Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Jövő hétre ígéri az eurótervet a PM

2006.08.17. 12:41
Tartható a kormány tervezett hiánycélja - jelentette ki Katona Tamás. A PM politikai államtitkára szerint nem lassult a magyar gazdaság, és emelkednek a járulékbevételek.

Augusztus második felére ígértük, hogy társadalmi vitára kerülhet a konvergenciaprogram, a jövő héten az ehhez szükséges információkat már rendelkezésre bocsátjuk - közölte Katona Tamás csütörtökön. A Pénzügyminisztérium államtitkára konkrétumokat továbbra sem mondott a szeptember elsejéig Brüsszelnek beadandó programról.

Nem lassul a gazdaság

Az államtitkár azt viszont kiemelte: a hétfőn publikált, a naptári hatás nélkül kalkulált 3,6 százalékos második évi növekedési ütemet nem lehet lassulásnak tekinteni. Katona Tamás szerint eleve a munkanaphatással tisztított - a 2005-ös második negyedévhez képest az idei során kettővel kevesebb munkanap volt - 3,9 százalékos adatot kell figyelembe venni, illetve azt a tényt, hogy az első negyedévhez képest a másodikban 0,9 százalékkal bővült a GDP. Kedvezőnek értékeli a PM a foglalkoztatásról és a keresetekről ma megjelent adatokat is: Katona kiemelte, hogy 5,8 százalékkal emelkedett az idén a reálbér, és a közszféra már a Gyurcsány-csomag bejelentése előtt is 1,4 százalékkal csökkentette létszámát. Ez utóbbi ellenére a foglalkoztatás - igaz minimális mértékben - még nőtt is, ami Katona szerint azt jelzi, hogy a versenyszféra bővülés ellensúlyozza a közszféra leépítését.

Csak annak, aki többet is keres

A foglalkoztatás bővülése ugyanakkor Katona szerint azzal is összefügg, hogy nő a bejelentett munkahelyek száma. Ez már a kormány a gazdaság kifehérítését célzó intézkedéseinek is köszönhető a PM szerint, Katona példaként a minimumjárulék bevezetéséről szóló új szabályozást említette. Hangsúlyozta: a célzott kör a mintegy egymillió minimálbérre bejelentett foglalkoztatott azon része, akiknél vélelmezhető - elsősorban a vállalalkozók esetében a vállalkozói kivéten keresztül -, hogy voltaképpen nagyobb jövedelme van, mint a minimálbér, amely alapján járulékot fizet. A szeptemberben hatályba lépő szabályok szerint 125 ezer forint, a minimálbér duplája után kell annak megfizetnie a járulékot, aki ez alatti bérjövedelmet vall be, és nem jelzi, hogy ténylegesen nincs is a minimálbér feletti, jövedelme, amely után nem fizet járulékot. A vállalkozók esetében a cégek adóelszámolása alapján következtethetnek az ellenőrök, a munkavállalók esetében pedig azok a foglalkoztatók lehetnek gyanúsak, ahol mindenki csak minimálbérre van bejelentve.

Olyan számításokról, amelyek az új intézkedés kapcsán várható többletbevételekről szólnak, Katona nem árult el részleteket, de jelezte: már most is megfigyelték, hogy nő az olló az adóbevételek és az ezek alapján indokoltnak tűnő járulékbevételek között, azaz utóbbiból több folyik be, mint amennyi az adóból következne.

Nem változott a hiányprógnozis

Júliusban először volt példa arra az idén, hogy többlettel zárt a költségvetés egy hónapot, ráadásul ennek mértéke (33 milliárd forint) meg is haladta a tárca által vártat. A PM nem változtatott idei előrejelzésein: azt várják, hogy a hiány szeptember végén 1562, az év végén 1769 milliárdra rúg, és így a GDP 7,6 százalékát teszi ki. A kérdésre, mit szól az OTP 1840 milliárd forintos előrejelzéséhez, Katona Tamás azt mondta: a különbség egyfelől nem jelentős, "de nem titok, hogy nekünk van információtöbbletünk".