Naponta milliárdokat bukunk a gázválságon

Noha a hét elején csak egy napra korlátozták az úgynevezett II-es kategóriába tartozó – tehát óránként 500-2500 köbméter gázt fogyasztó –, jellemzően ipari felhasználók gázkorlátozását, ez is naponta több milliárd forint kiesést okoz – nyilatkozta az Indexnek Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Számos nagyvállalat ugyanis kivár a gyártósorok újraindításával, ugyanis – orosz-ukrán megállapodás híján – továbbra is bizonytalan a gázellátás, márpedig egy-egy gyárleállításnak és újraindításnak drasztikus költségei vannak, mondja a szakértő.

Kivárók és újraindulók

Ilyen például a Wienerberger Téglaipari Zrt., amely csütörtökön jelentette be, hogy a cég bátaszéki üzemében egyelőre nem indítják újra a termelést, mert még van esély arra, hogy újabb korlátozást rendelnek el. A Magyar Suzuki és a MÁV Gépészet is csak hétfőre tervezi a munka újraindítását, míg a Bombardier dunakeszi üzemében szerdától határozatlan ideig tartó kényszerszünetet tartanak. Ugyanakkor számos nagyvállalat, így a Hankook, a Tondach, a keréktárcsákat gyártó Suoftec, az egészségügyi termékeket előállító Coloplast, a szénszálgyártó Zoltek, valamint a Wescast Autóipari Zrt. újraindult.

Azt most még nagyon nehéz számosítani, hogy a gázválságnak milyen hatása lesz a magyar ipari termelésre, és így a GDP, valamint az export alakulására. Önmagában az I. kategóriás cégek korlátozásának is van káros hatása, hiszen az érintett cégeknek gázról a sokkal drágább olajra kellett átállniuk. Az egyébként II. kategóriába sorolt, de a gáztüzelésű kazánokat olajtüzelésűre átállító Budapest Airportnak például a takarékoskodás ellenére duplájára nőtt a fűtésszámlája, mert az olaj egységára a gáz 110 forintjával szemben 187 forint.

Ha a Naftogaz és a Gazprom továbbra sem tud megállapodni, és ismét, tartósan el kell rendelni a II. kategória korlátozását, akkor a nagyüzemek gyakorlatilag újra leállnak. Ez számos, egyébként nem ebbe a kategóriába tartozó kis- és középvállalkozó beszállítót is leállásra kényszerít (hiszen egyébként csak saját készletre gyárthatna, ami tovább rontaná az egyébként is tragikus likviditási helyzetét) – mondta az ipari kutatásokkal foglalkozó szakértő.

Mi lenne teljes leállás esetén?

A magyar ipar egyébként a GDP nagyjából negyedrészét adja. Ha a teljes ipar leállna – igaz, ehhez az kellene, hogy a II.-es mellett a csütörtökön két alkategóriára bontott III.-as kategória gázfelhasználását is korlátozzák, amire szerdán már felkészítették az érintett cégeket, bár azóta nem volt szó ilyesmiről –, az egyetlen hét alatt a GDP 0,5 százalékának a meg nem termelését jelentené. És ebben a számban még nincs benne a szolgáltató szektornak az iparra alapozott része, így például az iparvállalatok szállítmányozó cégeinek teljesítménye – mondta Némethné Pál Katalin.

A továbbgyűrűző hatások miatt a szakértő pontos becslést nem tudott mondani, hogy az ipari termelés vagy a GDP adatait hogyan befolyásolná csak a II-es kategória újbóli korlátozása. Már csak azért sem, mert a gazdasági recesszió miatt számos cég nem vagy a tavalyihoz képest korlátozott kapacitással kezdte el az évet, utóbbiaknak, amikor újraindulnak, a tervezettnél kevésbé kell visszafogottan termelésüket. Így igazán a válsággal nem sújtott ágazatban érintett cégek lehetnek bajban: nekik lennének megrendelőik, de ha nem tudnak gyártani, akkor azok egy idő után – saját vevőik elvesztésétől félve – más partnereket keresnek. Némethné szerint ilyen helyzetben vannak például a vegyipari vagy a cementipari vállalatok.

Kártérítés nincs

A leállás okozta termeléskiesésért és veszteségekért nem jár kártérítés a cégeknek – ezt Gyurcsány Ferenc csütörtökön jelentette be, mondván: a legfontosabb feladat az ország gázellátásának a biztosítása, de ha ez a probléma megoldódik, akkor megvizsgálják, miben tudnak segíteni az érintett cégeknek.

Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója még szerdán azt mondta: a várható nemzetgazdasági következmények miatt nem a termelő üzemek gázfogyasztását kellene elsősorban korlátozni, hanem például az oktatási intézményekét, mivel ezek leállása nem jár beláthatatlan gazdasági károkkal. Némethné szerint ebben a felvetésben van gazdasági ráció, ám nem tudni például, hogy ha bezár egy iskola, és az ott tanuló, dolgozó több száz ember otthon tölti az iskolaszünet napjait, akkor az nem jár-e nagyobb gázfogyasztással.

Több százalékpontos csökkenés

A gazdasági minisztérium is azzal számol, hogy a recesszió és a gázválság együttes hatása jelentősen visszaveti az ipar januári teljesítményét. A tárca – a lapunknak adott írásos válasza szerint – azt várja, hogy az energiaszektor januári, az éves átlagosnál magasabb súlyánál fogva a gázelosztás érezhető csökkenése, valamint a termelő kapacitások időleges leállása akár százalékpontokkal is csökkentheti az év első hónapjának ipari dinamikáját. Ezen belül pontosabb gazdasági hatást nehéz számszerűsíteni, mert nem lehet egyértelműen elkülöníteni: a kibocsátás zsugorodása az általában szűkülő keresletre vagy a gázhiányra visszavezethető-e vissza – figyelmeztetett a minisztérium.

A gázfogyasztás hét folyamán életbeléptetett első, illetve azóta visszavont másodfokú korlátozása elsősorban a nagy energiaigényű termelő kapacitásokat, valamint értelemszerűen magát az energiaipari kibocsátás és elosztás teljesítményét érinti érzékenyen – közölte kérdésünkre a szaktárca. A minisztérium szerint a „kiemelten érintett ágazatok egyhetes teljes termelésleállás (amiről természetesen jelenleg nem beszélhetünk, ezért csak feltételezés) – nem számolva az ágazatokon túlnyúló hatásokkal – is csak alig érezhetően befolyásolná (0,1-0,2 százalékpontos csökkenés) bírna az éves GDP alakulását”.