Nagyon megdrágultak a hitelek

A kormány a devizahiteleseket akarja megmenteni, csomagot vert át a bankokon, hogy az árfolyamingadozás miatt megijedt devizahitelesek át tudják váltani hitelüket. A forinthitelesekről azonban nem esik szó, őket ugyan nem érinti árfolyamingadozás, de a jegybanki alapkamat három százalékpontos emelése jelentősen növeli az ő törlesztőrészleteiket is. Az emberek eddig is svájci frank alapú hiteleket vettek fel és a kamatokat (illetve a havi törlesztőket) tekintve ez a jövőben sem fog változni.

A bankok október elején kezdtek el szigortani a svájci frank alapú hiteleknél. Az MKB, a Raiffeisen és a CIB fel is függesztette a frankalapú hitelezést, a többi banknál egyelőre elérhető, de szigorítottak az elbíráláson és megemelték a kamatokat. Többen nyilatkozták, hogy megpróbálják az ügyfeleket a forinthitelek felé terelni és akkoriban valóban úgy tűnt, hogy ki tudnak alakítani olyan konstrukciókat, melyek versenyképesek lehetnek a devizahitelekkel.

Megugró kamatok

Október 22-én azonban három százalékponttal, 11,5 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot, a bankok pedig nagyon gyorsan átárazták termékeiket – a betéteket és a hiteleket egyaránt. Az új ügyfelek így már az új konstrukcióval, megemelt kamatokkal kötik az új szerződéseket, a meglévő ügyfeleknek pedig attól függően változik a törlesztőrészletük, hogy milyen kamatperiódussal kötöttek szerződést (forinthiteleknél egy és ötéves kamatperiódus az általános, vagyis erre az időre fix a kamat mértéke).

A devizahitelek nem most kezdtek el drágulni, a svájci jegybank az elmúlt években többször is emelte az alapkamatot, ezt a hazai bankok is beépítették a konstrukciókba, vagyis drágultak a hitelek. Az év első felében azonban még mindig 5-6 százalékos kamattal ajánlották termékeiket a bankok. A hitelpiaci válság szeptemberi hullámának kialakulása után azonban olyan szinten megnőtt a bizalmatlanság a bankok között, hogy a bankközi kamatok nagyon megemelkedtek. Ez azt jelenti, hogy a bankok nem bíztak meg egymásban, nem tudták, hogy melyiküknél vannak rossz (kockázatos) hitelek, melyek bedőlhetnek és emiatt nem tudták, hogy mennyire biztosan kapják vissza a kölcsönadott pénzt.

Ezen a helyzeten próbáltak enyhíteni a jegybankok a pénz "olcsóbbá tételével", az irányadó kamatok csökkentésével. Legutóbb november 6-án: ekkor rendkívüli ülésen 0,5 százalékpontos kamatvágásról döntött a svájci jegybank, egy hónapon belül ez volt a második csökkentés, a kamat így 1,75-re csökkent. A várakozásoknak megfelelő döntést hozott ugyanakkor az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa, amely 0,5 százalékponttal 3,25 százalékra csökkentette az euró irányadó kamatlábát.

A banközi kamatok azonban a hitelválsággal elszakadtak az irányadó kamatoktól, a korábbi néhány tized százalékos különbség több százalékra emelkedett. Így a pénzintézetek is drágábban, vagy néhány esetben egyáltalán nem jutnak hozzá ahhoz a svájci frankhoz, amit aztán az ügyfeleknek adnak tovább. Ezért emelik a kamatot az új hiteleknél (de néhol még a meglévőknél is). November elején a svájci frank alapú lakáshitelek kamata már 6-12 százalék között mozog a különböző bankoknál. A K&H Banknál a kamat 6-8 százalék között mozog, az Erste Banknál 9-10 százalék. Az OTP Banknál már tíz százalék feletti kamatokkal találkozunk, a különböző konstrukciókban egészen 12 százalékig emelkedtek a kamatok. A Budapest Bank 9-10 százalék közötti hitelekkel dolgozik, az UniCredit Bank 8-10 százalékkal.

Forintosoknak sem jó

Több banknál, például az Ersténél, az UniCreditnél és az OTP-nél az a szokatlan helyzet állt elő, hogy az euróalapú lakáshiteleknél kisebb a kamat, mint a frankalapúaknál. Ennek egyik oka az lehet, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a bankok október 17-én megállapodtak, hogy frankhitelek helyett az euró, illetve a forintalapú hiteleket teszik vonzóbbá. Előfordulhat, hogy a következő időben több lesz az euróalapú új hitel, mint korábban.

A jegybanki kamatemelés azonban megnehezítette a forinthitelek vonzóvá tételét, az elmúlt néhány hétben a forinthitelek kamatai is megugrottak. A Budapest Banknál 14-15 százalékos, a K&H Bank 9-11 százalékos kamatot számol fel, az Erste Bank 11-12 százalékot. Az OTP Bank piaci kamatozású forinthitelei 16,5 százalékos kamattal érhetők el, a CIB 12,49 százalékon, az UniCredit 14,29 százalékon adja (akciósan 13,29) adja a kölcsönt.

A bizalmatlanság enyhül a bankok között, ennek egyértelmű jeleként a bankközi piacon csökkennek a kamatok, vagyis már most olcsóbban jutnak hozzá a devizához a bankok, és segítenek a már említett kamatcsökkentések is. Ennek nyomán elképzelhető egy újabb változás a banki konstrukciókban, ezúttal azonban csökkenhetnek a kamatok.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!