Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Három év után adó nélkül

2006.09.07. 12:19
Új, a hazai értékpapírpiac élénkítését szolgáló megtakarítási forma bevezetését javasolja az értéktőzsde. A hosszú távú befektetési számla (htb) azoknak nyújtana mentességet az árfolyamnyereség-adó alól, akik legalább három évig benntartják a befektetett összeget.

Szeptember 1-jétől terheli árfolyamnyereség-adó az értékpapírban elhelyezett megtakarításokat (ekkortól lépett életbe a betétek kamatadója is). Az árfolyamnyereség-adó mértéke 20 százalék, nem tőzsdei ügyletek esetén 25 százalék. A piaci szereplők által kidolgozott új konstrukció azonban adómentessé tenné az értékpapírban történő megtakarítást, ha az legalább három évre szólna.

Erről már korábban egyeztettek a kormánnyal, amely a választások után, a stabilizációs csomagban döntött úgy, hogy a korábbi, még választás előtti megállapodástól eltérően nem 10, hanem 20 százalék lesz az árfolyamnyereség adója. Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök szerint az adókulcs emelését elfogadták, de csak azzal a feltétellel, hogy az nem jelenti a tőkepiac növekedésének teljes mértékű ellehetetlenítését.

Már korábban kérték

A piaci szereplők már korábban kérték, hogy a három évnél hosszabb távra szóló értékpapír-instrumentumok mentesüljenek az árfolyamnyereség-adó alól (vagyis ha valaki vesz egy részvényt, és azt három évig nem adja el, akkor három év után már adómentesen értékesíthesse). Ez a nyári törvényalkotás során kimaradt a szeptember 1-jén hatályba lépett jogszabályból, ezért álltak elő most a hosszú távú befektetési számla (htb) ötletével. Szalay-Berzeviczy Attila elmondta: az idei befektetett összeget három évig a számlán kell tartani, és azt tetszőlegesen lehet befektetni, a mostani tervek szerint az EU és az OECD tőzsdéin jegyzett értékpapírokba.

A htb a nyugdíj-előtakarékossági számlához hasonló – bár annál rövidebb távú – konstrukció lesz, de attól eltérően a befektetők nem kapnának hozzá szja-kedvezmény formájában állami támogatást. Így a piaci szereplők elképzelései szerint egy-egy befektető több ilyen számlával is rendelkezhet majd. Akik viszont a három év letelte előtt vesznek fel a htb-ről akár tőkét, akár hozamot, a tervezet szerint kötelesek lennének az adó megfizetésére.

Január 1-jében reménykednek

Az új konstrukciótól a tőzsdeelnök, a befektetési szolgáltatók, valamint az alap- és vagyonkezelők szövetsége azt várja, hogy élénkítse az általuk "nem megfelelő mértékűnek" tartott lakossági megtakarítási hajlandóságot. A htb a harmadik hosszú távú megtakarítási forma lehet a magyar tőkepiacon az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíj-előtakarékossági számlák után.

A piac abban reménykedik, hogy a konstrukciót legkésőbb január 1-jétől be lehet vezetni. Vannak azonban olyan tervek is, hogy visszamenőlegesen, az idén szeptembertől befektetett tőke után is igénybe lehessen venni. Az biztos, hogy a htb-ről szóló javaslatot csütörtökön nyújtják át a miniszterelnöknek.

Szeretünk adót kerülni

A piaci szereplők biztosak abban, hogy a kezdeményezésük átmegy a törvényhozáson. A htb-k várható népszerűségét prognosztizálja: augusztusban megmozdultak a megtakarításokkal rendelkezők, hogy kihasználják a kamatadó elkerülésének utolsó lehetőségét. Holtzer Péter, a Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) elnöke elmondta: adataik szerint csak a befektetési alapokba mintegy 295 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a múlt hónapban.

A nyílt végű és az ingatlanos befektetési alapok voltak a kamatadó-elkerüléses megtakarítást keresők slágertermékei, hiszen azok csak egyszer hoznak hozamot, így akármeddig tarthatja abban a pénzét a befektető, adót nem kell utána fizetnie. A befektetők csaknem 115 milliárd forintot vittek az ingatlanalapokba, míg nyílt jegyeket mintegy 106 milliárd forintért vettek. A garantált alapokba több mint ötvenmilliárd forintnyi befektetés áramlott.

Milliárdokat spórolunk

Azt még csak megközelítőleg sem lehet megmondani, hogy mennyit spóroltak a betétesek a megtakarításaik augusztusi átkötésével. Ha évi 8 százalékos hozammal számolunk, akkor a 295 milliárd forint 23,6 milliárdot fialt volna egy év alatt, aminek 4,72 milliárd forint lenne a kamatadója.

Azt azonban nem lehet tudni, hogy a befektetők mennyi ideig tartják az alapokban a pénzüket, így csak nagyon durván lehet megsaccolni, hogy mennyit spóroltak. Mivel ebben a 295 milliárdban nincs benne a bankoknál átkötött vagy újonnan lekötött betétek összege, az biztosnak mondható, hogy a betétesek több milliárdot takarítottak meg az augusztusi tranzakciókkal.