Budapest önkényesen szed iparűzési adót?

2007.08.21. 14:43
Budapest egyelőre csak az ingatlanfejlesztő cégektől követel visszamenőleg súlyos pénzeket, ha azok nem vásároltak, hanem alvállalkozóval építettek egy ingatlant. Ha azonban mostantól csak a vételárral csökkenthető az iparűzési adó alapja, ám a vállalkozónak kifizetett költséggel nem, egy sor másik vállalkozás is számíthat visszamenőleges behajtásra. A bíróság legkorábban fél év múlva dönt. A szakértő szerint a cégeknek van igazuk.

Félő, hogy a főváros önkényes jogértelmezésből fakadó gyakorlatán felbuzdulva a többi önkormányzat is utólag több millió vagy akár több tízmillió forintnyi iparűzési adót akar most beszedni a vállalkozásoktól.

A keringőre való felhívást egy múlt heti sajtóhír jelenti. A Világgazdaságban ismertetett ügy dióhéjban: a budapesti ingatlanfejlesztő cégek eddig levonták az iparűzési adó alapjából az alvállalkozóknak kifizetett összegeket, ám a fővárosi adóhatóság – és a Pénzügyminisztérium – szerint ezt törvénytelenül tették. Budapest ezért az adóhivatali illetékesek értelmezése szerint elmaradt adót bírsággal és késedelmi pótlékkal növelten az elévülési időig, azaz 5 évre visszamenőleg visszaköveteli. Ez összességében többmilliárd forintra is rúghat.

A vitás ügy nem újkeletű, hiszen már legalább másfél esztendeje vannak folyamatban hasonló jogviták. Ezek közül van olyan is, amelyik már a bíróságon van, de még minimum fél év, mire az ítélet megszülethet. A kérdés mostani felmelegítése után ezért attól lehet tartani, hogy több helyhatóság követi a főváros példáját és utólag súlyos összegeket kíván majd behajtani a cégektől – osztja meg aggodalmait Oszkó Péter.

A Deloitte vezérigazgatója ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy szerinte a főváros érvelése jogi szempontból igen gyenge lábakon áll. A budapesti adóügyosztály eltérően ítéli meg azt a két esetet, amikor az ingatlanfejlesztő cég egy generálkivitelezővel vállalkozási szerződést köt például egy irodaház megépítésére és azt, amikor az elkészült irodaházat az első esetben generálkivitelezőként közreműködő cég egyszerűen eladja az ingatlanfejlesztőnek. Előbbi esetben a vállalkozónak kifizetett summát a főváros szerint nem vonhatja le az ingatlanfejlesztő cég az iparűzési adó alapjából, nem úgy az utóbbi esetben, amikor is az adásvétel keretében megállapított árral, összeggel csökkenteni lehet az adó alapját.

Nincs jogszabályi utalás, ami beszerzések módja különbséget tenne és ezzel megalapozná az ilyen adójogi megítélést, a fővárosi önkormányzat önkényesen értelmezi a törvényt, de a kérdés végére pontot tevő bírósági ítéletig még több hónapot várni kell – szögezi le Oszkó. Mégis több helyhatóságnál ezzel nem biztos, hogy tisztában vannak, s csak a pénz reményében, Budapest próbálkozását látva nekimehetnek a gazdálkodóknak. Egy ilyen akció nem csak az ingatlanszektorban érdekelt cégeket érintheti, annál jóval szélesebb vállalkozói kör lehet potenciálisan veszélyben, mivel a vitatott megoldással lényegében mindenki él.