Natália
-3 °C
7 °C

Kitől vegyünk fapadosjegyet?

2004.07.19. 13:15
Cikksorozatunk előző részében az európai piaccal foglalkoztunk. Ezúttal megvizsgáljuk, mi a helyzet Magyarországon, ahol egy éven belül hét légitársaság telepedett meg. A verseny itt is erős, és a lapunknak nyilatkozók mindegyike csak a saját túlélésében bízik. A kérdés változatlan: merjünk-e előre jegyet venni?
Magyarországon jelenleg hét diszkont-légitársaság kínálja szolgáltatásait. A legtöbb cég az uniós csatlakozásra időzítette indulását, és szinte egész Európába kínálnak utakat. Itthon is kiélezett a verseny, az Index által megszólaltatott társaságok mind a piac tisztulására számítanak, és természetesen bíznak saját cégük túlélésében.

Az első diszkonttársaság Magyarországon a Snowflake volt, ők tavaly áprilistól kínálnak olcsó jegyeket. Egy hónappal később már a Germanwings is megjelent. Még ugyanabban az évben felszállt a SkyEurope első gépe is, majd gyors egymásutánban jött az Air Berlin, a Norwegian Air Shuttle, illetve az egyetlen magyar alapítású cég, a Wizz Air.

Hamar vége lesz

Az első kudarcok
A Wizz Air röviddel indulása után két járatát is kénytelen volt törölni. A légitársaság kommunikációs igazgatója az Indexnek elmondta, a prágai és katowicei járatok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ez azonban nem tragédia, hiszen a "puding próbája az evés" - fogalmazott Kázmér Natasa. Az így felszabaduló repülő több új útvonalon, például Koppenhága és Budapest között fog közlekedni. A cég egyébként százezer darab repülőjegyet értékesít egy eurós áron.

A magyarországi fapadosok abban is egyetértenek, hogy ez a folyamat nagyon gyorsan le fog játszódni. A Wizz Air sajtófőnöke szerint ez a tél lesz a vízválasztó. A kevésbé tőkeerős cégek tönkre fognak menni, mert nem tudják áthidalni a harmincszázalékos forgalomcsökkenést. A téli időszakban ugyanis ennyivel kevesebben repülnek, költségek azonban ekkor is vannak.

Az easyJet Magyarországért és Lengyelországért felelős régióigazgatója is úgy látja, egy-két éven belül le fog zajlani a piac megtisztulása, a szektorban hamarosan be fog állni egy viszonylagos rend. Már most is látható, hogy egyes, nemrég alakult társaságok megszüntetnek járatokat alig néhány héttel indulásuk után. Pető György szerint egy darabig növekszik ugyan az utaslétszám, de előbb-utóbb elfogy az az utasmennyiség, amely képes fenntartani ennyi vállalatot.

A SkyEurope marketingigazgatója is elismeri, hogy a tél lesz a vízválasztó, de nem félti saját légitársaságát. Burai Edina szerint a nagyobb verseny arra készteti az utazóközönséget, hogy összehasonlítsa a jegyek árait, illetve a különböző szolgáltatásokat. E téren pedig a SkyEurope egyedülálló termékkoncepcióval rendelkezik. A klasszikus fapadosmodelltől eltérően, a cég elsődleges repülőterekre is kínál járatokat.

Sok az újonc

A légiközlekedési piacon a fapadosok megjelenése érdekes folyamatokat indítottak be, és egyelőre nem látni a végüket. Pető szerint mindenképpen pozitív hozadéka a fapadosboomnak, hogy olyan utasokat csábított el, akik korábban nem is gondolták, hogy repülővel utazhatnak. Az utazóközönségnek rá kellett jönnie, hogy nem egy esetben olcsóbb repülővel utazni, mint autóval.

LégitársaságÚticélok Budapestről Legolcsóbb jegy
Air BerlinBerlin, Düsseldorf, Hamburg, München29 euró
(7300 forint)
easyJetBerlin, Dortmund, London5 euró
(1250 forint + illeték)
GermanwingsKöln, Stuttgart 19 euró
(4800 forint)
Norwegian Air ShuttleOslo600 korona
(18 ezer forint)
SkyEuropeAmszterdam, Dubrovnik, London, Milánó, Párizs, Róma, Split, Varsó, Velence, Zürich5990 forint + illeték
SnowflakeStockholm15 ezer forint
Wizz Air Athén, Barcelona, London, Párizs-Beauvais, Róma, Stockholm, Brüsszel, Malmö990 forint + illeték

Az első fapadosok sikerét látva olyanok is légitársaságot alapítottak, akik eddig nem foglalkoztak légiközlekedéssel. Persze egy légitársaság alapítása nem egyszerű, rengeteg pénz és rengeteg engedély kell hozzá. Egy repülő például több mint negyvenmillió dollárba kerül, ezen kívül hatékony költségstratégiát kell kialakítani. A hagyományos légitársaságoknál például 100-110 ember dolgozik repülőgépenként (beleértve a földi személyzetet, jegyértékesítőket is), a Wizz Airnél viszont csak 40-45 fő.

Bízzunk bennük?

Felmerül a kérdés, ha tényleg tönkremegy a társaságok kilencven százaléka, nem rendül-e meg? A cégek nem tartanak ettől. A Wizz Air kommunikációs igazgatója szerint ugyan vannak ugyan kavarodások, de a piac már túlélt több válságot. Az Egyesült Államokban a hetvenes években, Európában pedig a kilencvenes években változott meg igen gyorsan a piac. Legutóbb 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után volt egy hullámvölgy. Akkor drasztikusan visszaesett az utazások száma, és több nagyobb légitársaság volt kénytelen csődöt jelenteni.

Pető György szerint az egy-egy légitársaságba vetett bizalom valóban megrendülhet, de az iparággal szemben nem. Ha az emberek azt látják, hogy egy társaság nem, vagy rosszul működik, akkor el fognak fordulni tőle. A jól menő cégeket azonban nem fenyegeti ez a veszély.

A pénz nem jár vissza

Nem is olyan régen, májusban a JetGreen Airways hagyta cserben több ezer utasát. A fapados légitársaság egy héttel indulása után jelentett csődöt, és negyvenezer utasának nem tudta visszafizetni a jegyárat. Négyszáz utas azonban ennél is rosszabbul járt. Ők Spanyolországban rekedtek, és mivel a tönkrement légitársaság nem tudta visszahozni őket, maguknak kellett megoldani az utat. A cég vezetése azt ajánlotta a pórul járt utasoknak, hogy forduljanak a biztosítójukhoz.

Januárban történt egy hasonló eset, akkor a JetMagic ment tönkre egyévi működés után.