Nem elég a konvergenciaprogram, reformok is kellenek

Politikai nyomást jelent a magyar hatóságokra az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek ismételt ajánlása a túlzott államháztartási hiány leszorítására - jelentette ki Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi felelõse keddi luxembourgi sajtótájékoztatóján, azt követõen, hogy a miniszterek elfogadták a magyar konvergenciaprogramot és a deficitkiigazítási tervet, s azok következetes végrehajtására szólítottak fel. Eero Heinaluoma finn pénzügyminiszter, az ülés elnöke kijelentette, az EU-tagországok gyors, határozott és fenntartható intézkedéseket várnak Magyarországtól a hiány csökkentésére. Mindketten megerõsítették, hogy a bizottság és a pénzügyi tanács folytatja a magyar helyzet szoros figyelemmel követését.

A bizottság féléves határidõt szabott strukturális reformokról történõ beszámolásra.

Áprilisra konkrétumok

Áprilisra azt kell látni és az unióval láttatni, hogy a konvergenciaprogramban ma kibontatlanul szereplõ reformtervek pontosan milyen intézkedéseken keresztül valósulnak meg, és milyen hatással járnak a költségvetésre - mondta az Indexnek Rácz Margit, a MTA Világgazdasági Kutatóintézetének szakértõje. Hangsúlyozta: a jelenlegi, az idei évre várt 10,1 százalékos deficit olyan kirívóan magas az uniós országok között, hogy indokolt az unió kiemelt figyelme. A túlzott deficit kialakulása esetén valamennyi EU-tagország ellen indul eljárás, de büntetés - akár pénzbüntetés - a stabilitási és növekedési paktum alapján csak az eurózóna tagországaira róható ki.

Ebbõl adódóan április 10-ére, az uniós pénzügyminiszterek akkori tanácskozására azt kell Brüsszel tudomására hozni, hogy az addigra részleteikben is kibontott strukturális reformok mekkora állami pénzek felszabadításával járnak, illetve hogy az így kiesõ pénzeket milyen forrásból pótoltatná a kormány a rendszerek mûködõképességének fenntartására. Ez azért is nehéz feladat, mert más, nálunk kisebb költségvetési hiánnyal küszködõ országok példája is mutatja: a hiány becslése nehéz, mert függ az ugyancsak nehezen kalkulálható gazdasági növekedés mértékétõl (állandó összegû hiány növekvõ GDP mellett egyre alacsonyabb százalékot ad), s a strukturális reformok várt hatásának elõrejelzése is nehézkes.

Teherbíró képesség

Utóbbi kérdésben döntõ lehet az állampolgári reakció is, amelyet ma még nehéz elõre jelezni: az emberek számára egyelõre nyitott kérdés, hogy több pénzért valóban jobb szolgáltatást kapnak-e majd például az egészségügyben vagy az oktatásban, és az sem egyértelmû, hogy a megszorítások hatása nyomán mekkora a gazdasági teherbíró képesség. Rácz Margit azt ugyanakkor leszögezte, a konvergenciaprogram fogadtatásából is látszik, hogy az adóemelések, a megszorítások a jelenlegi helyzetben Brüsszel szerint sem megkerülhetõek.

Egyelõre csak elméleti lehet a felvetés, és az unió még soha nem is élt ilyen szankcióval, de elképzelhetõ a kohéziós alapokból folyó uniós támogatások - akár részleges vagy idõleges - elzárása abban az esetben, ha Magyarország áprilisra nem tudja a pénzügyminiszterek tanácsának megfelelõen a reformelképzeléseket, illetve a már addig végrehajtott lépéseket bemutatni - mondta az Index kérdésére Rácz Margit. A kohéziós alapot létrehozó uniós szabályok ugyanis kifejezetten rendelkeznek arról, hogy ezek az összegek hiánycsökkentésre nem fordíthatóak.

Örült a forint

Közel egy hónapja, szeptember 15-én és 18-án volt utoljára ilyen erõs a forint, az euró ára a 270-es szintig csökkent. Az erõsödés reggel óta tartott, Hegedûs Csaba, az IEB elemzõje szerint a konvergenciaprogramnak köszönhetõen: bár a várt döntés született Brüsszelben, ezt akkor is pozitívan értékelte a piac. Kisebb, de ugyancsak pozitív hatást gyakorolhatott, hogy a külkereskedelmi mérleg kedvezõbb lett a vártnál. Az Index kérdésére, hogy a tegnap este közzétett, a vártnál ugyancsak kedvezõbb szeptemberi hiányadat nem segítette-e szintén a forintot, Hegedûs Csaba jelezte: e tekintetben óvatosnak kell lenni, ugyanis ez nem jelenti azt, hogy az év végére is kedvezõbben alakul a tervezettnél a hiány.

A szakértõ szerint további erõsödés nem várható, a 270-es szint áttörése legfeljebb napon belül várható, tartósan azonban nem, sõt a gyengülésre nagyobb az esély. A több kockázati elem közül elsõsorban a várható leminõsítések járhatnak negatív hatással.