Újabb leminősítés előtt az ország?

Hiába döntött a nemzeti bank monetáris tanácsa hétfőn úgy, hogy az elemzők többsége által várt 0,25 százalékpont helyett 0,5 százalékponttal emeli az alapkamatot, a forint árfolyamán egyelőre ez sem segített. Hétfőn a vártnál nagyobb emelés ellenére is órákig mozdulatlan volt az euró árfolyama, majd kedd reggel tovább indult lefelé a forint.

Még drágább az euró

Az euró ára egészen 261,5 forintig emelkedett a hétfő délutáni, 260 forint alatti szintről. Igaz, ezt némi korrekció követte, de az árfolyamnak csak a hétfői mélypontig sikerült visszatornásznia magát, a forint/euró árfolyama jelenleg a 260,50-es szint környékén jár.

A forintot nemcsak a belpolitikai események gyengítik – azok hatása elsősorban hétfőn jelentkezett, az SZDSZ ügyvivőinek esti, a koalícióból kilépést megerősítő döntése már csak mérsékelt árfolyamcsökkenést okozott –, kedden inkább a nemzetközi fejlemények gyengítették a forintot.

A svájci UBS és a német Deutsche Bank felől reggel érkezett, összesen 21,5 milliárd dolláros veszteségleírással kapcsolatos hírek tovább mérsékelték ugyanis a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát. A hét elején lefelé indultak az ázsiai tőzsdék, és a fejlődő piacok megítélését azt sem javította, hogy hétfőn napvilágot látott a hír: elindul a török kormánypárt betiltásával kapcsolatos alkotmánybírósági vizsgálat.

Kevés volt a kamatemelés?

A nemzetközi hangulat romlása miatt a szokásos piaci reakciók mutatkoznak: erősödnek a biztonságosnak hitt eszközök, miközben szabadulnak a befektetők a feltörekvő piaci eszközeiktől. Ennek nyomán a dollár jelentős erősödést produkált kora reggel óta az euróval szemben, míg a forint a belpolitikai feszültségekkel tarkított tegnapi napi mélypontjánál is gyengébb szintre süllyedt reggel nyitás után az euróval szemben.

A jelen helyzetben úgy látszik, hogy kisebbségi kormányzásra lehet számítani Magyarországon. A bizonytalan nemzetközi környezetben ez a fejlemény igen rosszkor jött, és növeli esélyét annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank által tegnap végrehajtott, a piaci konszenzusnál nagyobb, 0,5 százalékpontos kamatemelés sem lesz feltétlenül elegendő a forint stabilizálására és az inflációs célokkal összhangban lévő szintre erősítéséhez, írja a Portfolio.hu.

A befektetők kockázatkerülő magatartása nemcsak a forintot gyengítette, hanem a dollárt is erősítette. Ez nemcsak a dollár/euró árfolyamban jelentkezett, hanem a dollár forintban kifejezett árának erősödésében is. Az amerikai deviza ára a 164 forint alatti szintről 167 forintig emelkedett, igaz, onnan visszakorrigált, jelenleg a 166,50 forint körüli szinten van.

A tőzsdén sem jobb a helyzet

Nem javult a helyzet a tőzsdén és az állampapírpiacon sem. Hétfő délután az állampapírok másodpiacán továbbra is kritikus volt a helyzet, a kereskedés a vételi oldal eltűnése miatt akadozik, a piaci jegyzések irreális hozamszinteken mozognak. Az Államadósság Kezelő Központ hétfőn kora délután közzétett adatai szerint a hároméves referenciapapír hozama 10 százalék körül van, a 10 évesé 8,60 százaléknál, azaz jóval magasabban, mint a 8 százalékra emelt jegybanki alapkamat. Mindez komoly piaci pánikot jelez a Portfolio.hu szerint.

A tőzsde a hétfői 2,4 százalékos zuhanás után – amely napközben még 4 százalékos is volt – eddig kedden sem tudott korrigálni: nyitáskor 0,8 százalékot estek a részvényárak, és bár ebből valamennyit ledolgozott a tőzsdeindex a kereskedés első órájában, a tegnapi záróértékig még nem sikerült visszakapaszkodni.

Gyurcsány kezében a kulcs

Gyurcsány további sorsa kulcsfontosságú Magyarország pénzpiaci megítélése szempontjából – így fogalmazott David Heslam, a nagy hitelminősítők egyikének, a hazánkat BBB+ kategóriába soroló Fitchnek a londoni elemzője. Heslam szerint amennyiben eltávolítanák Gyurcsány Ferencet a kormányfői székből, azt a piacok úgy értelmeznék, hogy kiveszett a reformhajlandóság az MSZP-ből, mivel a reformkísérletek szorosan összefonódtak Gyurcsány nevével.

Amennyiben Gyurcsány vezetése nélkül maradna hatalmon a kormány, akkor az nem jelentene garanciát a szükséges átalakítások végrehajtására – érzékeltette a hitelminősítéssel kapcsolatos kockázatokat Heslam. Ez, ki nem mondva, az ország további leminősítését, de legalábbis a kilátások rontását valószínűsíti; a szintén BBB+ kategóriába soroló Standard & Poor's a kilátásokat már a népszavazás után rontotta stabilról negatívra.