További Magyar cikkek
A versenyhivatal munkatársai a versenytanácsi eljárások során egyre több ügyben találkoznak az internetes tájékoztatás, az online marketing eszközeivel. Ezek olyan értékesítési és tájékoztatási módszerek, amelyekre a GVH-nak és az államnak is reagálni kell – mondta a konferencián Balogh Virág, a Gazdasági Versenyhivatal fogyasztóvédelmi irodájának munkatársa. Mivel az elektronikus teret más hatóságok is felügyelik – így a hírközlési hatóság vagy a fogyasztóvédelmi felügyelőség –, a versenyhivatal azt nem vizsgálja, hogy egy elektronikus reklámlevél spam vagy nem spam, azt viszont igen, hogy az abban szereplő tájékoztatás valós-e vagy sem.
A versenyhivatalhoz tavaly összesen 600 olyan panasz érkezett, amely szerint egy vállalkozás megtéveszti a fogyasztókat. Ezek közül 66 esetben állapítottak meg fogyasztói megtévesztést, ami alapján a tavalyelőtti összeg dupláját, 1,8 milliárd forintnyi versenybírságot vetettek ki. A hatékony kommunikáció is lehet jogsértő, Balogh Virág példaként említette, hogy reklámszakmai díjban részesült hirdetés is kapott már 10 millió forintos bírságot, mert alkalmas volt a fogyasztó megtévesztésére.
Hülyék vagyunk?
A szakértő szerint a cégek az interneten még nem használják ki az olyan elektronikus kereskedésben rejlő eszközöket, mint például az interaktivitás. A mobiltelefon marketinges felhasználásával sem nagyon találkoztak még. Az online piacon folyó vizsgálatok közül kiemelte, hogy eljárást indított a magát Magyarország legnagyobb online könyváruházának reklámozó Bookline ellen, és miután kiderült, hogy tényleg az, abbahagyták a vizsgálódást. A versenyhivatal emellett intenzíven ellenőrzi a légitársaságokat, különösen a fapadosokat, miután azok nemcsak reklámoznak, értékesítenek is az interneten.
A megtévesztésről a versenyhivatali szakértő azt mondta: ez esetenként könnyen kézzelfogható – ha például egy egzotikus fűszatyorról egy reklámban azt mondják, 250 forintba kerül, valójában viszont 350-ért adják –, máskor viszont értelmezés kérdése, mi a megtévesztés, és mi nem. Az eljárás alá vont ügyfelek szerint a GVH azt gondolja, a fogyasztók hülyék, a GVH szerint az ügyfelek azt feltételezik, hogy a fogyasztók elolvassák a szerződések minden oldalát, és minden kisbetűs részt – mondta Balogh Virág.
Hülyék vagyunk
A gerillamarketingről előadó Kovács Tamás és Bakács Tibor Settenkedő szavaiból az derült ki, valamilyen szinten tényleg hülyék vagyunk. Szexi, vonzó, csinos nőkkel gyakorlatilag bármit el lehet adni, ha nem tudatosul bennünk, hogy azok a nők reklámok szereplői. Felidézték, hogy annak idején, az első egypixeles fényképezővel felszerelt mobiltelefont elkészítő cég hatvan szőke szépséget bízott meg, hogy kezdjen el ügyetlenkedni a telefonnal a New York-i cityben, és kérjen segítséget az ott járkáló üzletemberektől.
Az ötlet – ami a gerillamarketing alapjának számít – bejött, a telefonból három hónap alatt háromszor annyit adtak el, mint amennyit egy hagyományos marketingkampánnyal eladhattak volna. A megoldást hazánkba is adaptálta a Zwack Nyrt., az egyik fiataloknak szóló röviditaluk kampányában nyolc dekoratív lány járkált nagyobb szórakozóhelyekre, mintha lánybúcsút tartana. Az egyik lány az álbulizás közben az asztalra pattant, és azt mondta, leveszi a pulóverét, ha legalább tíz férfi vásárol az adott italból. Néhány körön belül a lány tényleg levetkőzött, míg a rövidital a menet közben országossá váló, több lánycsoportot is felvonultató kampány során gyorsan ismertté vált.
Nem csodafegyver
A gerillamarketing lényege, hogy a fogyasztó úgy találkozzon a hirdetéssel, hogy a dolog ne tűnkön hirdetésnek. Egy felmérés szerint ugyanis egy nap egy átlagamerikai minimum 3000 reklámot tapasztal, amiből azonban csak 24-et jegyez meg részletesen, és abból is csak négyre reagál. Arra azonban mindenki felfigyelt, amikor a 2004-es olimpia előtt és alatt egy civil szervezet azt reklámozta, hogy a Nike cipőt használó sportolók jogosulatlan versenyelőnyre tesznek szert, mert cipőik sokkal jobbak, mint az ellenfeleikéi – csak a versenysorozat végén derült ki, hogy az akció mögött maga a Nike állt.
A gerillamarketing sem csodafegyver – figyelmeztették a szakértők a konferencia résztvevőit. Példaként említették, hogy néhány éve az MLSZ felkérte őket, próbálják a magyar focit népszerűsíteni gerillás eszközökkel. "Van azonban egy fizikai határ, ha kikapunk Katartól, Máltától, Ciprustól, akkor nincs az a marketinges, aki el tudná adni a magyar focit" – mondta Bakács Tibor Settenkedő. Ehhez az egész magyar focit kellene megváltoztatni, méghozzá – ha elnyerjük a 2012-es Eb rendezésének a jogát – öt év alatt. "Na, akkor leszünk igazán bajban" – fogalmazott Bakács.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
