A szabálytalanságok hatvan százaléka az építőiparban fordult elő - közölte Szárazné Zara Andrea, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) főosztályvezetője. A többi feketemunkás a mezőgazdaság, a vendéglátás, valamint a kereskedelem területén működő foglalkoztatóknál talált állást.
A határ menti régiókban a foglalkoztatók többször hivatkoztak arra, hogy a magyarok nem vállalják a fizikai munkát, így kénytelenek a jelentkező külföldieket alkalmazni - mondta az OMMF szakembere. Igaz, ez még nem lenne ok az illegális foglalkoztatásra, az viszont már igen, hogy - a komárnói Selye Egyetem tanulmánya szerint - például Dél-Szlovákiában az átlagbérek 30 százalékkal alacsonyabbak, mint a magyarországiak. Vagyis az onnan érkező álláskeresők olcsóbbak a hazainál, különösen akkor, ha közterheket sem fizet a cég utánuk.
Tavaly még a foglalkoztatási törvény szabályozta a külföldiek illegális alkalmazásáért járó bírságtételt. Ezek szerint 2005-ben az első szabálysértést elkövető vállalkozásra a legkisebb munkabér minimum ötszörösét (285 ezer forintot) rótták ki a munkaügyi felügyelők.
Az idén a büntetés jóval drágább lett, az első lebukás után a munkába állás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér négyszerese, de legalább a kötelező legkisebb munkabér nyolcszorosa (most 500 ezer forint) a büntetés. Ha a cég három éven belül ismét elkövet ilyen vétséget, akkor a kifizetett munkabér nyolcszorosa vagy minimum a minimálbér tizenötszöröse (most 937 500 forint) a kiróható szankció.