A világ tíz legnagyobb szalmaerőműve

Magyarországon összesen tíz, világviszonylatban is példátlanul nagy teljesítményű, 49,9 megawattos szalmatüzelésű biomassza-erőmű építését tervezi Hujber Ottó vállalkozó, az MSZP Vállalkozói Tagozatának egykori elnöke, az Intertraverz Zrt. elnöke. Szerencs, Baja, Kalocsa, Zsana, Medgyesegyháza, Bonyhád és Toponár mellett Vépet és Söjtört szemelték ki a beruházások helyszínéül, és projektcégeket hoztak létre az erőművek felépítésére.

Az egyenként 30-40 milliárd forintba kerülő erőművek a megújuló, de kimeríthető energiaforrásnak számító biomassza: szalma, más mezőgazdasági melléktermékek, illetve energiafű égetésével termelnének elektromos áramot.

A jelenlegi szabályozás alapján - ha megépülnek és termelni kezdenek - erőművenként és évente több milliárd forint zöld támogatásra válhatnak jogosulttá ezek az erőművek annak ellenére, hogy környezetbarát voltukat sokan megkérdőjelezik. A támogatások forrása egyrészt a megújuló energiaforrásokból származó, úgynevezett zöldáramért járó nem csekély, hatóságilag szabályozott felár, másrészt a széndioxid-kvótakereskedelemből származó bevétel lehet.

Egy kormányrendelet értelmében ugyanis a fosszilis energiahordozókat égető létesítményekhez hasonlóan a biomassza-erőművek is részesedhetnek a széndioxid-kibocsátási kvótákból, ám mivel az utóbbiak - elvileg és papíron - széndioxid-semlegesek, a földgáz alapon számított kvótájuk egészét pénzzé tehetik majd az emisszió-kereskedelemben.

Állami támogatás jár továbbá a földművelési tárcától a lágy-, és fásszárú energianövények termelőinek, továbbá a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal is nagyjából négymilliárd forint vissza nem térítendő támogatással ösztönözte a biomasszából kinyerhető energiaforrások kutatás-fejlesztését az elmúlt két évben.

Nagyszabású tervek

A szalmatüzelésű biomasszaerőművek építését tervező, az Intertraverz-csoporthoz tartozó projektcégek alapító tagjai a Magda Sándor, az MSZP országgyűlési képviselője által elnökölt Nemzeti Agrárenergetikai Szövegségnek (NAESZ). A NAESZ célja mezőgazdasági termékek, melléktermékek és hulladékok energetikai célú hasznosítása, "a magyar mezőgazdasági termelés jelentős részének energetikai célú növénytermesztésre történő átállítása".

A Hujber-féle szalmatüzelésű erőműcégek egy része (a Baja Hőerőmű Kft., a Zala Hőerőmű Kft., a Zsana Hőerőmű kft. és a V.E.P. Hőerőmű Kft.) az Intertraverz Zrt.-vel együtt tulajdonosa annak a SZET Kft.-nek is, amely szivattyús energiatározó vízerőművet építene a Dél-Zemplénben.

Az első szalmatüzelésű biomassza-erőmű építését a Hujber-féle BHD Hőerőmű Kft. viharos körülmények között kezdte meg tavaly október végén Szerencsen: tokaji borászok és környezetvédők folyamatosan tiltakoznak a beruházás ellen, szerintük az erőmű füstje tönkreteheti a világörökségi terület mikroklímáját. A vitában az is kiderült, hogy egy ekkora biomassza-erőmű 60-80 kilométeres körzetből gyűjti a tüzelőanyagot, ráadásul kamionokkal szállít, jelentős pluszterhet róva a térség közúthálózatára.

Medgyesegyházán idén februárban helyi népszavazás mondott nemet a szintén Hujber-féle Medgyesi Hőerőmű Kft. szintén 49,9 megawattos szalmatüzelésű erőművének tervére.

Megalomán elképzelés

A megújuló energia szektor neve elhallgatását kérő szakértőjétől megtudtuk, hogy még sehol a világon nem építettek ekkora, 50 megawattos biomassza-erőművet, nemhogy rögtön tízet egyszerre. A legnagyobb angol és dán biomassza-erőművek 38 megawattosak. Ennek az az oka, hogy az alacsony energiasűrűségű tüzelőanyag szállítása környezetszennyező és nem gazdaságos.

A fejlett országokban egy 20 megawattos biomassza-erőmű már nagyon nagynak számít, általában pedig nagyjából 5 megawatt teljesítményű biomassza-erőművek épülnek, a helyben keletkezett mezőgazdasági hulladék helyben történő felhasználására. Ezek a kis biomassza-erőművek azért is hatékonyabbak, mert az áramtermelés mellett a keletkező hőt is felhasználják, jellemzően egy-egy falu vagy lakóközösség távfűtését oldják meg a maradványhővel.

