Szilárda
-2 °C
7 °C

Sötéten látják a jövőt a könyvvizsgálók

2006.11.14. 11:04
A nagy cégek csõdje esetén a keletkezett kár nincs arányban azzal, amit könyvvizsgálódíjként kifizetnek, miközben az auditornak korlátlan felelõssége van. Emiatt a piacon lévõ négy nagy egyike öt éven belül megszûnhet - prognosztizálták egy sajtóbeszélgetésen. Egy az Európai Unió megbízásából készített tanulmány szerint az auditori felelõsséget korlátozni kellene. Görögországban például a legfõbb bíró éves bérének ötszöröse lehet a könyvvizsgálói felelõsség maximuma.

Tévesen értelmezik a könyvvizsgálókat alkalmazó cégeknél és a közvéleményben is az auditorok feladatát. A könyvvizsgáló ugyanis nem felelõs egy cég pénzügyi beszámolójáért, sem annak egyes részeiért, holott korlátlanul felelõs a beszámolóról készített jelentésért - mondta Gion Gábor, a Deloitte partnere a társaság keddi sajtóbeszélgetésén.

Korlátlan felelõsség érdemi beleszólás nélkül

Ennek ellenére a legtöbb esetben, amikor egy auditorral szerzõdött nagyvállalat csõdbe jut, a könyvvizsgálót is bevonják az eljárásba, holott az auditorok valójában nem felelnek a cég tevékenységéért. Gion Gábor ezt azzal magyarázta, hogy ha csõdbe megy egy cég, vissza kell szedni a befektetõk pénzét. Ilyenkor az egyetlen, akinek a becsõdölt cég közelében pénze van, az a könyvvizsgáló.

Holott az auditoroknak a vállalati döntéshozatalba nincs beleszólásuk, csak egy korábbi idõszakról készített beszámolót véleményeznek jelentésükben. Gion Gábor példaként említette az Enron-csõdöt: az Enron-részvények már azelõtt elkezdtek esni, hogy a vitatott könyvvizsgálói jelentések megjelentek volna. Ennek ellenére a botrányt nem úszta meg az Enron auditora, az Arthur Andersen, amely az emiatt meg is szûnt.

Auditált cég csõdjébõl auditorcsõd

Hasonló sorsra juthat a megmaradt négy nagy (big four) könyvvizsgáló, a Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers egyike is, méghozzá öt éven belül. Ezt egy az Európai Unió megbízásából készített, kedden bemutatott tanulmány prognosztizálja. A tanulmány szerint ennek a legfõbb oka - és ebben a szakértõk, Gion Gábor és Simor András, a Deloitte elnök-vezérigazgatója is egyetértettek a dokumentum készítõivel - a könyvvizsgálók már említett korlátlan felelõssége.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a könyvvizsgált cégeknél keletkezett kár ráadásul nincs arányban azzal, amit az auditor a korlátlan felelõsségû tevékenységért díjként kap. A tanulmány szerint a könyvvizsgálói perekben a perértékek öt százalékára sincs ugyanis biztosítási fedezet.

A Deloitte szakértõi szerint több szempontból is káros hatása lenne annak, ha a big four egyike megszûnne. Az ügyfelek, fõleg a tõzsdei cégek - ez az Arthur Andersen-ügy tapasztalata - a maradék három egyikét választanák, amely azoknál rövid távon jelentõs kapacitáshiányt fog eredményezni. A túlterheltség hibákat eredményezhet, ami akár újabb cég megszûnését is kiválthatja.

Limitált felelõsség kellene

A szakértõk szerint a megoldás a felelõsség korlátozása lenne. Lehetne a felelõsséget arányosítani, ebben az esetben egy csõdeljárás esetén azt állapítanák meg, hogy a könyvvizsgáló mennyiben járult hozzá a kárhoz. A másik lehetõség az, hogy konkrét összeghatárban szabják meg a felelõsséget. Az Európai Unió öt tagállamában van ilyen összeghatár, Belgiumban és Ausztriában 12 millió, Németországban 4 millió, Szlovéniában 150 ezer euró, míg a görög szabályozás szerint vagy éves auditdíj, vagy a legfelsõbb bíróság elnöke éves bérének ötszöröse.

Az átfogó európai uniós szabályozás a most elkészült tanulmány hatására várható. Elképzelhetõ, hogy Brüsszel nem az unió minden tagállamára kiterjedõ jogszabályt alkot, hanem az egyes országokra bízza a korlátozás módját és mértékét. A Deloitte szakértõi nem tudnak arról, hogy Magyarországon terveznék az auditori felelõsség limitálását.

Jelenleg a számviteli fegyelem megsértése büntetõjogi kategória hazánkban, bár sokszor nem kellett alkalmazni. Egyetlen nagyobb szabású olyan eljárás indult - a Postabank-per -, amelyben a könyvvizsgáló felelõsségét is firtatták. Emellett a Transelektro-ügyben terveztek eljárást a könyvvizsgáló felelõsségének megállapítására, de az állami tulajdonú fejlesztési bank végül megelégedett etikai vizsgálat elindításával.