Judit
-2 °C
8 °C

Sok a hiba a Pénzügyminisztérium működésében

2004.06.30. 16:55
A Pénzügyminisztérium a hatályos jogszabályi keretek között végezte a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslatok előkészítését, az általános koordinátori feladatát azonban a fejezetekkel kapcsolatban nem tudta következetesen érvényesíteni - állapítja meg az Állami Számvevőszék legújabb jelentésében.
Az Állami Számvevőszék a Pénzügyminisztériumról készített jelentésében kifogásolja, hogy a tárca a kormánynál nem kezdeményezte a feladatok maradéktalan végrehajtását biztosító intézkedéseket, így a központi intézményrendszer felülvizsgálatát, a tervezést megalapozó, a feladatokkal összhangban lévő létszámszükséglet, feladatmutatók, normatívák kidolgozását, érvényesítését.

Hibák és késlekedés

Az államháztartási reform munkálatait az "üvegzseb törvény" felgyorsította, a feladatokhoz rendelt végrehajtási határidőket azonban nem tartották be. A reform jegyében szigorították, racionalizálták a költségvetési szervek működésére, gazdálkodására vonatkozó jogszabályi előírásokat, de nem hozott jelentős eredményt a minisztériumok háttérintézményi struktúrájának felülvizsgálata és a létszámgazdálkodás sem lett racionálisabb, a csökkentési követelmények nem kapcsolódtak össze a feladatellátás felülvizsgálatával.

A PM az uniós csatlakozási tárgyalási fejezetek egyharmadának volt fő felelőse és az országjelentések értékelése szerint általánosságban eleget tett jogharmonizációs feladatainak. Hozzátették ugyanakkor, hogy néhány területen (államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszere, pénzügyi irányítás) késedelmesen, 2003-ban hozták meg a szükséges jogszabályokat, illetve építették ki az előcsatlakozáshoz, valamint a majdani uniós támogatások fogadásához szükséges stabil intézményrendszert.

A központosított illetményszámfejtés előkészítését és bevezetését is jellemezték szakmailag hibás döntések az ÁSZ szerint. Ide sorolják az irreálisan rövid fejlesztési időtartam, fejlesztés és bevezetés egyidejűségét, hozzátéve, hogy ezért az illetményszámfejtés a folyamatos korrekciók mellett jelenleg sem működik egységes rendszerként.

Magas költségek

A jelentés szerint a vizsgált időszakban a kincstár folyamatos feladatbővüléséhez nem biztosították a stabil szervezeti hátteret. Nem támasztották alá megfelelő elemzésekkel és hatástanulmányokkal a költségvetési intézményi, részvénytársasági, majd ismételten költségvetési intézményi formában való működés előnyeit, indokoltságát.

Az intézményi feladatok ellátását a fejezet rendelkezésére álló, minden évben emelkedő kiadási előirányzatok biztosították. A kiadások összege a vizsgált időszakban több mint másfélszeresére nőtt, ebben szerepet játszottak a feladat- és intézményi változások. A személyi összetétel a képzettségi szintet tekintve kedvezően alakult. A dologi kiadások közel egyharmadát a szolgáltatási, üzemeltetési kiadások tették ki, növekedésük nem lépte túl az éves infláció mértékét. Az intézmények tárgyi eszköz ellátottsága összességében megfelelő volt, az ingatlanok állományában bekövetkezett több mint tízszeres emelkedés feladat növekedéshez kapcsolódott.

A teljesítményellenőrzés keretében az ÁSZ kiemelten vizsgálta a tartósan állami tulajdonban maradó műemlékek, várak helyreállítását. A kivitelezés műszaki-pénzügyi szempontból alapvetően szabályosan történt, mégis a befejezett beruházások összességében a tervezett kiadásokhoz képest magasabb költségen valósultak meg, esetenként egy éves késéssel. A várak tervezett vagyonkezelésbe adása azonban - többnyire a korábbinál magasabb üzemeltetési költségek miatt - nem teljes körűen valósult meg.

Az ÁSZ korábbi megállapításai alapján tett javaslatok realizálása rendkívül egyenetlen színvonalon történt - áll a jelentésben. Az államháztartás számvitelét érintő egyes javaslatok, az adó- és járulék behajtási tevékenység eredményességének javítása érdekében a szükséges intézkedések megtörténtek. A kincstári vagyonnal történő gazdálkodást érintően a feladatokat csak részben, vagy nem határidőre hajtották végre.