Törvénymódosítással rendeznék az ingatlanalapokat

2008.11.10. 11:46
A kormány már az ingatlanalapok felfüggesztése előtt, múlt szerdán tárgyalt egy törvényjavaslatról, melyet várhatóan még ma benyújtanak, és a házszabálytól való eltéréssel még a felfüggesztés alatt hatályba is léptetnének. Úgy tudjuk, a törvény meghosszabítaná a minimális elszámolási időt, azaz korlátozná a bankbetéthez hasonló azonnali visszaváltás lehetőségét. Miközben az ingatlanalapok felfüggesztésének kérdésében nem, a szabályozás módosításának szükségességében teljes a szakmai egyetértés is. A számok azt mutatják, hogy két alap kerülhetett igazán nehéz helyzetbe az októberben felgyorsult pénzkiáramlással, a Raiffeisen és az Európa.

„Az intézkedés célja az, hogy a felfüggesztés alatt az érintett intézmények a megtakarítók befektetéseinek védelme érdekében a befektetésijegy-tulajdonosokat tájékoztassák az ingatlanalapokba és az ingatlanalapok alapjaiba történő befektetések természetéről, értékük várható alakulásáról, kockázataikról, ezzel is segítve a megalapozott befektetési döntéseket” – közölte a PSZÁF péntek késő délután, amikor bejelentették, hogy tíz napra felfüggesztik az ingatlanalapokat, ezalatt sem új befektetési jegyet nem lehet venni, sem meglévőt nem lehet beváltani.

A döntés egyik közvetlen előzménye az, hogy az októberben a megugrogott betéti kamatok hatására néhány hét alatt 140 milliárd forint áramlott ki az alapokból (az összeg a teljes kezelt pénz 25 százaléka), ezzel már a fizetésképtelenség határára sodorva néhány alapot. A másik, hogy a kormány szándékai szerint a tíznapos szünet alatt egy törvénymódosításnak is keresztül kellene futnia a parlamenten.

Bár úgy tudjuk, a törvénytervezetet már a kormány múlt szerdai ülésén tárgyalták, részletek egyelőre nem szivárogtak ki róla. Ugyanakkor a javaslatot információink szerint szakmai körökben konszenzus övezi. Annak ellenére ugyanis, hogy a felfüggesztéssel mint döntéssel több piaci szereplő, illetve maga az MNB sem értett egyet, arról már kevesebb vita folyik, hogy az alapok működésébe a jelenlegi szabályozás mellett kódolva volt a most előállt helyzet. A módosítási javaslatot még ma benyújthatja a kormány, hogy a parlament a házszabálytól való eltéréssel, még a tíznapos felfüggesztés ideje alatt dönthessen, és az szinte azonnal hatályba lépjen. Ehhez a gyorsasághoz négyötödös parlamenti támogatás kell.

A probléma egyszerűsítve az, hogy miközben a vagyont nagy értékű, de szükség esetén nyilván lassabban értékesíthető ingatlanok adják, az ingatlanalapok befektetési jegyei lényegében a bankbetétekhez hasonlóan működnek: bármikor meg lehet venni, de bármikor vissza is lehet váltani őket. A törvény szerint a visszaváltások kezelésére az alap vagyonának legalább tizenöt százalékát kell likvid, azonnal pénzzé tehető eszközökben, például állampapírban tartani; ez az arány nyilván nem nyújt biztosítékot egy roham esetére. " A konstrukció életképtelen ebben a formában, és csak idő kérdése volt, hogy összeomoljon, amit pár kollégával együtt már évekkel ezelőtt megállapítottunk" – írta a Pénz beszél blogban az alapokról Zsiday Viktor, Citadella Consulting Befektetési Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója.

A törvénymódosítás éppen az elszámolási időszakot hosszabbítaná meg. Erre több út is kínálkozik. Egyfelől lehetséges a nyílt végű alapok zárt végűvé alakítása, ami azt jelentené, hogy a befektetők csak meghatározott idő után tudnak – veszteség nélkül – kiszállni az alapokból. A szabályozás persze egy sor kérdést vet fel, pl. milyen lehetőséget biztosítanak a döntésre azoknak az ügyfeleknek, akik a gyors visszaválthatóság miatt választották eddig az ingatlanalapokat.

