Ambrus
-7 °C
3 °C

Draskovics: Túl sok problémát halmoztunk fel

2006.09.29. 18:36
A kormányok általában rövidlátók, még középtávra sem mernek kockázatokat vállalni, ha azok társadalmi konfliktusokat eredményeznek, mondta Draskovics Tibor egy pénteki konferencián. A volt pénzügyminiszter, az államreform-bizottság vezetője szerint a magyar kormány azonban most olyan helyzetbe került, hogy nincs más választása, meg kell valósítania az átfogó reformokat, rövid távon lefaragva a deficitet. Gyurcsánynak nincs más lehetősége Draskovics szerint, mint a hiánycsökkentés és a reform, bár megjegyezte: egészségtelen, hogy a hiányt a bevételek növelésével faragnák le, de nincs más lehetőség.

Az államreform nem az államháztartási hiány csökkentését jelenti, hanem valós, mély, strukturális reformokat is - mondta Draskovics Tibor az Európa 2007 konferencián. Az államreform-bizottságot vezető kormánymegbízott Draskovics - aki a Medgyessy-kormány második, a Gyurcsány-kabinet első pénzügyminisztere volt - úgy fogalmazott: a strukturális reformokat nagyon gyorsan kell végrehajtani, nemcsak hazánkban, vagy az új EU-tagállamokban, hanem az EU15-ökben, az eurózóna 12 tagállamában is.

Minél jobb volt, annál rosszabb

Európa az utóbbi években mozgó célponttá vált a közép- és kelet-európai rendszerváltó országok számára. Szembesülnünk kellett azzal, hogy az az Európa, amelyhez csatlakozni kívánunk, jelentősen megváltozott. Csatlakoztunk, elfogadtuk az új játékszabályokat, de nem voltunk tisztában azzal, hogy ezek az új szabályok mentális váltást igényelnek, mondta Draskovics. Példaként említette a pénzügyi fegyelmet, a fiskális szigort, de a valós strukturális reformok koncepcióját is. A kormánymegbízott szerint tisztázni kell korábban fel sem merült kérdéseket, például a felelősségét, a társadalmi szolidaritásét.

Az új EU-tagállamokban paradox helyzet alakult ki: minél sikeresebb volt az átmenet, annál nagyobb nehézségekkel néznek szembe, amikor reformokról van szó. Magyarország erre nagyon jó példa, a meglehetősen sikeres átmenet javuló életszínvonalat hozott, így elhalaszthattuk ezeket a nagyon fontos változásokat. Az uniós csatlakozás is burkot vont körénk, segített, hogy ne nézzünk szembe a tényekkel. A kormányok is rövidlátók, már középtávra sem tekintenek, ha ez társadalmi konfliktusokkal jár; hacsak nincsenek nagyon rákényszerülve, mint például most a magyar kabinet.

Tudjuk, hogy egészségtelen

Magyarország most fordulóponthoz érkezett: rövid távon korrigálni kell, a kormány ezeket a lépéseket július elején bejelentette. De ez nem elég, hosszú távú strukturális reformok is kellenek, úgy, hogy rövid távon pozitív pénzügyi hatásokat kell elérni. Túlságosan sok problémát halmoztunk fel rövid idő alatt, ezek megoldásra várnak - mondta Draskovics. A kialakított szerkezet két pillérre épül: 2006-2007-ben a deficit csökkentése az elsődleges feladat, ezt a költségvetés megnyirbálása mellett elsősorban a bevételi oldal növelése szolgálja. "Tudjuk, hogy ez egészségtelen" - ismerte el Draskovics, ám hozzátette: "nem volt más lehetőségünk".

A hosszabb távú reformot a konvergenciaprogram tartalmazza. Ebben nemcsak célok vannak, hanem intézkedések is, megjelöltük, hol kellenek beavatkozások, mondta az államreform-bizottság vezetője. Példaként említette az államreformot, az önkormányzati finanszírozás rendszerét, a szociális juttatások, a nyugdíjrendszert és az oktatást, mint olyan területeket, ahol jelentős változások kellenek.

Jól jönnek a tiltakozások

A reformok négy célt szolgálnak, a legfontosabb az állami szektor fenntartható finanszírozása, mondta Draskovics. Fontosnak nevezte, hogy a rendszerek úgy alakuljanak át és működjenek olcsóbban, hogy a szolgáltatások színvonala nem romlik. Sőt, hosszabb távon javítani kell a közszolgáltatások minőségét és hatékonyságát, ez a reform második célja, tette hozzá. Változtatni kell azon, hogy a társadalmi ellátórendszerek - főleg az oktatás - tovább növelik a társadalmi rétegek közötti különbséget. Az államigazgatásban finanszírozási és fizetési reform is lesz, így a közigazgatásban a munkában eltöltött évek helyett a teljesítmény alapján határozzák meg a fizetéseket.

