Kapós a feketehús

A magyar élelmiszerkönyvi szabályozás hiányossága, hogy nem írja elő kötelezően a gyártó nevének feltüntetését, holott ez a fogyasztónak is hasznos információt adna - hangoztatták a Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége (Húscéh) vezetői kedden. A szakemberek emlékeztettek arra, hogy a közelmúltban ezer tonna emberi fogyasztásra nem alkalmas hús érkezett az országba, és feltették a következő kérdéseket: miért nem észlelték az esetet a hatóságok, illetve a vevőnek hogyhogy nem tűnt fel az alacsony ár?

Egy számlával több rakomány

Példaként említették, hogy kilogrammonként 200 forintért nem lehet minőségi virslit vásárolni, hiszen a virslibe való hús ára önmagában 400 forint körüli, míg a nyesedék húsé, bőré, baromfipépé 70-100 forint. Szerintük az állat-egészségügyi hatóságnak nyilvánosságra kellene hoznia annak a nyírségi feldolgozó cégnek a nevét, amely vásárolt az ominózus áruból és bedolgozta termékeibe. Süth Miklós országos főállatorvos korábban lapunk érdeklődésére nem árulta el a cég nevét, annyit azonban közölt, hogy érintett termékeit nem belföldön, hanem "harmadik országban" értékesítette.

A Húscéh szakértői felhívták a figyelmet arra is, hogy a vágóállat- és hústermékpálya szakmaközi szervezetében működő érdekképviseletek már kezdeményezték az illetékes minisztériumoknál, hogy a felügyelő hatóságok a piacon összehangolt ellenőrzést vezessenek be. Ez összhangban volt a kormány feketepiac visszaszorítására irányuló programjával, a munka júliusban el is kezdődött, ám azóta leállt, holott a tisztességtelenül tevékenykedő forgalmazókat csak tettenéréssel lehet kiszűrni - hangsúlyozták.

A húsipar éves árbevétele mintegy 400 milliárd forint körüli, ebből 140-150 milliárd forint - 30-40 százalék - a kis- és középvállalkozások árbevétele. A hazai húspiac 10-20 százalékát ugyanakkor a feketegazdaság birtokolja. Ez több milliárd forint bevételkiesést jelent az államnak - mondta Remény Ervin, a Húscéh ügyvezető alelnöke. Becslések szerint ez a kiesés elérheti akár a 10-20 milliárd forintot is. Erről azonban nem szokás írni, mint ahogyan arról sem, hogy "egy számlával több rakomány élő disznó" kerül be a vágóhidakra - fogalmazott egy lapunk által az ügyben külön megkérdezett, magát azonban megnevezni nem kívánó cégvezető.