Az ÁSZ-szal hadakozik a MÁV

A MÁV szakmailag több ponton vitatja az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a vasúti közlekedés korszerűsítésének ellenőrzéséről a napokban nyilvánosságra hozott jelentésének egyes megállapításaival - mondta Heinczinger István vezérigazgató a sajtó képviselőinek.

MÁV Cargo eladás: nem történt törvénytelenség

A MÁV vezetői szerint a teherfuvarozást végző MÁV Cargo eladását a privatizációs törvény szigorú betartásával végezték, azzal kapcsolatban semmilyen büntetőeljárás sem folyik, a pályázat lebonyolítását és végeredményét egyetlen vesztes ajánlattevő sem kifogásolta. A cég felügyelő bizottsága, illetve a tulajdonos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) képviselői minden iratba betekinthettek, utóbbiak minden döntésben rész vettek.

A viszonylag gyors privatizációt az indokolta, hogy a vasúti áruszállítás piaca 2007. január 1-jétől egy teljesen nyitott versenypiaccá vált. Mivel sem az anyacég, sem a tulajdonos állam nem képes a szállítási ágazat versenyképességét biztosító beruházások finanszírozására, ezért gazdasági kényszer volt annak egy tőkeerős tulajdonosnak történő mielőbbi értékesítése. Heinczinger szerint egyébként az európai tendenciák azt mutatják, hogy a kisebb nemzeti vasúti teherszállítókat a nagyok vásárolják fel. Pl. a belga, a holland és a dán céget a Deutsche Bahn vette meg.

Az ÁSZ által vitatott, a vevő konzorciumnak adott a pályahasználati díj emelése esetén beváltható garancia lehívásának lehetőségét kizárta, mivel a magyar pályahasználati díjak az uniós átlaghoz képest magasak. A további emelés esetén a nemzetközi teherforgalom elkerülné Magyarországot (ahogy ezt ma részben teszi is, Szlovákiát keresztezve), ezért 2010-ig a jóváhagyott díjszabás keretei között nem lehetséges.

A tehervagonoknak a MÁV Cargonak 1, azaz egy forint plusz áfa könyv szerinti értéken történő átadását a cég akkori könyvvizsgálója is rendben lévőnek találta. Ez a névleges ár csak technikai jellegű, mivel a működőképes, de már idős koruk miatt számvitelileg teljesen leirt vagonok átadását nulla értéken történő apportját a könyvelők "nem szeretik". A könyv szerinti átadást egyszerűsége miatt választották, az megfelel a számviteli törvény előírásainak.

Borsik János megkérdezte

A saját szakszervezetének újságját képviselő Borsik Jánosnak, a Mozdonyvezetők Szakszervezete elnökének a pályázat elbírálási feltételeit firtató kérdésére a privatizációs folyamatot irányító Dióssy Gábor, a MÁV-Cargo volt elnöke kifejtette, hogy a nyertes konzorcium a dolgozókkal szemben olyan gáláns, kötelező érvényű ajánlatot tett a dolgozók felé, hogy azt az érdekképviseletek is megelégedettséggel vették tudomásul.

Dióssy kiemelte, hogy a 102,3 milliárd forintos vételár mellett a győztes konzorcium további 43 milliárd forintos fejlesztést vállalt, amit csak tőkeemeléssel vagy tulajdonosi hitellel finanszírozhat. A magyar államot nem terheli meg az ügylet, mert a konzorciumban résztvevő többségi állami tulajdonban lévő GySEV nem lett tulajdonos, csak üzletileg megfelelő esetben gyakorolhatja vételi opcióját a MÁV Cargo részvényeinek 25 százaléknyi részére. Igy nem szorul állami segítségre, mivel a vételár kifizetése nem őt, hanem partnerét, az osztrák vasutat terheli.

