A bíróság tavaly tavasszal fordult az Európai Bírósághoz, három kft. ügyében terjesztett elő kérdéseket a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, amelyekben arra szeretne választ kapni, hogy az iparűzési adó összeegyeztethető-e a közösségi joggal. A kérdések többek között azt kívánták tisztázni, hogy a magyar helyi iparűzési adó vagyoni vagy forgalmi típusú adó-e. Az Európai Bíróság hatásköri jog híján az ügy érdemi vizsgálata nélkül zárta le az eljárást.
A magyar állam ennek ellenére nem úszta meg az iparűzési adóval kapcsolatos eljárásokat. Az Index információi szerint egy olyan ügyben fordulnak a luxemburgi testülethez, amely már 2004. május elseje után indult, és amelyben nemrégiben jogerős bírósági döntés született. Információink szerint az ügy heteken belül az Európai Bíróság elé kerül, de az érintettek addig nem kívántak nyilatkozni, amíg a luxemburgi testület nem publikálja a beadványt.
Nem érdemes kivárnia az államnak
Noha a mostani végzés nem hozott áttörést az iparűzési adó ügyében, Oszkó Péter szerint az IRAP-ról szóló keddi döntés megalapozhatja azokat a vélekedéseket, miszerint a magyar állam rossz pertaktikát folytat, amikor a halogatásra játszik.
Az Európai Bíróság ugyanis az olasz ügyben is kimondta - igaz, csak részlegesen - a visszatérítési kötelezettséget, így az ipa ellen időben fellépő cégek hazánkban is számíthatnak arra, hogy később visszakapják a befizetett adót. Ráadásul mivel a mostani ügyben nem született érdemi döntés, várhatóan egy új, később meginduló eljárás dátumához kapcsolják majd azt az időpontot, ameddig járhat a visszatérítés azoknak, akik felléptek az adó ellen.