A határon táncoltak

Miközben a felfüggesztés, ahogy már pénteken jeleztük, nem bírta minden piaci szereplő támogatását, a vita leginkább arról szólt, hogy milyen hatással van a többi alapra, ha néhány alap – akárcsak átmenetileg is – fizetésképtelenné válik. Azaz ha elterjed, hogy valamelyik alap nem tudja visszaváltani a betéteket, vagy kéri saját maga felfüggesztését a PSZÁF-tól, nem rohanják-e meg az ügyfelek a többieket is, a működésképtelenség határára sodorva őket is.

Az októberi, százmilliárd forintot meghaladó tőkekivonás különböző mértékben érintette az alapokat, attól is függően, hogy vagyonuk mekkora része volt ingatlanba, illetve likvid eszközökbe fektetve. Az ingatlanok.hu összesítése szerint a legnagyobb tőkekivonás százalékosan az origo klikk alapjánál volt: itt a tőke közel száz százalékát vitték ki a befektetők, igaz, ez a legkisebb alapok közé tartozott, vagyona 117 millió forint körül volt. A nagyok között százalékosan az OTP-től vitték ki a legtöbb a pénzt, 39 százalékot, de az OTP-é az egyik legbiztosabban működő, kétharmadában likvid eszközökbe fektető alap, működésük még ekkora kivonással sem került veszélybe.

A tőkekivonás nyilván azokat az alapokat érinti a leginkább, melyek portfoliójában nagy az ingatlanhányad, és ugyanakkor sok pénzt kellett egyszerre kifizetniük. Az ingatlanok.hu összesítésének eredménye egybevág az Index információval: a két leginkább sújtott alap a Raiffeisen és az Európa. Előbbinél 62 százalékos az ingatlanhányad, mmiközben októberben kivitték a befektetett pénz 33,3 százalékát. Egyszerűsítve: még ötszázalékos tőkekivonásra lenne lehetőség anélkül, hogy ingatlanokat kellene értékesíteni, az viszont hosszadalmas folyamat. Az Európa Ingatlanalapnál ennél is nagyobb, 75 százalék a portfolióban az ingatlanhányad, amihez most 28 százalékos tőkekivonás párosult: ez azt jelenti, hogy már a múlt héten likviditási problémák merülhettek fel.

A Raiffeisen szerint lépni kellett

A Raiffeisen Ingatlan Alap vagyonát nagyon jó minőségű, folyamatosan pozitív jövedelmet biztosító kereskedelmi, logisztikai és irodai célokat szolgáló értékes ingatlanokba fektette, ezáltal befektetői számára 2002. október 10-én történt indulása óta kiegyensúlyozott és stabil hozamot biztosított. Sajnálatos, hogy a globális pénzpiaci válság következtében a magyar piacon megjelent magas betéti kamatok olyan befektetési alternatívát jelentenek, amellyel a hazai ingatlanalapok, így a Raiffeisen Ingatlan Alap sem tud versenyezni – áll az alap hétfőn kiadott közleményében. Ebben elismerik: az elmúlt két hónap gyors ütemű pénzkivonása és az ingatlanértékesítések időigénye más ingatlanalapokhoz hasonlóan a Raiffeisen Ingatlan Alap esetében is ellehetetlenítette a további visszaváltások azonnali teljesítését. Ez indokolta a felügyeleti beavatkozást.

A Raiffeisen ugyanakkor jelzi: "szándékukban áll, hogy olyan hitelkonstrukciót ajánljanak fel, amely kielégíti a befektetők likviditási igényeit erre az időszakra". Ez azt jelentheti, hogy lombardhitelt nyújtanak a ingatlanalapjuk ügyfeleinek, azaz a hitel fedezetéül elfogadják az ingatlanalapos befektetési jegyeket. Hasonló konstrukciót az Erste Bank már hétfőn életbe léptetett.