Gyöngyi
9 °C
9 °C

Túl vannak az ijedségen a nagyok

2007.06.07. 12:27
Számos környező országban a belső fogyasztás növekedése is segíti a cégeket, Magyarországon viszont csak az exportra termelő nagyok vannak túl a költségvetési kiigazítás hatásain. A GKI felmérése szerint így is javul mind a versenyképesség, mind az üzleti környezet megítélése.

Magyarországnak és Ausztriának is jelentősen nőtt a versenyképességi indexe, de leggyorsabban Csehországban és Lengyelországban emelkedett. Az index Romániában és Szlovákiában stagnált, Szlovéniában romlott - tette közzé a 2007. első negyedévi felmérését a GKI.

Abban javulunk, amiben a legrosszabbak voltunk

A már hét országra kiszámított, úgynevezett VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítmény Romániában kiugróan, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovéniában dinamikusan, Szlovákiában közepesen, Ausztriában szerényen javult. A dinamizmus főképp az élénk európai konjunktúrára, illetve az országok egy részében (Magyarországon nem!) a belső kereslet élénk növekedésére vezethető vissza. A munkatermelékenység 2006 negyedik negyedévében Lengyelországban kiugróan, Ausztriában jelentősen emelkedett, míg a többi országban - Szlovénia kivételével, ahol alaposan csökkent - folytatódott a mérsékelt termelékenységnövekedés.


A helyi pénz mindegyik saját valutával rendelkező országban erősödött. Csehország és Ausztria kivételével reálfelértékelődés ment végbe. Ez azzal függ össze, hogy az érintett országokban mindenhol felgyorsult a bérköltség növekedése és/vagy az infláció. Így a költség-versenyképesség - Csehországot és Ausztriát kivéve - mindegyik országban kissé romlott. Csehország és Ausztria jobb teljesítményében a kisebb mértékű béremelések játszották a fő szerepet.

Jobban érzik magukat a cégek

Hogy érzik magukat a vállalkozások, milyennek tartják az őket körülvevő gazdasági-társadalmi környezetet? - ezt méri a GKI másik, ugyancsak tavaly ősszel indított indexe, az ÜX-nek rövidített üzleti környezeti index. A kizárólag Magyarországon mért mutató javult, meghaladta az index hosszú távú átlagát, elérte az egy évvel ezelőtti értéket. (A számításhoz figyelembe vett négy tényező – a gazdálkodási környezet bizonytalansága, az állami szabályozás kiszámíthatósága, a gazdálkodásba bevonható tőke ára, vagyis az elvárt hozam és az üzleti infrastruktúra fejlettsége – negyedéves idősorait saját hosszabb távú, 2001-2006-os, átlagukhoz viszonyították, így tették közvetlenül összevethetővé őket.)


Az üzleti környezet bizonytalanságát az egy negyedévvel korábbi felmérésnél picivel kisebb arányban említették a cégvezetők - ez a változás leginkább stagnálásként értékelhető. Az állami magatartás kiszámíthatatlanságának megítélése lényegesen javult a három hónappal ezelőttihez képest. Mindkét tényező említési gyakorisága továbbra is meghaladja a 2001-2006 közötti időszakot jellemző átlagot, de már nem sokkal. A legnagyobb mértékben a mikrocégek terhei emelkedtek, így a kicsik helyzetértékelései továbbra is negatívak, de a közepes és a nagy vállalkozások, különösen az exportra termelők gyakorlatilag kiheverték a költségvetési kiigazítást.

Az üzleti infrastruktúra alakulását jelző mutató igen jelentősen javult, köszönhetően többek között annak is, hogy a vállalkozások egyre nagyobb számban ismerik fel és használják az internet biztosította lehetőségeket.