Irén, Írisz
6 °C
15 °C

Leszavazták Járait

2004.09.27. 19:52
Nem fogadták el a kormánypártok Járai Zsigmond beszámolóját az MNB 2002-es és 2003-as monetáris politikájáról. A parlamentben jegybank elnök leszavazására eddig nem volt példa, de a lépésnek közvetlen jogi következménye nincs.
A múlt heti bizottsági, illetve plénum előtti viták után az Országgyűlés hétfőn elutasított Járai Zsigmond két beszámolóját: a koalíciós képviselők sem a jegybank tavalyi, sem pedig a 2002-es tevékenységéről szóló beszámolót nem fogadták el, míg az ugyancsak tegnap szavazásra került 2001-es beszámolót igen.

Járai az első, akit leszavaztak

Jegybank elnök leszavazására még nem volt példa Magyarországon. Az MNB-neka törvény szerint évente kell a parlamentnek számot adnia a monetáris politika alakításáról illetve saját gazdálkodásáról. Bár a szavazást követően indoklás még nem hangzott el, a koalíció nyilvánvalóan a korábban is többször támadott, a kormány szerint indokolatlanul magasan tartott kamatszint miatt nyomta a 'nem' gombot a szavazáskor. Ugyanakkor kormánypárti politikusok, köztük Draskovics Tibor pénzügyminiszter is többször Járai szemére hányták, hogy a jegybank az állami költségvetést érintő nyilatkozataiban rendre olyan negatív forgatókönyvet vázol fel, melynek az a kiindulási alapja, hogy a kormány egyetlen célkitűzését sem tudja teljesíteni.

Tény ugyanakkor, hogy felmerült kritika az MNB gazdálkodásával kapcsolatban is. Az Index információi szerint a koalícióban többen indokolatlan presztízsberuházásként tekintenek a jegybank tervezett új logisztikai központjára, mellyel kapcsolatban az MNB felügyelőbiztottságának jelentése is tartalmazott bírálatot.

MNB: a parlament döntése nem befolyásolja a munkát

A beszámolók a hatályos jogszabályok alapján készültek el, azokat az Állami Számvevőszék, az MNB Felügyelő Bizottsága, a PriceWaterhouseCoopers nemzetközi könyvvizsgáló cég a Közgyűlés számára elfogadásra ajánlotta, s amelyet az állam mint tulajdonos - a pénzügyminiszter útján - elfogadott - áll az MNB közleményében. A jegybank emlékeztett arra is, hogy a beszámolókat szintén elfogadásra ajánlotta az Országgyűlés gazdasági valamint költségvetési bizottsága. A közlemény szerint a parlament döntése nem befolyásolja az európai normák szerint független Magyar Nemzeti Bank munkáját. Az MNB továbbra is a jegybanktörvény előírásainak megfelelően és az Európai Központi Bank által követett gyakorlat szerint mindent megtesz legfőbb céljának, az árstabilitás elérésének és fenntartásának érdekében.

A Fidesz szerint a kormány bűnbakot keres

Nem értjük, azaz nagyon is értjük miért szavaztak így a kormánypártok - mondta az Indexnek Varga Mihály. A költségvetési bizottság fideszes elnöke szerint a koalíció az elmúlt két év rossz gazdaságpolitikájához keresett bűnbakot, igen kisszerű módon. Mint mondta egy ilyen döntés árt a magyar gazdaság megítélésének, ugyanakkor politikailag sem magyarázható. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy az MNB működését számos testület, az Állami Számvevőszék és belső felügyelőbizottság is ellenőrzi, ezek egyike sem talált kivetnivalót a jegybank tevékenységében, és a jelentéseket elfogadásra ajánlották az illetékes parlamenti bizottságok is. A kormánypártoknak el kéne fogadniuk, hogy a jegybank független intézmény, "még akkor is, ha a monetáris tanács tagjainak többségét Medgyessy Péter nevezte ki", a kamatpolitikában pedig nem tud elrugaszkodni a realitásoktól - hangsúlyozta Varga Mihály, hozzátéve, hogy ha ha érdemi változtatásra lenne szükség, azt a piac úgyis kikényszerítené.

Az MSZP szerint az MNB a bizalomvesztés oka

"Azt gondoljuk, hogy a magyar gazdaság iránti bizalomvesztéshez nagy mértékben hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank 2002., 2003. évi tevékenysége" - mondta Molnár Albert az MSZP frakció gazdasági munkacsoportjának tagja azzal kapcsolatban, hogy a szocialista képviselők elutasították a beszámolók elfogadását.

Az MTI jelentése szerint Molnár közölte: "a fiskális politika (...) levonta a konzekvenciát, hiszen László Csaba lemondott, ugyanez nem következett be a monetáris politikánál, sőt Járai Zsigmond teljesen úgy érzi, mintha ő mindent megtett volna, mi nem így gondoljuk".

A politikus hozzátette: nem a magyar társadalom érdekében járt el az MNB, mivel a forint magas árfolyama hatalmas növekedési veszteséget okozott a gazdaságnak.

Belügy marad a döntés

Nem várható, hogy a parlamenti döntésnek gazdasági következményei lesznek - mondta az Indexnek Akar László, a GKI Gazdaságkutató Részvénytársaság vezérigazgatója, aki egyben az MNB felügyelőbizottságának elnöke. Bár a beszámoló elutasítása egyértelmű politikai elégedetlenséget jelez a jegybank elnökével szemben, ezúttal a konfliktusban nem a pénzügyi politikára közvetlen hatással bíró végrehajtóhatalom, azaz a kormány, hanem a törvényhozás vesz részt az egyik oldalon. A döntés ugyanakkor az elmúlt időszakra vonatkozik, melyről a befektetőknek és a külföldi elemzőknek már megvan a kialakult, a kormány és az MNB vonatkozásában sem pozítivnak mondható ítélete, így a piacok számára inkább az a fontos, milyen lesz a pénzügyi kormányzat és a jegybank együttműködése a következő években.

A parlamentnek az MNB mellett számos szervezetnek kell évente beszámolnia tevékenységéről, egyebek között a közmédiumoknak, a Magyar Energia Hivatalnak, az ombudsmanoknak, a legfőbb ügyésznek. A beszámolókat az Országgyűlés szinte minden alkalommal elfogadja, sőt, azok tárgyalásával és a róluk szóló határozattal rendszerint jelentősen késlekedik. Az előző ciklusban egyetlen beszámolót sem utasított el a plénum, 2002 óta azonban több médiatestület jelentését is elutasította a parlament.

Az MNB elnök felmentése
A Magyar Nemzeti Bank elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, hat éves időtartamra. Az elnök megbízatása megszűnik az időtartam leteltével, halálával, lemondásával, illetőleg felmentésével. Az elnök felmentésére a jegybank törvény szerint ugyancsak a köztársasági elnök jogosult a miniszterelnök javaslata alapján, ám kizárólag abban az esetben, ha "neki fel nem róható okból nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek", illetve ha "neki felróható okból nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el, így különösen, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl".

Tavaszi hosszú hétvégék

Töltse az ünnepeket külföldön, London, Párizs, Róma városnézés, olasz hajóút, síelés Ausztriában.

Belföldi ajánlatok

Rengeteg gyönyörű helyet talál belföldi ajánlataink között.