Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Privatizálják a Bábolnát

2006.08.02. 16:17
Az állami tulajdonban lévő Bábolna Zrt. és a hozzá tartozó Szendrői Gazdaság és Kerteskői Gazdaság privatizálásáról döntött múlt szerdai ülésén a kormány - tudta meg az MTI a kormányszóvivői irodától. Az értékesítésből várhatóan 7 milliárd forint bevételre tesz szert az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.

A kormány által elfogadott koncepció szerint a privatizációt megelőzően értékesítik a Bábolna Zrt. két gazdaságát, a Szendrői Gazdaságot és a Kerteskői Gazdaságot. Ennek a tranzakciónak a keretében a Bábolna Zrt. értékesíti a két gazdaság eszközvagyonát, azaz az épületeket, a gépeket és berendezéseket, miközben megszűnik a Bábolna Zrt. megközelítően 5 ezer hektáros haszonbérlete a két gazdasághoz tartozó földekre.


Az eszközökre meghirdetett pályázattal egyidejűleg a Nemzeti Földalap (NFA) meghirdeti a két gazdasághoz tartozó termőföldeket, a törvényi előírások alapján. A Bábolna Zrt.-t 20 évre meghosszabbított földhaszonbérleti joggal értékesítenék. A Pénzügyminisztérium számításai szerint a Bábolna, valamint a két gazdaság értékesítése 7 milliárd forint bevételt hozhat.

A privatizáció előtt rendezik a Bábolna Ménesbirtok Kft. önálló földhaszonbérletét, mivel a cég jelenleg "szívességi" használója a Bábolna Zrt. egyes földterületeinek. A rendezés azt jelenti, hogy megközelítőleg 500 hektár földterület kikerül a Bábolna Zrt. haszonbérletéből, és arra a Ménesbirtokkal szerződik az NFA.

Bárki pályázhat

A maradék csaknem 12 ezer hektár földterület sorsa a Bábolna Zrt. sorsától függ: privatizáció esetén marad a Bábolna Zrt. haszonbérletében úgy, mint eddig. Jogutód nélküli megszüntetésre irányuló eljárás (végelszámolás, felszámolás) esetén a földek automatikusan visszakerülnek a Nemzeti Földalaphoz.

A privatizációra nyilvános pályázat keretében bárki pályázhat. A magánosítással a cégnek esélyt kíván adni a túlélésre a kormány. A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint a társaság reorganizációs folyamata alatt kiemelt szerepet kap a munkahelyek megőrzése, így 180 munkahely megmarad, a privatizáció sikere esetén új munkahelyek teremtésére is van esély.

Végnapok

A 90-es évekig a magyar mezőgazdaság meghatározó agrárcége a már korábban megkezdett alapvető átalakítások után lényegében a végnapjait éli az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése szerint. A vagyonvesztés a 90-es évek végén kezdődött meg, és az agráripari cégcsoportnál csak 2000 és 2005 között 23,8 milliárd forint veszteség keletkezett.

Az Állami Számvevőszék a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságokról legutóbb közzétett jelentésében a 2000 és 2005 közötti években vizsgálta a mások mellett a Bábolna Rt.-t is. Ebben közölte, hogy a tulajdonosi követelés elengedése 17,9 milliárd forint, a Bábolna Élelmiszeripari Kft. 2004. évi négy hónapos működése 3,1 milliárd forint, a Bábolna Tetra Kft. eladása pedig 2,8 milliárd forint veszteséget eredményezett.

Az 1998-ban még 17,778 milliárd forint saját tőkéjével rendelkező Bábolna Rt. 2003-ra elveszítette a vagyonát, és 2003 végén a kötelezettségei meghaladták a 30 milliárd forintot. A Bábolna Rt. csak 2000 és 2004 között 6,5 milliárd forint támogatást kapott, 7,9 milliárd forint tulajdonosi kölcsönnel segítették és 13,3 milliárd forint összegben állami garanciával is támogatták a fennmaradását.

Aranykoronák

Még 2000-ben és 2001-ben a Bábolna Rt. könyveiben 3176 forint/aranykorona értéken nyilvántartott 22 363 hektár termőföldet a magyar állam három ütemben megvásárolta, és az adásvétel napjától 2012-ig az agrárcég haszonbérbe vette.

A társaság kritikus állapota miatt 2004-ben kormányhatározat alapján a Bábolna Rt.-ből leválasztották az életképesnek tartott részeket. A veszteségek és adósságok a Bábolna Rt.-nél maradtak azzal, hogy a végelszámolás során ezek megtérülnek. A döntés szerint 2004. július 2-án 30 millió forint jegyzett tőkével megalapították a Bábolna Élelmiszeripari Kft.-t (Élip) a tevékenység folytatására. A jegyzett tőkét a 2004. augusztus 4-i közgyűlés határozata szerint, apporttal és 530 millió forint készpénz befizetésével 16,816 milliárd forintra emelték.

A Bábolna Rt.-nél 2004 első kilenc hónapjában, a végelszámolás megindításáig 9,095 milliárd forint üzemi szintű veszteség keletkezett, és addigra a kötelezettségek meghaladták a 39 milliárd forintot. Az Élip pedig 2004 szeptember-decemberben a tervezett 1,199 milliárd forint nyereség helyett 3,089 milliárd forint veszteséget könyvelt el.

A Bábolna Rt.-nél maradtak a kötelezettségek azzal, hogy a társaság vagyona elegendő lesz a végelszámoláshoz. A tulajdonosok a végelszámolásról a 2004. augusztus 27-i közgyűlésen határoztak. A tevékenységet lezáró mérleg szerint a Bábolna vagyona 39,996 milliárd forint volt, és ezzel szemben 39,745 milliárd forint kötelezettség állt. A végelszámolás kezdetén a társaság saját tőkéje a végelszámolás költségeire megképzett céltartalék miatt mínusz 2,489 milliárd forint volt - áll az ÁSZ-jelentésben.

Kormányhatározatok miatt

A számvevőszéki jelentés a rossz döntések között említi a 963 millió forint vagyonnal rendelkező Tetra Kft. eladását, ami a Bábolna Rt.-nek 262 millió forint bevétel mellett 2,819 milliárd veszteséget okozott. A végelszámolás sikerének érdekében 2005 decemberében kormányhatározat rendelkezett a Bábolna Rt. állammal szemben fennálló, összesen 17,88 milliárd forint tartozás elengedéséről.

Az ÁSZ a Bábolna vagyonvesztésének okaként említette azt, hogy a Bábolna Rt. irányítása az ellenőrzött időszakban döntően kormányhatározatokkal történt. A kormánydöntéseken alapuló, 1998-ban, 2001-ben és 2004-ben elfogadott, egymástól független reorganizációs tervek, valamint a privatizációs koncepciók és stratégiák nem vagy csak részben valósultak meg.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.