Natália
-3 °C
7 °C

Bokros: felejtsük el a számokat

2005.11.09. 09:37
Akár csatlakozunk az euró-zónához, akár nem, radikális hiánycsökkentés kell az államháztartásban - mondta Bokros Lajos egy szerdai tévéműsorban. A volt pénzügyminiszter szerint ez független attól, hogy mikor akarjuk bevezetni a közös pénzt. Kritikusan jegyezte meg ugyanakkor, hogy az ország, amely eddig közeledett az euróhoz, immár távolodik a kritériumok teljesítésétől. A rapszodikusan alakuló hiány miatt azt javasolta a nézőknek, hogy felejtsék a számokat.
Az államháztartás deficitjét nem az euró miatt kell drasztikusan csökkenteni, hanem azért, mert a magas hiány a jövő generációi elől szívja el a forrásokat - mondta Bokros. A Világbank volt igazgatója, a Horn-kormány volt pénzügyminisztere szerint a gyakran hangoztatott adócsökkentés a kiadási oldal együttes lefaragása nélkül nem lehetséges.

Megtört a hiánycsökkentési trend

Az államháztartási hiánnyal kapcsolatos legnagyobb problémának azt nevezte, hogy megtört a hiánycsökkenési trend, ezért távolodunk azoktól a kritériumoktól, amelyek az euróbevezetéshez kellenek. A deficitről azt mondta: "azt javasolom a nézőnek, hogy felejtse el a számokat", utalva ezzel arra, hogy az utóbbi időben már szinte követhetetlen, hogy valójában mekkora is az államháztartás GDP-arányos hiánya ezekben az években.

Bokros szerint az egyensúly melletti gazdasági növekedés nem azt jelenti, hogy nincs egyetlen fillér hiánya sem az államháztartásnak. Megítélése szerint az a fontos, hogy a deficit GDP-arányos mértéke jóval kisebb legyen, mint maga a GDP éves reálnövekedése (ez nálunk ma messze nincs így).

A közgazdász hangsúlyozta: csupán rövidtávon (mintegy 1-1,5 évre) állja meg a helyét az a nézet, hogy a fokozottabb állami költekezés növekedésélénkítő hatással bír. Minél kisebb és nyitottabb egy gazdaság, annál rövidebb idő alatt beleütközik az adott ország az egyensúlyi problémába (az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése). Bokros szerint a legfontosabb érv a hiány lefaragására, hogy középtávon már inkább gátolja a gazdasági növekedést, mert elszívja a forrásokat a gazdasági szereplők elől, magasabb kamatokat tesz szükségessé a hiányfinanszírozás.

A volt pénzügyminiszter szerint ami még az államháztartási hiánynál is nagyobb probléma ma a magyar gazdasággal az a folyó fizetési mérleg hiánya. A finanszírozási igénynek ez a mutatója kiemelkedő az EU-tagországok között. Bokros ugyanakkor jelezte, hogy viszonylag kedvező ennek finanszírozása: nem feltétlenül eladósodáshoz vezet, hiszen kedvező a külföldi működőtőke-beáramlás és az itt megtermelt profit visszaforgatása.

Nem a három százalék az érdekes

A maastrichti kritériumokkal kapcsolatban Bokros elmondta, hogy nem a háromszázalékos szabály, illetve önmagában a deficit az érdekes, hanem a teljes gazdasági képet kell nézni. Megítélése szerint Németországnak GDP-arányosan három százaléknál nagyobb államháztartási hiány is megengedhető lenne, mivel erősen pozitív a külkereskedelmi mérleg egyenlege, illetve ezen keresztül kedvező a folyó mérleg egyenlege is. Ezzel szemben Olaszországban, ahol a bruttó államadósság a GDP száz százaléka felett van, mindenképpen három százalék alatti deficit kell, lévén, hogy - hazánkhoz hasonlóan - a külkereskedelmi mérlegben is hiány mutatkozik.