További Magyar cikkek
Negyedik alkalommal rendezett elektronikus kereskedelmi konferenciát a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért. A szervezet tanácskozásán ezúttal elsősorban azzal foglalkoztak, hogy a magyarországi e-kereskedelem – amely mostanra már 1400 e-boltot jelent – hogyan tud túlllépni a határokon, és milyen kormányzati támogatásokban reménykedhet az ágazat. A vevők még mindig bizalmatlanok, főleg, ha fizetni kell. Az állam tervezi az elektronikus közbeszerzés fejlesztését, a külföldi piacra lépőknek pedig vigyázniuk kell a túl jó ajánlatokkal.
Szépen növekszik az elektronikus kereskedelem Magyarországon, mára a piac stabillá vált, kiszámíthatóan működik, mondta az e-kereskedelemről szervezett konferencia megnyitójában Bőgel György, a szervező Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SZEK) elnöke. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel kicsi az ország, behatároltak a hosszabb távú fejlődési lehetőségek. Ezért választották a konferencia központi témájának azt, hogy hogyan lehet kilépni az országhatárokon túli piacokra.
Szabad verseny önkorlátozásokkal
A gazdasági tárca infokommunikációs osztályának a vezetője, Solymár Károly előadásában még arról beszélt, hogyan lehet a meglévő keretek között fejleszteni az ágazatot. A minisztériumi szakértő szerint az elektronikus fizetések aránya nagyon alacsony, amin változtatni kell. Elismerte, a minisztériumban nem látják még, hogy szabályozási eszközökkel hol lehetne hatékonyan beavatkozni.
Ugyanakkor az állam közvetlenül is – és nemcsak támogatásokkal – fejlesztheti az e-kereskedelmet, Solymár Károly példaként említette az elektronikus közbeszerzést. Ez egy olyan fejlesztendő terület, amelyen az első lépés a fordított aukciók, az elektronikus árlejtés bevezetése lesz, amely nemzetközi tapasztalatok szerint akár 15 százalékkal is csökkenheti az árakat. Ezt a lehetőséget a közbeszerzési törvény már tartalmazza, a komány a részletszabályokat várhatóan a nyáron fogadja el, és 2008-tól indulhatnak az uniós irányelveknek megfelelő elektronkus közbeszerzések – mondta a szakértő a kérdésünkre.
Az állam feladatai között említette még az osztályvezető az ágazat támogatását, amelyre a második fejlesztési terve gazdasági operatív programjaiban lesznek pályázati lehetőségek, valamint a fogyasztói panaszok kezelését. Ez utóbbiról úgy fogalmazott: a jogalkotó minimális szintet állapít meg, de önkéntes alapon, egy magatartási kódex szintjén megmondhatja a piac, hogyan kell kezelni a fogyasztókat.
Hihetetlen bizalmatlanság
A fogyasztók problémáinak kezelése azért is fontos a szektor számára, mert Magyarországon még mindig nagyon alacsony az interneten vásárlók aránya. A kiskereskedelmi forgalom 0,8-0,9 százalékát jelenti az elektronikus kereskedelem, míg az EU15-ökben 1,7-1,9 százalék ez az arány, bár az egyes országok között ott is jelentős különbségek vannak – mondta Kis Gergely, a GKIeNet Kft. ügyvezetője.
A cég felméréseiből kiderül, hogy a piacon nagyjából 1400 elektronikus áruház van, közülük a legnagyobb 20 viszi el a forgalom 80 százalékát. A legnépszerűbb termékek: élelmiszer, könyv, irodaszer, IT-eszközök, telekommunikációs eszközök és ruházat. Emellett fontos szereplője az e-gazdaságnak a turizmus és a szexipar is, de ezek fogyasztási adatait nagyon nehéz mérni, mondta Kis Gergely. Utóbbiról egy nemzetközi felmérés adatait közölve kérdésünkre azt mondta: másodpercenként nagyjából 530 ezer forintnak megfelelő pénzt költenek a netezők szexipari termékekre és szolgáltatásokra.
Mivel a magyarok háromnegyede nem beszél nyelveket, a szakértő szerint a magyar nyelvű webnek van lehetősége Magyarországon terjeszkedni, a következő öt évben várhatóan elsősorban a női vevők aránya fog megugrani. A legnagyobb problémát ma már nem az jelenti, hogy nem netezünk elegen – hiszen vagyunk egymillióan –, hanem az, hogy a netezők nem akarnak vásárolni. Főleg az elektronikus fizetés iránt vagyunk bizalmatlanok: tavalyi adatok szerint a netes vevők 92 százaléka utánvéttel, 6 százaléka átutalással fizet, és csak 2 százalékuk választja a bankkártyás fizetés lehetőségét.
Nem jó, ami nagyon jó
Azoknak, akik nemcsak a hazai versenyben akarják megméretni magukat, a külföldi piacra lépéskor számos feladatra és veszélyre kell felkészülniük – mondta Spányik Péter, az ITDH üzletfejlesztési igazgatója. A feladatok közé sorolta a marketinget, példaként említve: az, hogy a magyar bor jó, nem érdekel senkit a világban, ha nincs megfelelően marketingelve.
A veszélyek között a szakértő arra figyelmeztette a konferencia résztvevőit, hogy a legjobbnak tűnő ajánlatok általában nagyon rosszak. Vannak például kínai cégek, amelyek azzal az ajánlattal jönnek Magyarországra, hogy keresnek a magyar áruknak kínai piacot, nem is kérnek ezért pénzt, csak azt, hogy a magyar cég utazzon el Kínába. Amikor már ott vannak a magyar üzletemberek, közlik, hogy még 3000 eurót kérnek, hogy összehozzák a vevővel, de a tapasztalat az, hogy ha valaki ki is fizeti a háromnegyed millió forintot, vevő akkor sincs.
Veszélyes az is, ha egy hagyományosan meglévő partner, akivel jó üzleti kapcsolatban vannak, a megszokott rendelés 10-15-szörösét adja fel. Ez általában csődközeli helyzetet jelent, amikor a vevő "meglép" a pénzzel, és az exportőr csak reménykedhet abban, hogy egyszer hozzájut a pénzéhez vagy annak egy részéhez. A szakértő szerint ezekre a veszélyekre nemcsak a hagyományos gazdaság, hanem az e-kereskedelem szereplőinek is fel kell készülniük.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
