Mélyponton a külkereskedelmi mérleg

A KSH elemzése szerint tavaly az export értéke nyolc százalékkal növekedett. Az első félévi stagnálást követően az év utolsó negyedében az export növekedése meghaladta az importét, amely éves szinten tíz százalékos forgalombővülést könyvelhetett el. A forint árfolyama az év során kismértékben, egy százalékkal gyengült, ami az euróhoz viszonyított négy százalékos leértékelődésből és a dollárhoz mért 13 százalékos erősödésből adódott.

Romló tendencia

A külkereskedelmi mérleg csaknem egész évben romló tendenciát mutatott. 2003. évben az importra jutó export értéke 89,9 százalékos volt, ez a megelőző két évhez viszonyítva a legalacsonyabb arány. Az arány azonban az év közbeni folyamatoknak köszönhetően folyamatosan változott, javult, az első félévi 89,2 százalék után a harmadik negyedévben 89,7 százalékra, majd a negyedik negyedévben 91,4 százalékra emelkedett.

A több mint hatvan százalékos részesedéssel bíró gépek és szállítóeszközök kivitele 11 százalékkal nőtt. Ezen belül a legjelentősebb tétel, az 1630 milliárd forint forgalmat jelentő híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek forgalma 19 százalékkal bővült, jelentős mértékben az exportált mobiltelefonok számának közel ötven százalékos növekedésének köszönhetően. Személygépkocsikból ugyanakkor 12 százalékkal kisebb, mintegy 340 milliárd forint értékű export valósult meg. A kivitel nem egész hét százalékát jelentő élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport termékeiből négy százalékkal nagyobb értékű forgalmat bonyolítottunk le a 2002. évhez képest.

Kell a gyógyszer

Az import több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalma kilenc százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, amelyen belül a fogyasztási célú importunkba sorolható személygépkocsik forgalma több mint negyedével nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A számítógépeket és azok részegységeit jelentős értékben tartalmazó irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések behozatala 17 százalékkal mérséklődött. A feldolgozott termékek behozatala tíz százalékos növekedést mutat, amelyen belül a legnagyobb értékkel, 56 milliárd forinttal a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek forgalma nőtt.

2003-ban a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege mintegy háromszázmilliárd forintos mérlegromlást mutat a 2002. évihez képest; a deficit 1130 milliárd forintot tett ki. A hiány növekedésében a fejlődő országokkal folytatott kereskedelem alakulása volt a leginkább meghatározó tényező, mely esetben az import bővülése hat százalékkal haladta meg az export nyolc százalékos növekedését, amelynek következményeként egyenlegünk 191 milliárd forinttal vált kedvezőtlenebbé.

A fejlett országokba feladott termékek értéke öt százalékkal, az onnan behozottaké pedig nyolc százalékkal nőtt, amelynek következtében aktívumunk 121 milliárd forinttal mérséklődött. Ausztria és Olaszország esetében ugyanakkor a kereskedelmi mérleg javulása volt tapasztalható, az export 21, illetve kilenc százalékkal bővülésére visszavezethetően. A Szlovákiába irányuló kivitelünk - elsősorban a 125 százalékkal bővülő gépexportunknak betudhatóan - közel másfélszeresére bővült.