Milliárdokkal tartozik nekünk a világ

Nagyjából a felére csökkent 2003 és 2005 között a központi költségvetés külfölddel szembeni követelése. A kormányhitelekből származó követelésállomány a 2002. végi 45,6 milliárd forintról 2003 végéig 60,2 milliárd forintra emelkedett, a következő évben azonban 29,1 milliárdra csökkent. Az utolsó ismert adat a 2005-ös, amely szerint 27,01 milliárd forintot várt a központi költségvetés külföldi államoktól.

Az oroszok a kormányhitelek élén

Az adóslista élén minden évben Oroszország végzett, bár a 2003-as 22,3 milliárd forintnyi (teljes egészében lejárt és a 2004-ben elfogadott zárszámadási törvény szerint kétesnek minősített) tartozását 2005 végére 11,76 milliárdra mérsékelte. A lista második helyén Kuba szerepel, amely a már 2002-ben meglévő 3,78 milliárd forintnyi adósságát egy fillérrel sem tudta csökkenteni, sőt tartozása 129 millióval 3,91 milliárdra nőtt.

Több mint 2 milliárddal tartozik hazánknak Albánia – a balkáni országtól 2002-ben még csak 546,7 millió forintot követeltünk, 2005 végén már 2,42 milliárdot –, valamint Szudán, amely 1,15 milliárdról növelte tartozását 2,33 milliárdra. A pénzügyminisztérium múlt évről származó 2005-ös adatai szerint – a tárca tájékoztatása szerint ennél frissebb idén nyáron, a tavalyi zárszámadási törvény megalkotásakor lesz – több mint 1 milliárdos adóssága volt Etiópiának és Kazahsztánnak is.

Eladtuk a kazahokat

A tavalyi zárszámadási törvény indoklása szerint 2005-ben a költségvetésnek 116,4 milliárd forintja származott az úgynevezett adósságszolgálati bevételekből, vagyis a követelések tőke- és kamatbevételeiből (a pénz túlnyomórészt belföldi követelésekből származott). A külföldiektől származó tőkebevétel 7,8 milliárd forint volt. Törlesztett adósságából – vagy kifizette annak teljes összegét – Jemen, Tanzánia, Nicaragua és Törökország.

Emellett az utolsó adatok szerint 1,98 milliárdos kazah adósságot hazánk tavaly februárban értékesítette. A kazah állam által el nem ismert gázkövetelések a PM akkori tájékoztatása szerint abból az időből származnak, amikor Magyarország a kilencvenes évek elején, a Szovjetunió felbomlását követően is folytatta a jamburgi egyezményben meghatározott együttműködést, és további létesítmények készültek magyar részvétellel.

Nagylelkűek voltunk Irakkal

Ugyancsak a múlt évhez kötődik az iraki adósság nyolcvan százalékának elengedése, amiről a Párizsi Klub és az iraki kormány között 2004-ben kötött megállapodás alapján döntöttünk. Ez 184 millió dollárnyi (akkori árfolyamon számolva nagyjából 40 milliárd forintnyi) tartozás elengedését jelentette. A közel-keleti ország adóssága így 46 millió dollárra (mai árfolyamon 8,74 milliárd forintra) csökkent.

Ez az adósság nem véletlenül nem szerepelt a kormányhitelek listáján: az ugyanis – a PM tájékoztatása szerint az iraki szállításokhoz kapcsolódó exporthitel-biztosítás miatt – külön törvényi rendelkezés alapján a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) kezelésében volt. A magyar államnak a kormányhitelek mellett a Mehib kezelésében is van külföldi országokkal szemben fennálló követelése.

A száz százalékban állami tulajdonú cég – amelyen az ÁPV és az MFB osztozik – a magyar exporttevékenység ösztönzése érdekében vállal különféle hitelbiztosításokat. Jelenleg úgynevezett egyedi ügyletekből 4,9 millió eurónyi és 6,7 millió dollárnyi lejárt követelést tartanak nyilván, míg az úgynevezett teljesf orgalmú ügyletekből további 13 823 dollárnyi és mintegy 50 ezer eurónyi adósságot kezelnek, derült ki a kérésünkre kiadott adatokból.

Mozambik a Mehib-lista élén

Az egyedi ügyletek listáján hét ország szerepel (a Mehib minden országnál a tőkekövetelésekről adott tájékoztatást). A legnagyobb tétellel, 3,9 millió euróval Mozambik vezet, Nicaragua és Törökország 2,4-2,4 millió dollárnyi adósságot halmozott fel, de a horvát követelések is meghaladják az 1 millió eurót, míg a szerb és montenegrói adósság 1 millió dollár közelében van.

A teljes forgalmú ügyletek listáján Fehéroroszország 13 823 dollárral, Macedónia, Ukrajna és Szerbia (még Szerbia-Montenegróként) összesen mintegy 50 ezer euróval szerepel. A két ügylettípusból dollárban és euróban összesen nagyjából 2,5 milliárd forintnyi követelése van hazánknak. Ebben már nem szerepel a nyolcvan százalék eladása után megmaradt iraki adósság, mert azt már értésítette – hivatalos megfogalmazásban engedményezte – a Mehib.

A Mehib által nyilvántartott követelések

Országok	Tőkekövetelés devizában	Tőkekövetelés millió forintban*
Algéria	118 369 USD	22,5
Mozambik	3 925 271 EUR	961,7
Nicaragua	2 457 777 USD	466,9
Törökország	2 442 342 USD	464,1
Egyiptom	565 250 USD	107,4
Horvátország	1 035 481 EUR	253,7
Volt Jugoszlávia	964 555 USD	183,3
Fehéroroszország	13 823 USD	2,6
Macedónia	4742 EUR	1,2
Ukrajna	9000 EUR	2,2
Szerbia(-Montenegró)	36 362 EUR	8,9

* 190 forint/dollár és 245 forint/euró árfolyamokon számolva

Az egyedi ügyletekkel kapcsolatos tőkekövetelések behajtásában az elmúlt három évben jelentős eredményeket ért el a Mehib. Három éve még Irak (121 millió dollárral), Nigéria (13,5 millió dollárral) és Oroszország (10,9 millió dollárral) voltak a legnagyobb adósok. Ezt az összesen mintegy 28 milliárd forintnyi adósságot azonban – részben a tartozás elengedésével – sikerült rendezni.

Emellett Nicaragua 2004-ben kérte 8,7 millió dollárnyi (1,6 milliárd forintnyi) tőketartozása, valamint az ügyleti és késedelmi kamatok átütemezését. Az átütemezés keretében végrehajtott adósságcsökkentés eredményeként csökkent a követelés összege 2,45 millió dollárra, amelyet a nicaraguai fél folyamatosan törleszt, közölte a Mehib.