Dr. Podonyi László, az ÁSZ igazgatóhelyettese jelezte, hogy nem állították azt, hogy a cég eladása törvénytelen volt. A privatizációt egyszerűen rosszul előkészítettnek tartják. Az értékmeghatározásnál nem vették figyelembe, hogy nem egy gazdasági társaságot, hanem egy egész, növekedés előtt álló piacot értékesítenek. Az útdíjak emelése következtében a vasúti teherforgalom növekedése várható, ami nem lett beárazva. Az aláirt szerződésben foglalt feltételek a MÁV szempontjából visszalépést jelentenek az előzetes ajánlathoz képest. Hiányolta, hogy nem láttak kormány-előterjesztést a privatizáció mellett más alternatív megoldási lehetőségekről.

Büntetőeljárások

Dr. Neumann Mária, a MÁV jogi igazgatója az ÁSZ jelentésben szereplő büntetőügyekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a MÁV által, hűtlen kezelés gyanújával kezdeményezett eljárásokat az igazságszolgáltatási szervek bűncselekmény vagy bizonyíték hiányában rendre megszűntették. Egyébként az ÁSZ a vizsgálódás során nem tett konkrét büntetőfeljelentést, csak konzultált a nyomozásokat végző szervekkel.

Ingatlanügyek

A jelentés elmarasztalta a MÁV ingatlangazdálkodását is. A területet az ingatlanok és a felépítmények tulajdonjogi rendezésének hiánya, az áttekinthetetlen ingatlanvagyont terhelő korlátozások, az ingatlangazdálkodást érintő gyakori koncepció- és vezetőváltás jellemzi. Pl. egy Nyugati Pályaudvar melletti 3,25 milliárd forintos ingatlan értékesítésnél a MÁV hibájából a kizárt vevő 27 milliárd forint, az új vevő 17 milliárd forint kártérítési igényt jelentett be.

A MÁV jogi igazgatója az utóbbi eset kapcsán azt mondta, hogy a két vevő nem érvényesítette kártérítési igényét, így nem történt károkozás. Emiatt a MÁV-nak az ügyben tett büntetőfeljelentését az eljáró hatóság bűncselekmény hiányában megszűntette. Dr. Podonyi László ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy tudomásuk szerint a kártérítési perek még nincsenek lezárva, ezért értelemszerűen az igények érvényesítése sem történhetett meg.

A MÁV vezérigazgatója szerint a cég ingatlanvagyonának felmérése, a szükséges informatikai háttér kiépítése folyamatban van, 2009-ben tudják lezárni. A cég vagyona 37 ezer ingatlanból áll. Gondot jelent, hogy a MÁV, a korábbi Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság és a földhivatali nyilvántartások nem egyeznek meg. A vasút működéséhez nem kapcsolódó földterületeket értékesíteni fogják.

Az ÁSZ képviselője a vizsgált időszakra (1993-2007) vonatkozóan nem lát a cég ingatlangazdálkodásában javulást, az ingatlanok értékesítési árai és a tényleges piaci árak között jelentős különbségek lehetnek. De megemlítette, az ingatlanmenedzsment a közelmúltban ugrásszerűen javult.

Kevés pénz, sok szórás, utazási iroda

Az ÁSZ igazgatóhelyettese szerint a MÁV gazdálkodását az első számvevőszéki vizsgálat, azaz 1993 óta folyamatosan jellemzi az alulfinanszírozottság és meglévő források egyszerűen rossznak minősíthető felhasználása. A kormányzati ciklusok csak rontottak a helyzetet, a választási éveket követően az aktuális kormányok mindig visszafogták a vasúttársaság támogatását. Kiemelendő pozitívum, hogy a hitelfelvétel teljesen átláthatóvá vált.

Végül Dr. Podonyi idézett egy véleményt, mely szerint "a MÁV-Start csak egy utazási iroda, vagyona nincs." A MÁV vezérigazgatója szerint a cég közszolgálatot lát el és 62 milliárd forintos könyv szerinti vagyonnal rendelkezik. Ez egyébként érdekes módon majd duplája a most értékesített és nyereséges MÁV Cargoénak.