Árpád
-1 °C
9 °C

Mennyire csóró a magyar?

2004.10.03. 16:57
Németországban közel félmillió, nálunk kilencvenezer forint a havi átlagkereset. Ám ez önmagában nem jelent túl sokat. A fizetésekből levontuk hát a megélhetési költségeket mindkét országban, és megnéztük, hogy a fennmaradó összegből mennyi idő alatt lehet összegyűjteni az autóra, lakásra, bútorra vagy éppen nyaralásra valót.
Júliusban érkezett meg a német statisztikai hivatal tájékoztatója, mely szerint átlagosan bruttó 3890 eurót, azaz havonta 810 ezer forintot kerestek a németek a tavalyi évben. Nem sokkal később kijött a KSH aktuális statisztikája is, mely arról számolt be, hogy a hazai bruttó keresetek megközelítették a 142 ezer forintot. Tehát a magyar munkás német társa közel hatszor annyi pénzt kap ugyanannyi munkáért.

Nézzük a nettót!

Vásárlói kosár egy hónapra, két főre
egy kiló margarin, 15 kiló kenyér, 15 liter tej, hat kiló paradicsom, hat kiló sonka, hét kiló krumpli, hat kiló karaj, kilencven liter ásványvíz, konzerv csemegeuborka, tíz kiló narancs, tíz kiló alma, két kiló gyors rizs, négy doboz cigaretta, hat kiló csirkemell, hatvan tojás, hat kiló ementáli, harminc üveg sör, egy liter napraforgóolaj, egy kiló cukor, egy kiló liszt, három liter mosószer, egy kiló kávé, egy tubus fogkrém, két flakon tusfürdő, egy flakon sampon.
Persze összehasonlítani a két keresetet a költségek ismerete nélkül hatásvadász húzás lenne. Ezért döntöttünk úgy, hogy kiszámítjuk, mennyi pénze marad egy német dolgozónak és magyar társának a havi rezsi, bevásárlás, miegymás kifizetése után. Ezután megvizsgáltuk, hogy megmaradt pénzéből mennyi idő alatt tudja összekuporgatni magának a nyaralásra, lakásra, autóra és még sok egyébre valót.

Az említett keresetek adózás előttiek, ha nettósítunk a német keresetből havi 1775 euró, vagyis 440 ezer forint, a magyar fizetésből pedig havi 92 ezer forint marad, ez már szabadon elverhető. A költségeknél, így a bevételeknél is két embert vettünk alapul.

Összeállítottunk egy vásárlói kosarat, ami két ember átlagos havi igényeit tartalmazza, a keretes részben fent megtalálhatók az összetevők. Persze a fogyasztás egyénenként változik, mégis, próbáltunk egy egészséges határon belül maradni.

Alig drágább

Első látásra érdekes volt, hogy kiadások tekintetében nincsen lényeges különbség a két ország között. Az élelmiszereket, tisztító- és tisztálkodó szereket tartalmazó lista végösszege Magyarországon 78 ezer forintot ért el. Ugyanez a bevásárlás az online bevásárlóközpontok szerint alig tizenöt százalékkal drágábban, 91 ezer forintért oldható meg Németországban.

Lényegesen, közel kétszer drágább a kenyér, a paradicsom, a krumpli és a tojás a régi EU-tag boltjaiban, mint nálunk. Valamivel olcsóbb a sonka, a csemegeuborka a kávé és a napraforgóolaj, ugyanakkor nincs lényeges különbség a tej, a karaj, a filézett csirkemell, az ásványvíz, a tisztítószerek valamint a gyümölcsök árában.

Nagyobb az eltérés a rezsi tekintetében: németországi informátorunk szerint két személynek nagyjából kétszáz euróból, azaz ötvenezer forintból jön ki egy hónap egy közepes méretű lakásban, Magyarországon ugyanez körülbelül harmincezer forint, persze az összeg egyéni perverziók függvényében változhat.

Spóroljunk!

Mindent összevetve kiszámíthatjuk, hogy havi megélhetésre Magyarországon nagyjából száztízezer forint megy el két embernek, átlagfizetésükből marad hetvenezer. Németországban száznegyvenezret költenek megélhetésre, marad közel hétszázötvenezer forint. Ezek után elkezdhetünk gyűjtögetni. Egy fiatal párnak ugye legelőször is lakásra van szüksége.

