Milliárdokat hozhatna a több vagyonvizsgálat

2006.05.15. 08:07
A számos költségvetési egyenlegjavító ötlet egyike a vagyonosodási vizsgálatok aktívabb alkalmazása lenne. Ha ezeket a magánszemélyek nagy értékű beszerzéseihez kapcsolódva alkalmaznák, az tetemes összeget hozhatna az államkincstár számlájára.

A nemrég megszellőztetett javaslat szerint a magánszemélyek vagyongyarapodásának hátterét azokban az esetekben is vizsgálhatná az adóhatóság, amikor nagy értékű vagyontárgy – például prémiumkategóriás személygépkocsi –, vagy értékes ingatlan kerül egy magánszemély tulajdonába. Ha az illető szja-bevallásából az derülne ki, hogy a szóban forgó összeget nem fizethette ki adózott jövedelméből, valamint nem tudna jogszerű vagy hitelesen igazolható magyarázattal szolgálni a pénz forrásáról, annak egy részét adóhiányként állapíthatná meg a hatóság.

Bejelentés alapján

Noha vagyonosodási vizsgálatokat rendszeresen végez az APEH, arra egyelőre nem ad lehetőséget a jogi szabályozás, hogy a magánszemélyek beszerzéseiből – vagyis e vagyontárgyak, illetve ingatlanok értékesítésében részt vevő, illetékes szervezetek által rendszerszerűen biztosított adatokból – kiindulva kezdeményezzen ilyen vizsgálatot a hatóság.

Juhász István, az APEH szakmai elnökhelyettese szerint a vagyonosodási vizsgálatokat az szja-bevallások alapján végzik, jellemzően közérdekű bejelentések és más információk nyomán indulnak az ellenőrzések. Ez utóbbi körben különösen a társaságok eltitkolt bevételeiből és fiktív számláiból származó, a társaság tulajdonosainál jelentkező jövedelmekre, az ezeket érintő bevallásokra, és ezek felhasználására kell gondolni.

A legtöbb adózási és költségvetési szakértő egyetért avval, hogy ma a GDP 15-20 százalékára becsült feketegazdaság nagysága jelentősen csökkenthető lenne a magánszemélyek vagyonosodásának, illetve tényleges jövedelmeinek szélesebb körű vizsgálatával, erre azonban az APEH ellenőrzési irányelvei alapján egyelőre nem nyílik lehetőség. Holott évről évre nőtt a vizsgált magánszemélyeknél megállapított átlagos adóhiány összege.

Eltitkolt milliók

Tavaly 610, 2004-ben pedig 585 esetben végeztek ilyen vizsgálatot. Így a vizsgált magánszemélyek az eltitkolt jövedelmük után tehát átlagosan 5,25 millió forint adó befizetését mulasztották el a tavalyi, 4,62 milliót a 2004-es vizsgálatok alapján. Ez átlagosan akár 10 milliós be nem vallott jövedelmet is jelenthet – nem feltétlenül egy évre vonatkozóan, mivel a vagyonosodási vizsgálatokat tipikusan több év bevallási adatai alapján végzik. Az idén áprilisig elvégzett 184 vagyonosodási vizsgálat során 1,7 milliárd adóhiányra bukkantak, vagyis személyenként átlagosan 9,23 millió forint maradt befizetetlenül.