Szakértőnk a Hujber-féle erőműterveket a hasonló módon túlméretezett magyar bioetanol-programhoz hasonlította: a Magyar Bioetanol Szövetség által fémjelzett bioetanol-programot azért bírálják, mert túl sok alapanyagra pályázik. Az országban évente 4-8 millió tonna kukorica terem, a bioetanolosok ebből 4 millió tonnát átalakítanának.

A környezetbarátnak mondott üzemanyag esetében azonban változott a támogatáspolitika, és ennek nyomán több, állami és EU-s források bevonása nélkül gazdaságtalannak ígérkező bioetanolos nagyberuházást felfüggesztettek Magyarországon.

Az ökológus szerint nonszensz

Gyulai Iván ökológus, a Miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója, a Biomassza-dilemma című tanulmány szerzője érdeklődésünkre azt mondta, hogy ökológiai szempontból a biomasszát egyáltalán nem volna szabad elégetni.

Az ökológus okfejtése szerint ha a biomasszát elvisszük a keletkezése helyéről, a talajban lévő tápelemek kikerülnek a helyi rendszerből, és azokat a geológiai raktárakból kell pótolni. Eközben a szerves anyag lebontott formái a globális környezetbe távoznak, a helyi hiány globális többletet okoz, például - nyelők híján - üvegházhatású gázokból.

"A biomassza elégetése nagyon komoly problémákat okoz a biogeokémiai ciklusok egyensúlyában, de energetikailag is nonszensz, mert senki nem gondol a nem látható, közvetett energiafelhasználási utakra. Ehhez képest fölösleges arról beszélni, hogy hány kamion jön vagy megy, mert az már csak hab a tortán. Teljesen világos, hogy biomasszából nem lehet kielégíteni az energetikai igényünket, ugyanakkor minden ezirányú törekvés újabb öngyilkossági kísérlete az emberiségnek" - mondta Gyulai az Indexnek.

Ehhez képest a Hujber-féle szalmatüzelésű erőművek által termelt áram megújuló energiaforrásokból származó, környezetbarát zöldáramnak számít majd, és mint ilyet - a megújuló energiaforrások részarányának emelésére irányuló uniós erőfeszítés részeként - az állam jelentősen támogatja, a piacinál magasabb hatósági átvételi ár-kompenzációval.

Ráadásul a szalmatüzelésű erőművek részesedést kérhetnek majd az új belépőknek fenntartott tartalék széndioxid-kvótából, és mivel a törvény széndioxid-semlegesnek tekinti őket, a földgáz alapon kiosztott egységekkel szabadon kereskedhetnek.

Erőművenként 3-4 milliárd forint zöldárampótlék

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) a 2007-2013 közötti Európai Uniós költségvetési tervezési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) "a környezet fenntartható használata" céljának végrehajtását szolgáló operatív programja.

Huba Bence, a támogatások pályáztatására kijelölt Energia Központ Kht. környezetvédelmi és stratégiai igazgatója az Index érdeklődésére elmondta, hogy a BHD Hőerőmű Kft., vagy más szalmatüzelésű biomassza-erőművek egyelőre nem pályáztak a KEOP hét évre 250 millió eurós (mintegy 64 milliárd forintos) támogatási keretének terhére, állami támogatásban ebből a forrásból nem részesültek.

Ugyanakkor a szalmatüzelésű biomassza-erőművek a zöldáram kötelező átvételi rendszerében jogosultak az úgynevezett kötelező átvétel pénzalapból (KÁP) való részesedésre. A prémium mértéke a piaci áramár és a zöldáram hatóságilag előírt átvételi árának a különbözete.

A zöldáram kötelező átvételi ára a piaci áramár duplájára is rúghat, és konzervatív becsléssel, évi 6800 üzemórával számolva évi 3-4 milliárd forintos pluszbevételt jelent majd egy 50 megawatt kapacitású szalmatüzelésű biomasszaerőmű számára, egy azonos teljesítményű fosszilis erőművel szemben.

Ez az összeg - amely az elkerült externális költségek ellentételezése a zöldáram termelők felé - a rendszerirányítási díj részeként beépül a villamos energia árába, így azt minden fogyasztó megfizeti.

A zöldáramért fizetett felár jelentős részét már most is a biomassza-tüzelésre (a gyakorlatban: fatüzelésre), vagy együttüzelésre átállított korábbi széntüzelésű hőerőművek és kapcsolt energiatermelők kapják, valóban környezetbarátnak tekinthető áramtermelési technológiákra - nap- és szélenergiára - a 2007-ben több mint 50 milliárd forintos KÁP támogatás kevesebb mint 10 százaléka jutott.

Huba Bence szerint a megoldást az jelentené, ha a zöldáram kötelező átvételi árában - német mintára - technológiafajták és üzemméret szerint differenciálnának, illetve ha a kimeríthető megújuló energiaforrások - például a biomassza - hasznosítása során minimális hasznosítási hatásfokot írnának elő. Ezzel elkerülhetővé válna a környezetvédelmi szempontból kétséges előnyt jelentő, nagyméretű, rossz hatásfokkal áramot termelő, a keletkező hőenergiát nem hasznosító biomassza-erőművek túltámogatása is.

