatóság az eljárás eredményeként büntető feljelentést is tesz, ami előfordulhat adócsalás, irathamisítás vagy a jövedelmek legalizálását célzó hamis tanúzás miatt - fűzte hozzá Juhász István szakmai elnökhelyettes.

Nem vagyonadó

A vagyonosodási vizsgálatok esetében nem vagyonadóról van szó, a vizsgálatok az eltitkolt jövedelmek feltárását és megadóztatását célozzák - hangsúlyozta Szikora János, az APEH elnöke. Nem átlagos vagyoni helyzetű emberek elszámoltatásáról van szó, hanem több tízmilliós vagy százmilliós jövedelmek vizsgálatáról - tette hozzá.

A vagyongyarapodási vizsgálatok alanyait nem véletlenszerűen választják ki. Juhász István elmondta, hogy a vizsgálatok ötöde közérdekű bejelentés alapján indul. Gyakran találkoznak az "SI faktorral", vagyis a sárga irigységgel, amikor például egy szomszéd, elhagyott vagy elvált házastárs tesz bejelentést.

Sor kerülhet a kiválasztásra a bevallások adatai, a kontrollinformációk elemzése, a cégnyilvántartás adatai, társas vállalkozásnak magánszemély vagy egyéni vállalkozó által nyújtott nagy összegű tagi kölcsön, egyéni vállalkozók esetében nagy összegű tőkebetét esetén, vagy más hatóságok jelzései alapján is.

Nyitott szemmel járnak

A növekvő találati arány Hajdú Miklósné szerint annak köszönhető, hogy a revizorok nyitott szemmel járnak. Például egy cég vizsgálatakor annak részesedéseit, befektetéseit is megvizsgálják, hogy megtudják, az miből keletkezett.

Ha az adóhivatal megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és életvitelére fordított kiadásaival nincs arányban bevallott, adómentes és bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelmeinek együttes összege, becsléssel állapítják meg, mennyi jövedelemre volt szükség a felhalmozott vagyon megszerzéséhez.

Az adóhatóság az adatok valóságtartalmát az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja. A vagyongyarapodási vizsgálatok esetében a bizonyítási teher részben megfordul: az adózónak kell bizonyítania, hogy a vagyonnövekmény legális forrásokból származik és azok után nem is kellett adózni.