További Magyar cikkek
Az uniós átlag, mely a 25-ökre vetítve illetve az eurózónában is kerek három százalék volt 2003-ban, a bővebb körben 2,6 százalékos, a monetáris unióban 2,7 százalékos szintre esett.
Az 5,4 százalékos mértékkel Magyarország az EU25-ök között a második legnagyobb költségvetési hiánnyal bírt tavaly: csak Görögország előz meg bennünket, 6,6 százalékkal. Az eurózóna csatlakozási határaként megszabott 3 százalékos limitet még tíz ország, lépi át, a legnagyobb mértékben Málta (5,1) és Ciprus (4,1). Az új tagországok közül Csehország éppen a 3 százalékos határon, Szlovákia egy, Lengyelország kilenc tizeddel azt túllépve zárta a 2004-es évet. Magyarország ugyanakkor Lengyelországgal, Svédországgal és Dániával együtt lehetőséget kapott arra, hogy meghatározott, a nyugdíjreformmal összefüggő kiadásokkal ne terhelje a hiányt. Ezekkel együtt számolva a hiány 6,5 százalékos lenne, ez azért fontos, mert kedvezmény az eurócsatlakozásig folyamatosan leépülve megszűnik.
Bár az uniós csatlakozás egy másik kritériuma, hogy az államadósság GDP-hez mért aránya ne érje el a 60 százalékot, és Magyarország 2004-ben csak a nyugdíjreformmal kapcsolatos korrekciós tételek leírásával maradt határon belül, összehasonlításban e tekintetben mégsem állunk olyan rosszul. A magyar adósság 57,4 százalékos, ez a nyugdíjkorrekció nélkül 2004-ben 3,1 százalékkal lenne magasabb. Nyolc tagállam -- köztük hat euróország -- is a hatvan százalékos határ fölött van: Görögország ( 109.3), Olaszország (106.5), Belgium ( 95.7), Málta ( 75.9), Ciprus (72.0), Németország (66.4), Franciaország (65.1%) és Ausztria (64.3). Az adósság a legalacsonyabb Észtországban, 5,5 százalék, Luxemburgban ( 6.6), Lettországban (14.7) és Litvániában (19.6).
Nyertünk is 0,5 százalékot
Az Eurostat döntése értelemszerűen azt is jelenti, hogy a 13. havi bérek kifizetése nem terheli az idei hiányt -- mondta az Indexnek Petsching Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. munkatársa. Az utolsó, augusztusi, 4,9 százalékos tavalyi hiány adat 5,4 százalékra emelése tehát fél százalékos csökkennést eredményez az idei elszámolásban. Ez azt jelenti, hogy az autópályaelszámolással kapcsolatos problémák kiderülése után 5,5 százalék körüli várt hazai hiány csak 5 százalék körül lesz az idén: ez egyrészt megkönnyíti a következő években szükséges további visszaszorítást, másrészt a befeketetőket is megnyugtathatja. Petsching Mária Zita hangsúlyozta: a szavahihetőségünk már évek óta elveszett, miután a büdzsé tervezésekor számítot hiányadatot sosem sikerült ténylegesen elérni, az idei év azonban -- ha most fél százalék nem kerül át a 2004-es elszámoláshoz -- nem csak az ígéret be nem tartásával, hanem ténylegesen emelkedő hiánymutatóval járt volna.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
