Lemaradunk a régióban

2005.10.24. 09:20
Az idén a gazdasági növekedés üteme csökken Lengyelországban, Magyarországon Szlovéniában, míg a balti államokban, a cseheknél és a szlovákoknál is bővülésre lehet számtani - áll az ICEG 10 új uniós csatlakozó országot vizsgáló jelentésében.
A növekedési ütem visszaesése mögött Közép-Európában a magánberuházások és fogyasztás lassuló növekedése áll. Az utóbbi segíti viszont éppen a balti államokat: a gyors reálbér-növekedés és a bővülő hitelállomány által ösztönzött lakossági fogyasztás viszi a gazdaságot.

Mi vagyunk a rossz példa

Ugyanakkor ez a lendület egyfajta törést is jelenthet a három balti gazdaságból kettő számára. A lakossági fogyasztás meglódulása miatt ugyanis az észtországi és a lettországi infláció olyan jelentősen megnőtt, hogy az már veszélyezteti a két állam 2008-ra tervezett euróövezeti csatlakozását. A maastrichti kritériumoknak így jelenleg csak Litvánia tud biztosan megfelelni az euró bevezetésére tervezett határidőig.

A balti államok, a csehek és a szlovákok gazdaságának bővülése ebben az évben is biztosan folytatódik. Ezzel szemben a magyarországinál fejlettebb Szlovénia, valamint Lengyelország gazdasága a hazaihoz hasonlóan gyengébben teljesít idén, mint tavaly. A magyarországi GDP bővülése a tavalyi 4,2 százalék után idén a 3,5-4 százalékos sávba, de a 3,5 százalékoshoz közelebbi szinten várható.

Jövőre a növekedési ütemek enyhe gyorsulását valószínűsíti az ICEG, utalva arra, hogy az EU-15 növekedése gyorsul, egyes országokban a politikai ciklussal is összefüggésben erőteljesebben bővül a belföldi kereslet, illetve érvényesül a növekvő EU-transzferek ösztönző hatása.

A kutatók szerint jövőre a deficit további csökkenése várható a nyolc ország közül hatban. A két negatív kivétel között ismét itt van hazánk, ahol az ICEG jelentése szerint a választási évben az ideit is meghaladó hiány jöhet létre. A másik kivétel Észtország, ahol a többlet kiegyensúlyozott költségvetéssé alakulhat át.

Az államadósság mindenhol csökken, és a nyolc ország közül hétben hatvan százalék alatt van. A negatív kivétel, nem meglepő módon, Magyarországn, ahol ez a mutató sem felel meg az uniós kritériumoknak, hiszen az ICEG szerint az állam teljes eladósodottsága meghaladja a maastrichti szerződésben rögzített szintet, a bruttó hazai termék hatvan százalékát.