Nem lehet olcsón építeni hidat?

Az autópálya-építés olyan, mint az ötvösművészet: nincs két egyforma darab – mondta egyszer az Index kérdésére Reményik Kálmán, az állami sztrádaberuházó cég, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. elnök-vezérigazgatója. Bár a NIF-vezér nem beszélt róla, a hidakkal hasonló a helyzet: nagyon sokféle hídépítési technológia van, nincs két egyforma hosszú, azonos környezeti adottságok között építhető híd.

Függőhidak a szélrózsa minden irányából

Ezért nagyon nehéz helyzetben van az ember, ha össze akarja hasonlítani egy híd árát egy másikéval. Mi most mégis erre vállalkoztunk, persze a teljesség igénye nélkül. Internetes adatbázisokat (többek között a Structurae-t, a Wikipediát és a Bridgemeister honlapot) felhasználva igyekeztünk képet kapni arról, hogy az 1862 méter hosszú Megyeri híd 63 milliárd, tehát méterenként 33,8 millió forintos kivitelezési költsége soknak vagy kevésnek mondható.

Mivel a Megyeri híd úgynevezett ferdekábeles felfüggesztéssel épülő híd lesz, a gyűjtés során kifejezetten a ferde vagy függőkábeles felfüggesztéses hidak között keresgéltünk. Végül egy olyan tízes listát állítottunk össze – a tizenegyedik a mi Megyerink –, amelybe három kontinens tíz országának tíz különböző hídját vettük fel. Bár igyekeztünk az elmúlt tíz-tizenöt évben átadott hidak között keresgélni, a listán szerepel egy ennél régebben, 1981-ben elkészült is, a többit 1995 és 2007 között adták át.

A gyűjteményből egyértelműen kiderül: a Megyerinél jóval olcsóbban is lehet hidat építeni. Bár egy híd árát nagyon sok tényező befolyásolja – az alkalmazott technológia, a talaj és a meder mélysége, anyagának összetétele, a híd hossza, szélessége –, azért elgondolkodtató, hogy több olyan építményt is találtunk, amely abszolút értékben is olcsóbban a mi hidunknál.

Fred Hartman, a szuperolcsó

A hangsúlyozottan nem teljes lista élére egy amerikai híd került: a Fred Hartman Bridge, bár borzasztóan lassan készült el, megdöbbentően olcsó volt. Többször utánanéztünk, de minden adatbázis szerint mindössze 117,5 millió dollárba került. Ez nagyjából 19 milliárd forintnak felel meg, de még ha az egykori, ma már hihetetlenül bivalyerősnek számító 220 dollár körüli forintárfolyammal számolunk, akkor is csak 26 milliárd forintra jön ki az ára.

Ráadásul a Hartman egy nyolcsávos híd, szemben a mi kétszer két sáv plusz leállósávunkkal. A hosszúsága 2,5 mérföld, vagyis nagyjából négy kilométer, szélessége 48 méter. Egy Los Angeles-i olvasónk szerint alatta óceánjáró hajók közlekednek, mindkét oldalon közlekedési csomópontok vannak. Igaz, ez az egyik leghosszabb idő, kilenc év alatt megépített híd, de olvasónk szerint sem ez, sem az nem magyarázhatja a jelentős árkülönbséget, hogy akkoriban a benzin ára 1 dollár körül volt, tehát a szállítás olcsóbban kijött, mint most.

Nemcsak a Megyerinél hosszabb amerikai híd épült azonban olcsóbban, mint a miénk. Igaz, az egyaránt 30 milliárd forint körüli költséggel megépített angliai Humber Bridge – ez jóval régibb a többinél, így itt már inflációs hatásokkal is számolhatunk –, a svéd Högakustenbron vagy a kazahsztáni Szemipalatyinszk hidak egyaránt keskenyebbek a miénknél. A hosszúságukban már jelentős a szórás – a kazah jóval rövidebb, a svéd szinte méterre azonos hosszú, a brit csaknem négyszáz méterrel hosszabb –, azonban a bekerülési költségek közötti különbséget még egy nyolcszáz méteres eltérés sem indokolja.

Gigantikus hídegyüttes

Ha nem abszolút értéket számolunk, hanem – elismerjük, kissé laikus módon – azt nézzük meg, hogy a híd egy méterére hány forintnyi költség jut, a helyzet még rosszabb. Eszerint a Hartman méterenként mindössze 4,75 millió forintba került, de nagyjából hasonló áron épült egy gigantikus kínai hídegyüttes, a Jangce folyón átívelő Runyang.

A Peking-Sanghaj autópálya részeként 2005-re elkészített hídegyüttes hosszáról az internetes adatbázisokban eltérő, de egyöntetűen megdöbbentő adatokat találunk: a különböző oldalakon 23 és 36 kilométer közötti hosszúságról írnak, ebből a legutóbb, 2005-ben elkészített déli híd hossza 1490 méter. A teljes hídkomplexum 700 millió dollárba, tehát nagyjából 110 milliárd forintba került; a „hosszméterenkénti” ára tehát szintén 5 millió forint alatt van.

A Millau is alig drágább

Azonban a Megyeri hídnál olcsóbban épült meg a már korábban említett Humber, Högakustenbron és Szemipalatyinszk mellett a dél-koreai Gwangan híd is. Ennek teljes költsége csaknem 800 millió koreai von, vagyis majdnem 200 milliárd forint volt, ugyanakkor ezért egy 6500 méteres híd épült meg. Sőt, ami megdöbbentő: a világ jelenlegi legnagyobb hídja – igaz, nem folyóhíd, hanem viadukt –, a Franciaországban lévő Millau völgyhíd méterenkénti ára is alig haladta meg a Megyeri hídét.

Hasonló eredményeket kapunk, ha nemcsak a híd hosszát, hanem a szélességét is figyelembe véve a híd felületére jutó költséget számoljuk (bár a szélesség kapcsán érdemes megjegyezni: némi pazarlásra utal, hogy az általunk fellelt adatok szerint a listázott hidak közül a miénk az egyetlen, ahol járda és bicikliút is épült). Az egyetlen eltérés az, hogy ebben az összehasonlításban – amelyből a szélességi adatok hiánya miatt a koreai hidat ki kellett hagynunk – a Megyeri valamivel olcsóbb, mint a Szemipalatyinszk.

Vannak drágábbak is

Hogy teljes legyen a kép, az összeállításban szerepeltettünk néhány olyan hidat is, amely abszolút értékben, hosszméterre és felületre leosztva is jóval drágább a Megyerinél. Ilyen a hongkongi Csing Ma híd, a legdrágább, de egyben leghosszabbnak is számító dániai Storebaeltsforbindelsen hídegyüttes, valamint a japán Akasi-Kaikió.

Előbbi egyben, számításunk szerint, forintban a világ legdrágább hídja is, amiből majdnem kilenc Megyerit ki lehetett volna hozni, utóbbi viszont a világ leghosszabb felfüggesztésű hídja; a leghosszabb kábele 1991 méter, nagyobb a mi teljes hídkomplexumunknál.

Úgy érzi, kimaradt a listából egy nagyon-nagyon drága vagy egy rettentően olcsó híd? Írja meg és mi megírjuk.