Egy Köln belvárosához közel eső, pár éves, jó minőségű, ötven négyzetméteres lakás ára nagyjából harminchárommillió forint, ugyanez Budapesten, egy nyolcadik kerületi, új építésű lakóparkban tizenhatmillióból hozható össze. Ha a megtakarításokat vesszük figyelembe, és feltételezzük, hogy a párocska az első időkben csak a lakásra tesz félre, akkor a német párocska három és fél év múlva lesz lakástulajdonos, a magyar fiataloknak ugyanez húsz évnyi munkájába fog kerülni.

Ha megvan a lakás, jöhet az autó. Megnéztük a gépkocsi árakat, lényeges eltéréseket nem tapasztaltunk, ha mégis, általában nálunk voltak drágábbak az autók. Egy közepesen felszerelt Skoda Fabia 2,6 millióba kerül Németországban, nálunk 2,8-ba. Mindez azt jelenti, hogy tőlünk nyugatabbra méltán nevezhetik használati eszköznek a gépkocsit, nálunk pedig féltve őrzött kincsként vigyáznak rá. Amíg ugyanis a német párnak három és fél hónapig tart összespórolni az autóra valót, az átlagos magyar párocskának ugyanerre negyven hónapig, azaz majdnem három és fél évig kell gyűjtenie.

Utánaszámolunk

Még szomorúbb a kép, ha a középosztályhoz passzoló középkategóriás autó árát vesszük alapul: míg nálunk egy Opel Vectra 5,8 millió forintba kerül, ugyanez a modell, hasonló felszereltséggel Németországban 5,2 millióból jön ki. Ha kicsit osztunk-szorzunk, kiderül, hogy a német férjnek csak hét hónapon kell spórolásra buzdítania párját, míg magyar társának hét évig kell ismételgetnie: "kitartás".

Megnéztük a berendezési tárgyak árát is egy bútorokat áruló svéd óriásvállalatnál (Ikea). Azt a konyhabútort, ami itthon 290 ezer forintba, azaz négy havi munkába kerül, Németországban 330 ezer forintért árulja a cég, erre az ottani fizetéseket figyelembe véve kevesebb, mint két hétig gyűjteni. A bőrkanapé itt is, ott is kétszázezerbe van, nálunk közel három havi munka, ott alig több, mint egy heti.

Ha kicsit utánaszámolunk, kiderül hogy manapság egy ötven négyzetméteres lakást berendezni Magyarországon konyha-, nappali-, fürdőszoba-, hálószoba és étkezőbútorral, felszerelni tévével, rádióval, videóval vagy DVD-vel, mikróval, hűtővel, miegymással körülbelül egymillió forintból hozható ki.

Nyaralás

Figyelembe véve, hogy az elektronikai termékek árában nincs jelentős eltérés, a bútorok pedig alig valamivel drágábbak Németországban, mint nálunk, egy ilyen összeállítás legfeljebb 1,2 millió forintból összehozható. Munkaidőre leosztva nálunk több, mint egy évig kell minden egyes szabad fillért félretennie az átlagpárocskának, míg Németországban másfél hónapig kell összébb húzni a nadrágszíjat.

Ha a lakást berendeztük, autónk is van, ideje elmennünk nyaralni. Megnéztük egy olyan utazási iroda kínálatát, mely mindkét országban képviselteti magát, majd kikerestük ugyanazt a kínálatot, ugyanazzal az indulási időponttal. Egy hét Tunézia repülővel két főre, félpanziós ellátással kétszáznegyvenezer forintba kerül Németországban, amiért ott hét napig kell dolgozni. Nálunk ugyanez az út 225 ezer forintba kerül, ami több, mint három havi spórolással hozható össze.

Ha feltételezzük, hogy mindkét páros egymás után és nem egyszerre gyűjt a dolgokra, ráadásul nem is költenek semmi másra, csak a megélhetésre, lakásra, középkategóriás autóra és lakberendezésre, magyarjaink 28 év alatt érik el azt, amire a német párnak alig több, mint négy év is elég.

Vannak szegények is

Hogy mégse legyen olyan szomorú a kép, figyelembe kell venni, hogy bár a napi fogyasztási cikkek nem lényegesen drágábbak Németországban, mint nálunk, a szolgáltatásokért sok esetben jóval többet kell fizetnünk. Itthon egy átlagos étteremben négyezer forintból megvan két főnek a vacsora, Németországban ugyanez legalább tízezer forintba kerül. Itthon egy elegáns kávézóban is lehet kapucsínót háromszáz forintért kapni, Németországban ugyanez legalább hatszáz forintba kerül.

Ráadásul a közel negyvenezer eurós átlagbér állítólag jó fizetésnek számít Németországban, az átlagot a vékony, de jól kereső felsőosztály dobja meg. Például az áruházi eladók alig keresik meg a havi 230 ezer forintot. Nettó.