Ötmilliárdos jogtalan kifizetést találtak a számvevők

Öt Heves, négy Fejér, három-három Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna, két Csongrád és egy Baranya megyei település vett igénybe indokolatlanul víziközmű-fejlesztési támogatást - derül ki az Állami Számvevőszék pénteken nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az ÁSZ vizsgálata szerint ezen "önkormányzatok által a beruházáshoz kapcsolódóan kiszámlázott bevételek aránytalanul magas összegének rendszerbe kerülése miatt 5 év alatt e bevételek 65,2-69,2 százalékának megfelelő 4,8-5 ,1 milliárd forint közötti állami támogatás indokolatlan igénybe vétele várható".

Szabálytalan szerződés-aláírások

A számvevőszéki jelentés összefoglalója szerint az ÁSZ a harminc településen végzett helyszíni vizsgálatokkal huszonyegy önkormányzatnál kilenc polgármester és nyolc jegyző felelősségét állapította meg halmozottan elkövetett jogsértések és szabálytalanságok miatt. A számvevőszék egyebek mellett állami támogatások szabálytalan igénybe vételére, illetve szerződés-aláírásra, továbbá kiadási előirányzat nélküli kötelezettségvállalásra bukkant.

Az ÁSZ jelentése szerint a költségvetési pénzek indokolatlanul magas igénybevételét a vizsgált önkormányzatok 81 százaléka által alkalmazott beruházás-finanszírozási módszer, az ÖKOTÁM 2000 tette lehetővé. A számvevők az állami támogatások jogosulatlan kiáramlásának további elkerülése érdekében alternatív javaslatokat tett az érintett jogszabályok módosítására.

Az ÁSZ megállapította, hogy a vizsgált önkormányzatok az általuk nyújtott szolgáltatással arányban nem álló, magas vagyonhasznosításból származó bevételeket kaptak a fővállalkozótól ingatlanuk, közterületük, közútjaik használatáért, földterületük, épületük bérbeadásáért, valamint beruházás-szervezési díj címén.

Kreatív könyvelés

Az állami fejlesztési források önkormányzati beruházásokhoz kapcsolódó alapítványi támogatások voltak. Az alapítványokat az önkormányzatok azért támogatták, hogy a szennyvíz-beruházásban érintett magánszemélyeknek támogatást nyújtsanak. A pénzt az önkormányzatok úgy teremtették meg, hogy saját területüket bérbe adták a beruházást végző vállalkozónak, akit hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárással választottak ki. Az így kapott támogatást a magánszemélyeknek nem fizették ki, mert az alapítvány azt közvetlenül a vízközmű-társulathoz utalta azért, hogy az a lakos számára elszámolja közműfejlesztési hozzájárulás befizetéseként.

Az önkormányzatok a lakosok nevében az alapítványi támogatásra is megigényelték a magánszemélyeket megillető 15 százalékos közműfejlesztési támogatást. Ezt az összeget a jegyzők nem fizették ki, mivel azt a lakosok már a vízközmű-társulathoz való csatlakozással egy időben közcélú adományként az alapítványoknak ajánlották.

Az ÁSZ megállapítja, hogy az aránytalanul magas önkormányzati bevételek rendszerbe kerülése miatt a beruházási összköltség indokolatlanul megnőtt. Az ellenőrzött 13 szennyvízberuházáshoz kapcsolódóan az önkormányzatok összesen 7,3 milliárd forintot számláztak ki, amelyhez 4,2 milliárd forint állami kamattámogatású hitelt vettek fel. Az ÁSZ szerint a kiszámlázott bevételek miatti költségnövekedés hatására nőtt a vízközmű társulati hitel felvehető összege, és ezáltal az állami kamattámogatás alapjának nagysága is.

A közkiadásokat kedvezőtlenül érinti, hogy ezeknél a beruházásoknál az állami támogatásokat halmozottan veszik igénybe - szögezi le a számvevőszéki jelentés. Az alkalmazott módszerrel elnyújtják a támogatások igényvételének idejét, ugyanakkor a beruházásokat lényegesen drágábban valósítják meg, mint amit a kivitelezés műszaki tartalma ténylegesen indokolna. A központi költségvetést az önkormányzati bevételekkel megalapozatlanul megnövelt beruházási összköltség miatt kár éri - olvasható a jelentésben.

Dokumentumok csak három helyen voltak

A számvevők beszámolójából egyebek mellett kiderül: a beruházások pénzügyi ütemezését tartalmazó dokumentumok három önkormányzat kivételével (Csongrád, Noszvaj, Múcsony) a polgármesteri hivatalokban nem voltak fellelhetők annak ellenére, hogy azok a víziközmű társulati hitelszerződések mellékleteként voltak megjelölve. Részben emiatt a a polgármesteri hivatalok alkalmazottai nem látták át a beruházás finanszírozás rendszerét. Abban is hibáztak az önkormányzatok, hogy az alapítványoknak adott támogatást a rendeletekben, vagy egyéb módon nem mutatták be, ami akadályozta a közpénzek átláthatóságának biztosítását.

Az ÁSZ a 21 önkormányzat - az ellenőrzött és vizsgálatba bevont önkormányzatok kétharmada - által jogtalanul igénybevett, nagy összegű közműfejlesztési támogatás elvonására tett javaslatot. A megállapított jogtalan támogatások elvonása azoknál az önkormányzatoknál, ahol még a beruházás folyamatban van, a beruházások leállítását, a hitelszerződések felmondását, az önkormányzati kezesség miatt jelentkező kötelezettségek megjelenését, s ezáltal akár az önkormányzati csőd bekövetkezését is maga után vonhatja. Az elvonás emiatt további állami kiadásokat jelenthet, mivel elkezdett beruházások maradhatnak befejezetlenül.