Rég nem látott egyetértés a bankmentő csomag mögött

Rég volt példa olyan nagyobb horderejű törvényre, amelyet szinte egyhangúan fogadott volna el az Országgyűlés. Ez a kisebbfajta csoda történt ma meg a bankmentő csomagként elhíresült jogszabállyal, amellyel 377 képviselő értett egyet, és csak egyetlen honatya volt, aki tartózkodott a mai parlamenti zárószavazáson.

A 600 milliárd forintra rúgó bankmentő csomagot az IMF-EU-Világbank-trióval kötött, a pénzpiaci világválság kellős közepén kötött megállapodás teszi lehetővé. A pakk azt szolgálja a módosító indítványokkal alaposan átdolgozott, ma elfogadott formájában, hogy a bankok ne fogják vissza drasztikusan a hitelezési tevékenységüket, merjenek kölcsönöket nyújtani a lakosságnak és a vállalati szektornak, így pedig minél enyhébbek legyenek a pénzpiaci válság reálgazdasági következményei idehaza.

Az állam a bajba jutott hitelintézetekben összesen 300 milliárd forint értékben tőkét emelhet, további 300 milliárd forintot pedig a bankok tartozásaira fordíthat állami garanciavállalás formájában. Mivel a garanciavállalást többször "megforgathatja", így valójában 1500 milliárd forintra rúg a garanciavállalási keret.

Kőkemény volt eredetileg, muszáj volt vonzóbbá tenni

Bankemberek, részvényelemzők szerint nem is ezzel volt a baj a kormány eredeti törvénycsomagjában, hanem azzal, hogy az állam bizony kőkemény, a nyugat-európai viszonyok között is példátlanul szigorú feltételeket szabott volna a mentőövért cserébe, ezért aztán a bankok vonakodtak elfogadni a mentőcsomag első változatát.

A kifogásolt pontok egyike volt, hogy az állam a tőkeemelésért cserébe kapott elsőbbségi részvényeit bármikor, egyoldalúan átalakíthatta volna normál törzsrészvénnyé, ami egyet jelentett volna azzal, hogy a mai nyomott részvényárfolyamokon kevés pénzzel bevásárolhatta volna magát az érintett bankba. (A csomag kimondva-kimondatlanul az OTP Bankra íródott, de persze más hitelintézet is igénybe veheti a pakkot.)

Ugyancsak nem tette vonzóvá a bankok számára a csomagot az, hogy az állam nagyon könnyen átvehette volna az irányítást a garanciavállalásért cserébe az adott hitelintézetben. Az állam - vagyis a mindenkori kormány - pedig többször a vétójogával élve megakadályozhatott volna a banki nyereséges működés szempontjából szükségszerű, de esetleg fájdalmas lépéseket is.

Egy szó mint száz, a módosító indítványokkal egy héttel ezelőtt az állami belépést nagyban megnehezítve és korlátok közé szorítva rendesen átszabták, a bankok számára csábítóbbá tették a bankmentőként elhíresült törvényt. Hogy pontosan hogyan, arról már három ízben írtunk, itt és itt és itt. Ma pedig tehát a honatyák is áldásukat adták a csomagra, így az napokon belül, a kihirdetés napját követő napon hatályba is lép.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!