Gyatra beruházási adat, gazdasági növekedési remények nélkül

A gyenge eredményben továbbra is szerepet játszik a közigazgatási szektor beruházási tevékenységének zuhanórepülése. Ebben a szektorban 40 százalékos volt a visszaesés a (már eleve igen mélyen lévő) egy évvel ezelőtti bázishoz képest. (Az idei költségvetési hiánycsökkenés jórészt ennek köszönhető, ami egyúttal megkérdőjelezi azt, hogy jövőre hogyan fog még jobban mérséklődni a deficit, ha gyakorlatilag már most sincs állami beruházás.) Két év alatt a harmadára zsugorodott a szegmens beruházása, és a teljes nemzetgazdasági volumenből pedig már alig 3,5 százalékos a részesedése.

Éppen ez utóbbi, vagyis a kicsi részarány miatt viszont nem mondhatjuk, hogy kizárólag az állami beruházások drasztikus fogyókúrája okozná a problémát. A másik fő tényező a lakásépítések visszaesése. A KSH korábbi adatai szerint ebben a negyedévben 30 százalékkal kevesebb használatbavételi adtak ki, és ez az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ág eredményén is meglátszik.

A fentieknél jobb hír, hogy a konjunkturális kilátásokkal szorosabban összefüggő területeken ennél ezért magasabb számok láttak napvilágot. Igaz, a feldolgozóipari beruházások éves alapon számított 2,4 százalékos csökkenése meg akkor sem szívderítő, ha tudjuk, a magas bázisban még volt némi "Hankook-hatás". Ráadásul az exportorientált feldolgozóipar kilátásai e szempontból sem kedvezőek, hiszen a kapacitásbővítési lépéseknek nem az európai gazdasági lejtmenet az ideális időszaka.

A szűkülő hazai fogyasztás ellenére továbbra is terjeszkednek viszont a nagy áruházláncok. Ennek következménye, hogy a kereskedelemben 16,5 százalékos volt a beruházások bővülése. Ez egyébként a gépberuházások meglódulását okozta. Ugyanígy hatottak az élénkülő távközlési és szállítási beruházások, így továbbra is az a képlet a jellemző, hogy a teljes beruházási teljesítményen belül az építés jelentősen csökken, a gép, berendezés típusú bővítések viszont viszonylag szépen emelkednek.

Az összkép tehát a heterogén részletek mellett nem változott: az állami beruházási tevékenység zuhanása mellett a magánszektor lagymatag teljesítménye is arra utal, hogy a közeljövőben nem várható kitörés az igen lassú gazdasági növekedésből.

Megjegyzendő, hogy a magyar beruházási ráta az elmúlt évek gyenge teljesítménye miatt igen alacsony szintre esett vissza. Második negyedéves GDP-adat híján erről nincs friss számunk, de a korábbi tendencia is figyelemre méltó. Amennyiben a KSH bruttó állóeszköz-felhalmozási adatát figyeljük, az is elképzelhető hogy a GDP-arányos mutató az év végére példátlan mélységbe, 20 százalék alá süllyed.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!