...és 2 milliárd forint értékű széndioxid-kvóta

A Kiotói Jegyzőkönyv alapján a fejlett országok klímavédelmi célból hatféle üvegházhatású gáz országonként eltérő kibocsátás-csökkentését vállalták az első kötelezettségvállalási időszakban, 2008-2012 között.

Minden résztvevő ország rendelkezik egy kvótamennyiséggel, "ezeket a kvótákat hívjuk AAU-nak (assigned amount unit), magyarul kibocsátható mennyiségi egységnek" - tudtuk meg a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium osztályvezetőjétől, Feiler Józseftől. Egy AAU egy tonna szén-dioxid egyenértéknek megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátására jogosít fel. A résztvevő országok a kvótamennyiséggel egymás között kereskedhetnek.

Ugyanakkor létezik egy EU-s kereskedelmi rendszer is, amely a kiotói rendszer részhalmaza, és csak a széndioxid-kibocsátásokra terjed ki. Az uniós kvóta neve EUA (European Allowance), magyarul kibocsátási egység. Egy EUA egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosít fel.

Az EU tagállamai Nemzeti Kiosztási Terveket dolgoznak ki (hazánkban ez jelenleg is zajlik), és ennek alapján a különböző elvek alapján meghatározott EUA kvótamennyiséget közvetlenül a rendszer hatálya alá tartozó nagyobb, üvegházhatású gáz-kibocsátó ipari létesítmények kapják. Ezek a létesítmények egymás között szintén szabadon kereskedhetnek a kvótákkal.

"Mivel a meglévő létesítmények számára az EUA-k térítésmentesen kerülnek kiosztásra, az egyenlő versenyfeltételek megteremtését az segíti elő, ha a piacra újonnan belépni szándékozó létesítmények, illetve a kapacitásukat bővítő létesítmények is részesülhetnek térítésmentes kiosztásban" - mondja Feiler József.

Az új belépőknek a Nemzeti Kiosztási Tervben fenntartott mintegy 8 százalékos tartalékból a biomasszát, biogázt, vagy egyéb megújuló tüzelőanyagot legalább 60 százalékban alkalmazó új létesítmények is részesülhetnek. A felhasznált nem fosszilis tüzelőanyag után földgáz alapon kapják a kvótákat, és mivel a vonatkozó kormányrendelet értelmében széndioxid-semlegesnek minősülnek, a kiosztott egységekkel szabadon kereskedhetnek.

"A BHD Hőerőmű Kft. a 2010-es üzemkezdet után a jelenleg ismert tervezett termelési adatok alapján az új belépőknek fenntartott kvótából évente nagyjából 240 ezer tonna kvótára válhat jogosulttá ingyen, amivel ő rendelkezhet szabadon. A prognosztizált 30 euró per tonnás árfolyam és 270 forintos euróárfolyam esetén ez évi 1,944 milliárd forint pluszbevételt jelenthet számára, ha ügyesen kereskedik" - mondta az Indexnek egy neve elhallgatását kérő emisszió-kereskedelmi szakértő.

A szalmatüzelésű biomassza-erőműveknek járó széndioxid-kvóta megállapításánál a jelenleg érvényes szabályozás szerint nem veszik figyelembe a tüzelőanyag beszállítását végző kamionok üvegházhatású gáz kibocsátását sem.

Hujber Ottó hányingerrel küzd

Összesen tehát erőművenként és évente 5-7 milliárd forintos zöld támogatásban részesülhet majd minden egyes megépült Hujber-féle szalmatüzelésű erőmű, noha környezetbarát voltuk erősen kétséges.

Tanulmányúton a MARIBO-i szalmatüzelésű erőműben. Készítette a BHD Hőerőmű megbízásából a Szerencsi Televízió.

A szerencsi szalmatüzelésű erőművet építő BHD Hőerőmű Kft.-től megpróbáltuk megtudni, hogy milyen állami és EU-s forrásokat, támogatásokat vettek-vesznek igénybe az Első Szalmatüzelésű Erőmű felépítéséhez? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mekkora bevételre számít az Első Szalmatüzelésű Erőmű a széndioxid-kvótakereskedelemből, és a zöldáram kötelező átvételi árába épített prémiumból (KÁP) évente?

Miután a BHD Kft. emailes megkeresésünkre nem reagált, telefonon próbálkoztunk. A cég telefonszámán rövid tanácstalankodás után személyesen Hujber Ottót kapcsolták, aki emelt hangon kérte ki magának, hogy miért nem a munkahelyteremtésről kérdezzük?!

"Maga a szarkeverésben érdekelt, hányinger a magyar sajtó hozzáállása. Hol van az írástudók felelőssége? Vagy maga nem írástudó?" - válaszolta a kérdéseinkre, majd feldúltan lecsapta a telefont.