Nyolc forintról vitáznak a borászok

Az értékesített borok után literenként 8 forintot kell fizetniük a borászoknak. Ebből az összegből 40 százalék a szakigazgatási hivatalnak megy ellenőrzésre, a maradék 60 százalék – tehát literenként 4,8 forint – a borászati marketing céljait szolgálja. Utóbbi egy részét az agrárminiszter egy héttagú bizottság javaslata alapján osztja szét; a testületbe hat tagot a Magyar Bormarketing (MB) Kht. javaslata alapján nevez ki a miniszter.

Ne borászok döntsenek más borászokról

A borászok egy része attól tart, az MB Kht. csak saját soraiból csak borászokat delegál ebbe a testületbe, ami többek szerint nem lenne teljes mértékben etikus. Mivel ez marketingkeret, marketinges szakembereknek kell itt ülniük, nem borászoknak. Csakhogy a dolog elindult abba az irányba, hogy a Magyar Bormarketing Kht.-sok egy része tagjai közül akar embereket delegálni ebbe a bizottságba, mondja Rigler Zsolt, a soproni Bormarketing Műhely Kht. ügyvezetője.

Rigler szerint összeférhetetlen, hogy magyarországi borvidéki emberek és borászok döntsenek más borvidékek marketingjéről. "Nem attól félek, hogy Sopron nem kap pénzt, de más borvidéki embereknek miért adnánk ki a receptúráinket, szakmai tudásukat?" – fogalmazott a soproni borász, hozzátéve: ha egy soproni ember ülne ott, azt sem tartaná etikusnak más borvidékekkel szemben.

Rigler szerint a testületbe marketinges és pénzügyi szakemberek kellenének; utóbbiak azért, hogy azt is megnézhessék: anyagilag is életképes-e a pénzre pályázó szervezet. A legnagyobb gond, a legnagyobb beégés lenne, ha kiderül, hogy itt a pénz, és nem tudjuk elkölteni, mondja a soproni szakember, aki szerint az a baj, hogy ma a marketing olyan, mint a foci: mindenki azt gondolja, ért hozzá.

Az egység a fontos

Én is azt mondom, ne csak borászok legyenek a testületben, de nem szabad azt sem elvárni, hogy csak marketingesek legyenek; a vélemények valahol találkoznak – reagált a felvetésre Gál Lajos egri borász, a Magyar Bormarketing Kht. egyik tulajdonosának, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségi tagja. Gál azt mondta: bízik abban és mindent meg is tesz annak érdekében, hogy a borszakmában a konszenzus megmaradjon, de aggályosnak tartja, hogy egy tárgyalás alatt lévő dologban "borászok keresnek meg lapokat, hogy kibeszéljék a dolgot".

Út közben vagyunk, nem tudom megmondani, hogy mi lesz a megoldás. De lesz. A testületben a marketingszakma biztonságát is próbáljuk garantálni, részben azzal, hogy nagyon sok feladatot az MBM Kht. körében hagyunk meg, részben azzal, hogy a Bormarketing Kht. ügyvezetőjét tanácskozási jogkörrel meghívják a bizottság üléseire. Így ha abban a testületben nem lesz annyi marketingszakember, akkor őt meg lehet kérdezni – mondta Gál.

Hogy lesz-e? A borász erre azt mondta, nem tudja, ez képlékeny dolog, de reméli, hogy igen. A legfontosabb szerinte az, hogy a borászok egységesek maradjanak, "ha megszűnik az egység, kezdődik a probléma" – fogalmazott. Elismerte: természetesen elkerülhetetlen, hogy érdeksérelem történjen, a konszenzushoz mindenkinek engednie kell a saját akaratából, ez eddig is így történt. "Nem lehet szakmaiságra hivatkozva lobbicélokkal beültetni a bizottságba embereket" – mondta a HNT elnökségi tagja. Aki azt reméli, hogy előbb-utóbb nem lesz szükség erre a bizottságra, mert ha a Bormarketing Kht. elismerteti magát szakmaközi szervezetnek az EU-ban, saját maga dönthet a bormarketingpénzekről; "ez a végső cél".

Százmilliókról van szó

A borászok vitájának tétje a legóvatosabb becslések szerint is 600 millió forint, de Gál Lajos szerint "ha mindenki becsületesen befizeti a 8 forintokat", ez az összeg az 1 milliárd forintot is elérheti. A statisztikai adatok szerint évente 3 millió hektoliter bor készül, így 2,4 milliárd forintnak kellene befolynia a kasszába. Csakhogy korábban, amikor jövedéki adóként a VPOP szedte be a 8 forintokat, a hatóság adatai szerint 1,2 milliárdnál több sosem folyt be az államkasszába (igaz, a borászok most azt remélik, hogy kevésbé fogják elkerülni a befizetéseket az érintettek, hiszen a szakmában marad a pénz).

A támogatásokra jutó 60 százalékból nagyjából 20 százalék megy külföldi, a többi belföldi marketingre. A belföldiból nagyjából 30 százalék lesz az átfogó borkampány, a többi megy pályázható, regionális támogatásokra. Rigler azt mondja, az ezzel kapcsolatos szabályozás kialakulatlan, nem lehet például tudni, kik kapják meg és kik költhetik el a pénzt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!