Magyarországon egyre intenzívebbé válnak a tiltakozások, ami jelzi: nehéz átállni, nehéz átállítani a tudatot. Ez egyre nagyobb felelősséget tesz azoknak a politikusoknak a nyakába, akik elhatározták, hogy változtatnak, rendet raknak az államháztartásban - mondta Draskovics. Az emberek nem hisznek a változások hasznában, nehéz őket meggyőzni arról, hogy profitálni fognak azokból, mondta a volt pénzügyminiszter.

A mostani politikai válság, amit Draskovics felfordulásnak nevezett, szerinte sokat segíthet a reformokon. Mint mondta, az elmúlt hetekben egyértelművé vált, hogy a társadalomnak csak marginális csoportjai tiltakoznak az utcákon. Amikor tíz napja megkezdődtek a demonstrációk, nem tudhatták, nem milliók fognak-e csatlakozni az új politikát elutasító megmozdulásokhoz. A néhány tízezer emberből azonban még százezrek sem lettek, sőt már csak százak maradtak, mondta Draskovics.

Korlátozott politikai jelentőségű választás

A demonstrációknak köszönhetően a kormányfő az elmúlt napokban még elszántabb lett, de most már nincs is más mozgástere, csak előre mehet. Örvendetesnek nevezte, hogy a koalíciós pártok is támogatják ezt a politikát. A közelgő helyhatósági választásokat korlátozott politikai jelentőségűnek nevezte Draskovics, bár elismerte: az eredményeknek "lehet valamilyen hatása".

A reformokat megnehezítheti, hogy egyes alapvető jogszabályok módosításához kétharmados többség kellene, márpedig "az ellenzék, finoman szólva, nem működik együtt" a reformokban - mondta, hozzátéve: "vannak olyan pénzügyi megoldások", amelyekkel elérhetik az eredeti céjaikat. "Tisztában vagyok ugyanakkor azzal, hogy intézkedéseink nagy részét megtámadják az alkotmánybíróság előtt" - magyarázta.

Reform nem csinálható vissza

A magyarországi reformok kidolgozói számára több szempontból is példamutató lehet Szlovákia, ahol átfogó államháztartási reform kezdődött már az előző kormány idején. Bár az idei kormányváltás nyomán hatalomra került politikai erők láthatóan visszatáncolnának ezektől a reformoktól, erre aligha lesz lehetőség. Így vélekedett legalábbis Ivan Miklos, volt pénzügyminiszter, a szlovák gazdaságpolitikai reformok elindítója, mondván: az elkezdett strukturális reformok nem visszafordíthatók. A kormányváltás sem teszi lehetővé, hogy letérjenek a megkezdett útról, annak és így az eurózónába történő belépésnek az elhalasztása olyan társadalmi és valós gazdasági költségekkel járna, amelyeket egyetlen ország sem engedhet meg magának - hangzott Miklos magyar belpolitikának is szóló üzenete.

A reformok egyik célja, hogy az új EU-tagok alkalmasak legyenek az euróövezeti belépésre, amely kritériumait a konferencián többen is kifogásolták. Martin Pöder, az észt pénzügyminisztérium munkatársa - aki 1991 óta dolgozik a tárcánál - elmondta: hazája azért nem jelentkezett tavasszal az euróövezeti belépésre, mert felmérték, hogy úgysem tudnák teljesíteni az inflációs célt. A szakadék az euróbevezetésre váró országok inflációs mutatója és a referenciaországok mutatói között ráadásul szélesedik is, míg néhány éve csak 0,3-0,4 százalékpont volt, idén már eléri az 1,2 százalékpontot, emiatt több belépésre váró ország még hosszú évekre ki fog maradni az eurózónából Pöder szerint.

Maastricht-kritikák több nézetből

Az észt szakember több szempontból is hibásnak, és újragondolást igénylőnek tartja a maastrichti követelményeket, amelyeket Surányi György egykori jegybankelnök, jelenlegi kereskedelmi banki elnök is kritizált. Surányi szerint az euróbeveztés feltételei önkényesek, túlegyszerűsítenek és nem következetesek. A 12 tagországból 7 folyamatosan megsérti a maastrichti kritériumokat vagy a növekedési és stabilitási paktumot, vagy mindkettőt. Az euróövezettel emellett az is a problémája, hogy azzal kapcsolatban indokolatlan illúziók vannak, mivel az önmagában nem hoz sem makrogazdasági stabilitást, sem gyorsabb növekedést.

Három módja van annak, hogy ezek az országok közel kerüljenek a monetáris unióhoz: vagy körültekintő a gazdaságpolitikai irányítás, itt a piacok "szavaznak", és a hivatalos döntés előtt közelítik az országokat; erre példát jelentenek a balti államok. A másik a teljesen megbízhatatlan fiskális és monetáris politika, ennek a következménye is egy euróirányú nyomás a piac részéről. Azok vannak a legrosszabb helyzetben, és azok válhatnak a leghosszabb idő után EMU-tagokká, amelyek átmenetet képeznek, amelyekben közepesen felelőtlen a gazdaságpolitika - mondta Surányi György.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.